Abban a kormánypárti és az ellenzéki szavazók egyetértenek, hogy Magyarországon ma elég súlyos gazdasági válság van. Ugyanakkor abban már nincs konszenzus, hogy a válságnak mi a kiváltó oka.
Új kutatással jelentkezett a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. A cég a HVG kérésére készített közvélemény-kutatásában azt vizsgálták, hogy a magyarok mennyire érzékelik súlyosnak a magyar gazdaságra nehezedő válságot, és hogy szerintük mindennek mi az okozója.
A reprezentatív mintán alapuló eredmények szerint
a magyarok 83 százaléka gondolja úgy, hogy elég súlyos gazdasági válsággal nézünk szembe.
Ennek legfőbb okát többnyire belső tényezőkben látják: a kutatók által felkínált válaszlehetőségek közül a legmagasabb pontszámot a korrupció, illetve a kormány gazdaságpolitikája kapta, amit két, Fidesz által erősen sulykolt ok követ: a háború és az arra adott szankciók.
Ha a válaszadókat a pártszimpátia alapján csoportosítjuk, akkor is az látszik, hogy mindegyik párt szavazója úgy gondolja: ma Magyarországon súlyos gazdasági válság van.
A Fidesz-szavazók 15 százaléka szerint nagyon súlyos, 49 százalékuk szerint pedig elég súlyos válság van ma idehaza. 31 százalékuk szerint nem nagyon súlyos a válság, és mindössze 4 százalékuk gondolja azt, hogy egyáltalán nincs is válság.
Ellentétben a teljes népesség körében mért okokkal, a Fidesz-szavazók a válságot leginkább külső tényezőknek tudják be: a három legmagasabb pontszámot a szankciók (1-től 100-ig terjedő skálán 77 pont), a háború (76 pont), majd pedig a bevándorlás (61) kapta.
A tavaly áprilisban együtt induló ellenzéki pártokra szavazók ennél nehezebbnek látják a helyzetet: 57 százalékuk szerint nagyon súlyos, 40 százalékuk szerint pedig elég súlyos válsággal nézünk szembe, ahogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt-szimpatizánsok és a Mi Hazánkra voksolók szerint is súlyos gazdasági helyzetben vagyunk.
Míg előbbi csoport 41 százaléka szerint nagyon és 53 százalékuk szerint elég súlyos válságban vagyunk, addig a szélsőjobboldali párttal szimpatizálók körében ennek az aránya 25-55, miközben 14 százalékuk szerint nem is olyan súlyos a válság.
Mindegyik ellenzéki szimpatizáns a korrupciót és a kormány gazdaságpolitikáját jelölte meg mint a válság legfőbb forrását, ugyanakkor annak mértékében már van eltérés.
A tavaly együtt induló hatpárti ellenzékiek a korrupcióra 92, a kormány gazdaságpolitikájára 91, az MKKP-szavazók előbbire 92, utóbbira 83 pontot adtak, míg a Mi Hazánknál a korrupció 73, a gazdaságpolitika 70 pontot kapott.
Emellett a Mi Hazánk szavazói a szankciók és a háború kapcsán is úgy látják, annak szintén nagy hatása van a válság súlyosbítására – előbbire 67, utóbbira 61 pontot adtak a 100 fokú skálán.
A Medián a felmérést február 21-e és 27-e között készítette 1000 fős mintavétellel, ami az ország szavazókorú népességre településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A hibahatár 3,5 százalékpont. A teljes kutatást az alábbi linken lehet elérni.
Arról, hogy a kormány kommunikációja miként hat a választók valóságérzékelésére a gazdasági helyzet kapcsán, korábban ebben a cikkünkben írtunk.
(Borítókép: Orbán Viktor 2022. október 6-án. Fotó: Lukas Kabon / Anadolu Agency / Getty Images)