Óraátállítás, tavaszi fáradtság, kettős fronthatás, ezek okozhatnak most a munkahelyi teljesítőképességet negatívan befolyásoló tüneteket. Pintér Ferenc meteogyógyász az Indexnek elárulta, hogy mikor érezhetik magukat jobban az időjárásra fokozattan érzékeny emberek.
Az utóbbi időben nőtt a frontérzékenyek aránya: míg korábban a lakosság 30 százalékát viselték meg az időjárás-változások, az elmúlt években 5-10 százalékkal többen érezhetnek ezzel összefüggő tüneteket – mondta Pintér Ferenc meteogyógyász lapunknak, aki azt is elárulta, hogy a szeszélyes időjárás a gyerekek szervezetét is megviselheti.
Fáradékonyság, koncentrációzavar, sőt, migrén is előfordulhat a gyerekeknél
– részletezte a szakember, aki ennek okát abban látja, hogy ők is idejük nagy részét az okostelefon, laptop, tablet képernyője előtt töltik, a szabad levegőn töltött idő jótékony élettani hatásaiból kevésbé részesülnek.
A fényhiány miatt a szerotonintermelés lelassul, a magasabb melatoninszint pedig fáradtságot, enerváltságot válthat ki. A téli időszakban a napsütéses órák alacsonyabb száma szintén hasonló hatással van a szervezetre, az energiatartalékaink pedig kimerültek ezalatt. Mint fogalmazott, a Meteo Klinikára ilyenkor is sokan érkeznek szorongásos tünetekkel, depresszív hangulat, alvászavarok rontják az életminőségüket.
Pedig már 15-20 perc napon töltött idővel megindulhat a tél végére a szervezetben jelentősen lecsökkent D-vitamin-termelés, aminek hiánya még a pszichés állapotot is befolyásolja. A gyulladásos folyamatok is erősödhetnek, elsősorban ízületi jellegűek, de a testben máshol is jelentkezhetnek
– ismertette.
A hosszú téli időszak során nyomelem- és ásványianyag-raktáraink kiürültek, a felmelegedés és a hosszabb nappalok hatására megnövekedett aktivitásigényt ezért nem tudja kiszolgálni a szervezetünk, ugyanis a magasabb fordulatszámra való áttérés több időt vesz igénybe.
Mire alkalmazkodtunk volna az évszakváltozáshoz, következett az óraátállítás, amihez szintén két hétbe telhet alkalmazkodni az alvás–ébrenlét ciklusát meghatározó cirkadiánritmusunknak.
– mutatott rá.
„Most fronthatás szempontjából az egyik legrosszabb hetet éljük meg: az erős lehűlés után keddről csütörtökre 15 fokot emelkedett a hőmérséklet, szerdán két melegfrontot követően péntekig kettős frontra lehet számítani. Mindez jelentősen igénybe veszi a szervezetet, nemcsak az idősek, a krónikus betegséggel küzdők, a gyerekek és sok egészséges felnőtt is rosszul érezheti magát” – fejtette ki a meteogyógyász.
Az időjárás-érzékenység minden embernél más és más tünetek formájában jelentkezik, az egyéni adottságok függvényében. A tapasztalható panaszok pedig igen sokfélék: leeshet a vérnyomás, a pulzusszám megemelkedhet, ilyenkor gyakoribb a migrén, illetve zöld hályogos rohamok is előfordulhatnak, de jelentkezhetnek hasi görcsök, epe, vese vagy gyomor érintettségével, gyakoribbak a koraszülések, a szívinfarktusos esetek száma, az asztmás rohamok és a reumás fájdalmak is.
Pintér Ferenc szerint ugyan március-áprilisra jellemző a szeszélyes időjárás, de most sokkal kevesebb idő telik el két front között, ami egyértelműen a klímaváltozás hatásának tudható be. Általánosságban heti egy-két front szokott átvonulni Magyarország felett.
Azzal pedig, hogy egyre kevesebb időt töltünk a természetben, a meteorológiai viszonyokhoz való alkalmazkodás idejét is megnöveli.
Tavaszi fáradtságként éljük meg az ilyenkor tapasztalható panaszokat, ami, ha két hétnél tovább tart, érdemes kivizsgáltatni magunkat – hangsúlyozta a Meteo Klinika igazgatója.
Az alvásproblémák miatt koncentrációs zavar léphet fel, ingerültség, szédülés, egész napos fejfájás jelentkezhet, vérnyomás-ingadozás, keringési problémák léphetnek fel az időjárás-változásokra érzékenyeknél.
„Fontos szem előtt tartani, hogy a szervezet terhelését csak fokozottan növeljük, minél több időt töltsünk a friss levegőn, a megfelelő oxigénellátottság és a napi mozgás, valamint a bőséges, 2-3 liter folyadékfogyasztás is jótékonyan hat az élettani folyamatokra, a kielégítő mennyiségű és minőségi alvásnak szintúgy kiemelt jelentősége van” – javasolja a szakértő.
Az étkezésnek is hatása van teljesítőképességünkre: a hideg időszakban a testhőmérsékletet a fokozott kalóriaégetéssel próbálja fenntartani a szervezet, ha ezt a felmelegedést követően is tartjuk, az lomhává, elnehezültté teheti az embert.
Emiatt érdemes kerülni a megterhelő, zsíros, fűszeres ételeket, a zöldség-gyümölcs bevitelt növelni. A vitaminpótlásra a friss idényzöldségek megérkezéséig gondolni kell, kiemelten a C-, D-vitaminra és a magnéziumra, ami a migréneseknek különösen ajánlott, a cink és a szelén a cukorbetegeknek is előnyös lehet. Ahhoz azonban, hogy energiánk legyen, szénhidrátra is szüksége van a szervezetünknek, amelyből a teljes kiőrlésű a lassú felszívódása miatt kedvezőbb
– részletezte a szakember, aki szerint a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által megalkotott Okostányér megfelelő támpont ehhez.
A krónikus betegek számára még nagyobb jelentőséggel jár a fronthatásokra való felkészülés. A meteogyógyász úgy véli, az ő esetükben az évszakhoz való alkalmazkodás több időt vehet igénybe, de a többség nagyjából húsvétra átesik a nehezén.
(Borítókép: JulPo / Getty Images Hungary)