A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak küldött levelet, amelyet harminckét, idősekkel, fogyatékkal élőkkel vagy rászorulókkal foglalkozó alapítvány, egyesület írt alá.

A levél elején kifejtették:

az SZMME-hez fordult több tucat nonprofit szervezet, mint intézményfenntartó, a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított intézményi ellátást, ezen belül ápolást, gondozást nyújt: idősotthonokat tart fent, bentlakásos otthonokat működtet fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek számára, nappali ellátást, szociális étkeztetést és még számos szociális ellátást nyújtanak. A szociális ágazatban megközelítően 200 nonprofit nem állami és egyéb nem állami fenntartó nyújt bentlakásos ellátást. Ezek a fenntartók más egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, így összesen 648 intézményt működtetnek, napi szinten ellátva több mint 30 000 embert.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a 2022-es rezsiköltségek „drámai mértékben megnövekedtek”, a kormány kiegészítő támogatásokat nyújtott a fenntartók egy részének, más szervezeteknek időszaki pályázati lehetőséget nyitottak, de ezek az egyes szektorokban eltérő módon voltak hozzáférhetők. Az aláírók szerint „könnyen belátható, hogy a szolgáltatások megszűnése vagy megszüntetése végzetes következményekkel járna. Olyan sok idős és rászoruló ember maradna ellátatlanul, hogy ezt a megnövekedett szolgáltatási igényt az állami és/vagy az egyházi fenntartók már egyáltalán nem tudnák ellátni”.

A levélben pontokba szedték, hogy milyen tényezők nehezítik a helyzetüket:

• A minisztérium által kiírt rezsiköltség-támogatás nem volt mindenki számára hozzáférhető, és gyorsan kimerült a rendelkezésre álló keretösszeg.
• A helyi önkormányzatoknak ezekre a célokra nincsenek forrásaik, az államtól kapott támogatást az önkormányzatok csak a saját intézményeikre fordítják, abból a településen működő civil szervezetek nem részesülnek.
• Nem áll rendelkezésükre az egyházi fenntartókat megillető kiegészítő normatív támogatás összege.
• Az alapítványi fenntartású egyetemeket megillető rögzített energiaárakat sem vehetik igénybe, a civil szervezetek megkötött szolgáltatási szerződései már lejártak, illetve lejárnak a jövőben, így a rezsiköltségek a többszörösére emelkednek.
• A térítési díjakat már megemelték, de ezzel a megoldással is csak részben tudják fedezni megnövekedett költségeiket, a térítési díj további emelése az ellátotti jogok sérülése nélkül teljességgel lehetetlen.
• Ellátottjaik családjainak teherbírása is véges, hiszen minden családot hasonlóképpen drámaian érint a megélhetési költségek emelkedése.

Mit kérnek?

Meleg Sándor, az SZMME elnöke lapunk kérdésére elmondta:

A mi kérésünk az, hogy a civil fenntartók egységes, a rezsiköltségeket fedező támogatást kapjanak a finanszírozáshoz. A javaslatunk az, hogy ellátottanként naponta 570 forinttal emeljék a támogatást, bár a bentlakásos intézményeknek speciális a finanszírozásuk, de próbáltunk megállapítani egy átlagos összeget.

Az egyesület vezetője a rezsiköltségekről úgy fogalmazott: vannak olyan intézmények, ahol megduplázódott az összeg, máshol ennél is magasabb az emelkedés, valamint „néhány fenntartónak még korábban kötött szerződése van a szolgáltatóval, de az idei évben ezek lejárnak, és náluk is elszabadulhatnak a költségek”.

Mi történik, ha a kormány nem teljesíti a kérésüket? – kérdeztük Meleg Sándort.

A civil fenntartóknál kritikus a helyzet, nincs mögöttük önkormányzat, a térítési díjakat pedig jogszabály limitálja, nem lehet mindent az ellátottakra terhelni. Más források nem igazán állnak rendelkezésre, így vagy az ellátás minősége romlik, vagy bezárhatnak intézmények

– mutatott rá az SZMME elnöke.

A térítési díjak emelkedéséről átfogó adat nem áll rendelkezésre, de Meleg Sándor ismer olyan intézményeket, amelyek elmentek a jogszabály adta maximumig, ez 80-90 százalékos áremelkedést is jelenthet.

(Borítókép: Stephanie Lecocq / EPA / MTI)