Magyarország már egy évvel a határidő előtt, idén teljesíti a NATO célkitűzését, mely szerint a védelmi költségek elérik a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt Brüsszelben a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően.

A tárcavezető szerint még meg is haladja a magyar GDP két százalékát a katonai büdzsé, amit ráadásul jelentős gazdasági növekedés mellett értek el. Ezzel Magyarország azon kilenc NATO-tagország közé kerül, amelyek az idei esztendőre tudják teljesíteni a kétszázalékos elvárást.

Magyarország már 2019 óta teljesíti azt a célt, hogy a védelmi költségvetésének legalább 20 százalékát fordítsa fejlesztésekre, tavaly például a kiadások 48 százaléka ment kapacitásnövelésre. 

Szijjártó Péter a NATO nyári vilniusi csúcstalálkozójának előkészítéséről szólva kiemelte, hogy az Európát déli irányból érő kihívásokkal is foglalkoznia kell, ugyanis jól érezhető a bevándorlási nyomás erősödése.

Az illegális migrációs hullámok mindig lehetőséget adnak arra, hogy a világ biztonságosnak gondolt részein újabb terrorcselekményeket kövessenek el a terroristák, akik az illegális migrációs hullámokban el tudnak bújni

– figyelmeztetett Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború egyik következményeként a világ könnyen destabilizálható pontjain élelmiszer-ellátási nehézségek alakultak ki, és ez erőszakos cselekményekhez vagy szélsőséges ideológiák terjedéséhez vezethet. Ez minden esetben növeli a terrorveszélyt, márpedig éppen ezek jelentik a migráció egyik legfőbb kiváltó okát.

Úgy vélte, továbbra is tiszteletben kell tartani azt a korábbi határozatot, mely szerint az északatlanti szövetség nem részese az ukrajnai háborúnak, valamint mindent elkövet egy esetleges közvetlen NATO–Oroszország-konfliktus megelőzése érdekében.

(Borítókép: Szijjártó Péter a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletének második napi ülésén tartott fotózáson Brüsszelben 2023. április 5-én. Fotó: Virginia Mayo / AP / MTI)