A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozik amiatt, hogy – mint írták – a Kulturális és Innovációs Minisztérium semmibe veszi a szakképzésben foglalkoztatottak jogos igényeit és a problémák jelzését.
A PSZ keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 2023-ra ígért tíz plusz öt százalékos béremelés januártól esedékes részét a nem állami fenntartók egy részénél, például az alapítványi intézményeknél még meg sem kapták az oktatók, miközben az egyre növekvő infláció őket is érinti.
A nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak béremelése még napirenden sincs, miközben egyébként is súlyos bérhátrányba kerültek, mert az emeléseknél rendre megfeledkeznek róluk – tették hozzá.
Úgy fogalmaztak: bár a szakképzésért felelős minisztérium „nem szokta megköszönni a munkavállalóktól érkező problémajelzéseket”, az állandósult jogszabály-módosítások mégis igazolják a problémák létezését.
Most ismét a munkavállalói érdekképviseletek megkérdezése nélkül tervezik módosítani a szakképzési jogszabályokat, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni – írták.
A szakszervezet jelezte: a minisztérium az írásos jelzésekre csak „semmitmondó, általános válaszokat ad, az érdemi párbeszédnek nyoma sincs”.
Az iskolák egy részében nemcsak a központi béremelésre, hanem például munkaruhára sincs fedezet, az oktatók a kaotikus munkajogi helyzet mellett a szakképzés tárgyi feltételeiben is súlyos lemaradásokról számolnak be – közölték.
A PSZ arra kérte a szakképzésért felelős minisztériumot, hogy ne a fenntartókra és a munkáltatókra hárítsa a felelősséget, hanem gondoskodjon legalább az ígért béremelésekről, és kezdjen érdemi párbeszédet a szakképzést sújtó problémákról.
Mint ahogy az Index is megírta, csütörtökön elindult a határozatlan idejű munkabeszüntetés a hazai iskolákban.
A munkabeszüntetéshez immár a közoktatásban tanítók mellett a szakképzésben oktatók is csatlakoztak, céljaik ugyanis közösek, továbbra is a magasabb bérekért és a munkaterhek csökkentéséért küzdenek.