Ma negyvennyolc éve, hogy 1975. április 4-én felavatták a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren, a sikló előtti parkban az országos főútvonalak kiindulópontját, a 0 kilométert ábrázoló térplasztikát, Borsos Miklós szobrászművész alkotását.
Budapest területén már a rómaiaknak megvolt a maguk „nulla mérföldköve” Aquincumban, amelytől Pannónia útjainak távolságát számították. A középkorban az országutak távolságát a legközelebbi városkaputól volt szokás mérni.
A hazai úthálózat jelképes kiindulópontja, a budai mérföldkő eredetileg a királyi palota küszöbénél volt,
ahonnan a Lánchíd építésekor helyezték át mai helyére. Az eredeti szobor azonban nem maradt fenn. Nulla kilométerről azonban 1874 áprilisáig nem lehetett beszélni, hiszen a méterrendszert az 1874. évi VIII. törvénycikk vezette be hazánkban.
A Nemzeti Újság 1929. október 6-i számában írt arról, hogy a Hungária Automobil Club (HAC) tisztújító közgyűlésén gróf Festetics Pál elnöklésével elfogadták azt az indítványt, hogy egy nullás kilométerkövet állítanak fel a Lánchídnál. A HAC Körmendi Frim Jenő szobrászművészt bízta meg az emlékmű elkészítésével. A szobrot 1932. május 7-én este nyolckor avatták fel ünnepélyes keretek között a Clark Ádám tér déli oldalán, az akkori Kereskedelmi Minisztérium épülete előtt. Az avatóbeszédet József Ferenc főherceg, a HAC díszelnöke tartotta.
A Patrona Hungariaet ábrázoló márványszobor hátlapjába és két oldalsó lapjába egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető domborművét véste az alkotó.
A mészkőből készült talapzat előlapján a következő felirat állt: „A magyar országutak kiindulópontja / 0 KM / Állította a Hungária Automobil Club 1932”. A szobor a második világháborúban megsemmisült.
A következő állomás a Rákosi-korszakban jött el. A Clark Ádám téren, a mai 0-s kilométerkő helyén 1953-ban állították fel Molnár László szobrászművész egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrát. Ez a szocreál mű két évtizedig tekintett a távolba, amikor is áthelyezték a Rákoshegy vasútállomás előtti kis parkba.
Molnár szobrát Borsos Miklós alkotására cserélték. A 80 centiméteres talapzaton álló, három méter magas mészkő szobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM” mint a kilométer rövidítése. Az alkotást 1975. április 4-én avatták fel.
Borsos műve a nullás szobrok között eddig a legidőtállóbbnak bizonyult, hiszen már negyvennyolc éve
innen számítják a Magyarország egy számjegyű főútvonalainak kilométereit, valamint a két számjegyű utak közül a 10-es és a 31-es főútét.
Értelemszerűen nem a Clark Ádám tér a kezdőpontja a BAH-csomóponttól induló 1-es és a Székesfehérváron kezdődő 8-as főútnak.
(Borítókép: A 0 kilométerkő, az országos főútvonalak kiindulópontja, Borsos Miklós szobrászművész alkotása [1975] a főváros I. kerületében, a Clark Ádám téren 2022. december 12-én. Fotó: Róka László / MTI)