2022 októberéhez képest 14 százalékponttal csökkent azok aránya (79 százalékról 65 százalékra), akik szerint a kormány gazdaságpolitikája inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért – állítja a Publicus Intézet a saját felmérésükre hivatkozva.
A hazai élelmiszer-infláció kiemelkedik az európai uniós mezőnyből, de a magyarok egyre inkább Brüsszelt okolják a drágulásért – derült ki a Publicus felméréséből. Tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció. Ugyanakkor 2022 októberéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik így nyilatkoztak. A felmérés szerint a megkérdezettek átlagosan 102 ezer forintot költenek egy hónapban élelmiszerre. Ez a háztartásuk jövedelmének a 42 százalékát jelenti.
A válaszadók úgy érzik, 64 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt.
Ez az arány 13 százalékponttal kevesebb, mint a 2022 decemberében mért számok, akkor ugyanis még átlagban 77 százalékos élelmiszerár-emelkedésről számoltak be. Továbbá tízből kilenc válaszadó szerint az elszálló energiaárak felelősek inkább az élelmiszerárak emelkedéséért. „2022 októberéhez képest 14 százalékponttal csökkent (79-ről 65 százalékra) azok aránya, akik szerint a kormány gazdaságpolitikája, 6 százalékponttal pedig növekedett (57-ről 63 százalékra), akik szerint a brüsszeli szankciók a felelősek inkább a mostani árakért” – áll a felmérésben.
A kutatásból az is kiderült, hogy tízből hat (63 százalék) válaszadó kapott béremelést az idei év során az infláció miatt. Ugyanakkor a béremelést kapók közül tízből nyolcan mondták azt, hogy a fizetésüknek a növekedése nem követte az árak emelkedését.
Fontos kiemelni, a válaszadók enyhe többsége (54 százalék) mondta azt, hogy észrevehető, de nem jelent neki súlyos gondot az infláció – így látja tízből hat (63 százalék) Fidesz-szavazó, illetve az ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a közel fele. Tízből kilenc (87 százalék) válaszadó szerint az elszálló energiaárak inkább felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért. A megkérdezettek háromnegyede a kereskedők ármegállapítási módszereit (77 százalék), illetve a gyenge forintot nevezték meg (75 százalék).
Ennél kevesebben pedig a kormány gazdaságpolitikáját, illetve a brüsszeli szankciókat okolták (65 és 63 százalék).
Tehát 2022 októberéhez képest 14 százalékponttal csökkent azok aránya (79 százalékról 65 százalékra), akik szerint a kormány gazdaságpolitikája inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. Egyúttal pedig szintén 2022 októberéhez képest 6 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók a felelősek inkább a mostani árakért – derült ki a Publicus Intézet kutatásából.
(Borítókép: Oleg Nikishin / Getty Images)