Magyarországon ma is különleges jogrend van érvényben. Az első veszélyhelyzet kihirdetését a koronavírus terjedése tette szükségessé még 2020. március 11-én. Jelenleg háborús veszélyhelyzet van hazánkban. Vagyis a kormány alkotmányos felhatalmazással veszélyhelyzetet hirdethet ki és a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Az alkotmányossági követelmények érvényesülését a kormány köteles folyamatosan biztosítani, és ha a rendkívüli intézkedések feltételei nem állnak fenn, haladéktalanul köteles gondoskodni a rendes jogrendi működés visszaállításáról. 

A különleges jogrend különlegességei

Az Országgyűlés 2022. május 24-én fogadta el az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. A két jogszabály még aznap megjelent a Magyar Közlöny 84. számában, ami egyúttal azt is jelentette, hogy mindkettő a kihirdetését követő napon, május 25-én hatályba is lépett. Május 24-én egy újabb Magyar Közlöny is napvilágot látott, mégpedig a 85. szám, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm.-rendeletet tartalmazta.

Az Alaptörvény tizedik módosítása 2022. május 25-étől hatályos alaptörvényi szövegbe iktatta a veszélyhelyzet új esetkörét:

A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával 2022. november 1-jétől a korábbi hatról háromra csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerült ugyanis az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Így jelenleg a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:

1. hadiállapot,
2. szükségállapot, valamint
3. veszélyhelyzet.

Intézkedések veszélyhelyzetben

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény alapján a kormány veszélyhelyzetben többek közt az alábbi intézkedéseket vezetheti be:

• halasztást nem tűrő esetben a kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető, amit aztán a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni;
• amennyiben a veszélyhelyzet több vármegyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki;
• a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétől – a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át;
• rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg;
• a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód például a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések körét érintően;
• rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő;
• a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben meghatározottak szerint a Magyar Állam felügyelete alá vonható;
• a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott útvonalra korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható;
• korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, amit a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni;
• elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa;
• elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.

A 390. nap

2022. november 22-én az Országgyűlés elfogadta A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvényt, amely már a kihirdetése napján, 21 órakor hatályba is lépett.

Ez a jogszabály teszi lehetővé, hogy a háborús veszélyhelyzetet egymás után többször is meghosszabbíthassák, alkalmanként legfeljebb 180 nappal. Érdekesség, hogy a veszélyhelyzeti rendelkezések hatályvesztését a 24/2022. (X. 28.) Korm.-rendelet november 1-jei hatálybalépésétől számolják. Ez azt jelenti, hogy a 2022. évi XLII. törvény a kormányrendelet hatálybalépését követő 210. napon, azaz 2023. május 29-én veszti majd hatályát.

Az újabb hosszabbítás tervezete már olvasható a kormány hivatalos honlapján. A 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvénytervezet március 20-án került fel az oldalra, ahol március 28-ig lehet véleményezni. A tervezet indoklása rámutat:

A javaslat célja, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján ismételten felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak, emiatt indokolt a különleges jogrend fenntartása.

A tervezet értelmében a veszélyhelyzeti rendelkezések a 24/2022. (X. 28.) Korm.-rendelet hatálybalépését követő 390. napon vesztik hatályukat. Számításaink – és a tervezethez csatolt hatásvizsgálat – szerint 2023. november 26-án.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Ezen a napon az új kormány szerkezeti keretéről, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályokról, valamint az Alaptörvény tizedik módosításáról is határozott a Ház. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)