Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádió vendége volt, ahol elmondta, a harmadik világháború veszélye egyre reálisabbá válik. Kiemelte a tűzszünet fontosságát, amelyben szerinte a világ a magyar álláspontot képviseli, de Európa nem. A miniszterelnök szerint megkérdőjeleződött az Európai Unió értelme, hiszen sem a békét, sem a jólétet nem tudja garantálni. Orbán Viktor beszélt a kormány inflációcsökkentő céljairól is.
Három hét után ismét a Kossuth rádió műsorában jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnök. Elmondta, a háború egyre véresebb és brutálisabb. Szerinte az lenne a természetes, hogy a háború brutalitása miatt egyre többen álljanak a béke pártjára, ezt a szándékot azonban az uniós vezetők többségében nem látja.
Felmérések szerint viszont az európai emberek elindultak a béke irányába. Ahogy nő a fájdalom, veszteség, úgy fordulnak az emberek a béke irányába. Ez a vezetőket még nem érte el
– fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban adott szokásos péntek reggeli interjújában.
Hozzátette: egy évvel ezelőtt arról vitatkoztunk, szabad-e emberéletet kioltó eszközöket küldeni, most azonban egyre több és egyre durvább fegyvert küldenek Ukrajnába az uniós vezetők. „Mostanra közel vagyunk hozzá, hogy legitimmé válik az, hogy valamilyen békefenntartó erőket küldjenek az európai vezetők a frontra” – vélekedett.
Ha ez így megy tovább, megérkezhetünk a harmadik világháborúba
– emelte ki Orbán Viktor, szerinte a nyugati vezetők is egyre többször hangoztatják ezt. A kormányfő hangsúlyozta: „Első hallásra hihetetlennek és túlzónak hangzik, de reális veszély” erre.
Azonban kiemelte, őt „ebből a szempontból nem Ukrajna érdekli, hanem Magyarország”, amely részt vesz a közös európai lőszerbeszerzésben, de maga egyedül is folytat ilyet, mégsem szállít sem fegyvert, sem lőszert a háborúba.
Elmondta: a nyugatiak azt állítják, azért kell a háborút és Ukrajnát támogatni, mert ez helyes dolog. „De nem az” – vélekedett, majd hozzátette: itt a világháború, a világbéke kérdése forog kockán. Meglátása szerint a világ inkább a magyar állásponton van, „Európában viszont kisebbségben vagyunk a békét illetően”.
A miniszterelnök elmondta, azt is érzi mindenki, hogy nem lehet megkerülni a nemzeti parlamentet Az a kérdés, hogy Magyarország részt vegyen-e a háborúban, a magyar parlamentben dől el. Elárulta, a parlament ma (pénteken) határozatot fogad el, amelyben tűzszünetet követelnek.
Nem a béketárgyalásokról kell beszélni, hanem, hogy legyen tűzszünet. Ha van tűzszünet, akkor van esély kigondolni a béketárgyalások menetét. Először tűzszünet kell, hogy ne haljon meg több ember, ne pusztuljon el több város, ne haljanak meg civilek. Ha ez megvan, akkor lehet áttörés
– vélekedett Orbán Viktor. A kormányfő elmondta, a baloldalnak vannak problémái a kormány békepárti határozatával, de szerinte az ellenzék megkapja az esélyt arra, hogy átálljanak a másik oldalra.
„Lehetne higgadtan, nyugodtan beszélni arról, hogy eleinte ki mit gondolt, viszont a halottak miatt át kellene ezt gondolni” – mondta.
Orbán Viktor azt is elárulta, hogy az orosz támadás óta a munkájának nagy részét az köti le, hogy kövesse a háborús eseteket, és próbálja megérteni a szomszédos kollégái gondolkodásmódját. Szerinte azonban csak néhány olyan ország van, amely megértette ezt, mint például az Egyesült Államok.
Odaálltak a kút szélére és belenéztek. Ennek ellenére beleálltak, bátran, büszkén a háborúba. Volt néhány ilyen ország, de a többség nem így döntött, a németek tipikusan ilyenek voltak, akik ki akartak maradni ebből, nem akartak tovább menni, de mindig tovább préselték őket. Számos olyan ország van, aki nem akart ott lenni, ahol most van. A háborúpártiak veszélybe sodorták az EU-t
– fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, két dolgot várnak az EU-tól: legyen tartós béke, a másik dolog, hogy az elért jólét szintjét őrizze meg.
A kormányfő elmondta: a háború és a szankciók tönkreteszik a gazdaságot, így pedig az egész EU léte megkérdőjeleződik, mert a két célt – béke és jólét – feladta. „Ha Európa tovább gyengül, a háborútól függetlenül messzemenő következményei lehetnek” – tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, a munkája része, hogy megpróbálja felmérni a veszélyeket, és az EU hibáit kijavítani. Emlékeztetett: a nyugati sajtó szerint nem lehet meggyengíteni az orosz gazdaságot, azonban hozzátette, hogy erről ellentmondó hírek jelennek meg.
Az orosz gazdaságból származó adatok megkérdőjelezhetőek, de nem várható el, hogy igazat mondjanak egy háború közepén erről. A szankciók sikerességét felmérni azonban évekbe telik – tette hozzá.
Van egy mondás, mikor hazudnak legnagyobbakat az emberek: választás előtt, horgászat után és háború közben
– fogalmazott. „Amiből kiindulok, láttam, mi történt 2015 után. 2015-ben vezettünk be szankciókat Oroszország ellen, de nem érintette a létfontosságú részeket. Alábecsülni egy-egy ország alkalmazkodóképességét végzetes hiba” – jelentette ki, szerinte az oroszok alkalmazkodnak a helyzethez.
„A magyar kormány célja év végére az egy számjegyű infláció” – jelentette ki a miniszterelnök. Kiemelte, ez nem fog magától csökkenni, hanem le kell törni.
„Nyakon kell ragadni és letörni”
– emelte ki Orbán Viktor. Hozzátette: ezt a munkát mi elvégeztük, a vakcinát beadtuk, hatni fog.
„Nem szeretnék optimista hangot megütni, de az első fecskék megjelentek. Antiinflációs verseny alakult ki; a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal folyamatos ellenőrzéseket folytat” – mondta a miniszterelnök.
Szerinte a „vakcina” még nem százszázalékos, de hatékony. „Amíg az infláció nagyon magas, addig muszáj az árstop; a rezsivédelmi rendszert meg tudtuk védeni” – jelentette ki a kormányfő.
Ahogy jön le az infláció, úgy vezetjük ki az árstopot
– mondta, hozzátéve, hogy arról, mikor milyen mértékben csökken az infláció, Nagy Márton minisztériuma fog gondoskodni.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. február 24-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)