Két tűz közé szorultak a szakrendelők: néhány hete megsokszorozódtak a vizsgálatokat kérő beutalók, míg a másik oldalon a labormintákat elemző cégek árat emeltek. A finanszírozó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azonban havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, ezért a szolgáltatók sorba állítják a laborba érkezőket.
A Népszava beszámolója szerint több fővárosi rendelőnek is a hetekben jár le a többéves laborszolgáltató szerződése. Eddig úgynevezett „csomagokra” szerződtek (például a NEAK-tól finanszírozásért gyakorlatilag a szakrendelőből érkező valamennyi mintát elemezték), azaz eddig ők viselték a túlfogyasztás kockázatát.
Az új szerződésben az energiaárakra, a gyengülő forintárfolyamra és az inflációra hivatkozva azonban már csak darabonkénti áron vállalják a munkát, a szakrendelők költségei pedig ezzel a többszörösére ugranak. Ők ugyanis úgy próbálnak védekezni, hogy csak annyi beteget fogadnak a laborban, amennyi a tb-finanszírozásból futja.
Az egyik fővárosi szakrendelő vezetője elmondta, hogy összehívták a területükön dolgozó háziorvosokat, hogy meggyőzzék őket arról, csak a legszükségesebb vizsgálatokat kérjék.
Gyorsan kiderült, hogy ez számukra teljesíthetetlen, miután egy ideje a finanszírozásukat meghatározó minőségi mutatók egyike az az elvárás, hogy bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása alatt rendszeresen ellenőrizzék páciensük vese-, májműködését, valamint a cukorbetegeket is rendszeres laborvizsgálatra kell küldeniük.
A lap úgy tudja, hogy számos kerületi önkormányzat is a zsebébe nyúl, és megduplázzák, triplázzák a szakrendelő tb-laborfinanszírozását azért, hogy mérsékeljék a várakozás idejét és a sorok hosszát.
De az érdi szakrendelő igazgatója is csak átmeneti megoldást talált a problémára. A szakrendelőhöz tartozó háziorvosok részben vállaltak némi önkorlátozást a beutalóírásban, és a már kiadott vizsgálatkérések teljesítésére átmenetileg megnövelte a laborkapacitását, amelynek költségeit az önkormányzat állja.
A NEAK jelenleg az egészségügyi szolgáltatók 2023. februári teljesítményadatait látja, de ezek nem támasztják alá (…), hogy megnövekedett volna a betegforgalom a járóbeteg-szakellátásban, illetve a laboratóriumi ellátásban. A háziorvosi indikátorrendszer 2009 óta működik, ami most prevenciós fókuszú módosításon esett át, azonban a rendszer működésének lényegi elemei nem változtak, így ez a változás nem indokolhatja a „hosszan kígyózó sorokat”
– írta a lapnak adott válaszában a NEAK. Hozzátették, tény, hogy a Covid–19 okozta pandémia után az egészségügyi ellátórendszer most tér vissza a „normál kerékvágásba”, ezért inkább örvendetesnek és nem „beteg sorsrontónak” tartják, ha minden biztosított megkapja a számára szükséges egészségügyi ellátást.