A párt úgy véli, a „státusztörvénnyel” a tanárok szakmai szabadsága még jobban csökken, még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak.
A párt közleményében emlékeztet arra, hogy a pedagógus-szakszervezetek már ősszel figyelmeztettek az első ezzel kapcsolatos hírek hallatán, hogy borzasztó következményekkel járna a változás. Mint megírtuk, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még cáfolta ezeket az értesüléseket, majd a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a kérdést.
Teljesen új jogállást hoz létre, sem a közalkalmazotti törvény, sem A munka törvénykönyve alá nem tartoznak majd, rengeteg kérdéskörben hátrány éri a pedagógus kollégákat, például a felmentési idő kérdésében, a fegyelmi kérdéskörben
– véleményezte a hírt március elején Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Pár nappal később Ander Balázs, a Jobbik parlamenti képviselője írásban kérdezte erről Pintér Sándor belügyminisztert.
Érdeklődöm, hogy a köznevelési rendszer foglalkoztatottjai mikortól számíthatnak erre a véleményünk szerint hátrányos lépésre, és milyen érvekkel tudják alátámasztani a döntést? Kikérik-e a döntés előtt az érintettek véleményét?
– sorolta kérdéseit a politikus.
A válasz csak március 27-én érkezett meg a Belügyminisztériumtól, Pintér Sándor nevében Rétvári Bence azt írta, a tervek szerint a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény 2023 júniusától léphet hatályba. Mint írta, ezzel kapcsolatban tekintettel vannak az Európai Unióval kötött, a pedagógusbérek emelését illető megállapodásokra is.
Az államtitkár szavai szerint ezzel egyszerűbbé teszik a jogalkalmazást azzal, hogy a pedagógusok foglalkoztatását illető rendeletek korábbi három helyett egyben szerepelnek. „Ezzel megszűnne a megkülönböztetés az állami, az önkormányzati, egyházi vagy magánfenntartású intézményben alkalmazottak közt” – részletezte. Hozzátette, a tervezet társadalmi egyeztetése elindult, amelyet véleményezhet bárki, és a szakszervezetekkel és az érdekképviseletekkel is tárgyalnak, a beérkező vélemények tükrében mérlegel a kormány.
Az árnyékkormány úgy véli, hogy a „státusztörvény” politikai bosszú a tanárok és diákok tiltakozására reagálva, amely a közoktatásban dolgozók megfélemlítését szolgálja.
A hatására súlyosan csökken a pedagógusok szakmai szabadsága és érdekérvényesítő képessége, amivel még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak
– értékeli a DK, szerintük ez további és értelmetlen centralizációt vonz magával.
Barkóczi Balázs oktatási és kulturális árnyékminiszter levelében úgy fogalmaz, a kormánynak inkább a jogtalanul elbocsátott pedagógusok azonnali visszavételére, a munkaidő-maximalizálásra, a túlórák kifizetésére, a garantált illetmények 45 százalékos emelésére és a sztrájktörvény eltörlésére van szükség. Mint írja, ezzel az oktatásban lévő problémák nem oldódnak meg, nem enyhíti a pedagógushiányt, miközben ez elengedhetetlen feltétele lenne annak, hogy minden magyar diák európai szintű oktatást kapjon.
(Borítókép: Tüntetők 2022. március 19-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)