Index Vakbarát Hírportál

A Fidesz bezárná a kiskaput, de nem biztos, hogy sikerülni fog

2023. április 7., péntek 09:53

„Ne fogadhasson el senki támogatást se hazai, se külföldi jogi személytől, alapítványoktól, ki tudja még, kitől. A dollárbaloldal megmutatta, ez a veszély igenis valós” – jelentette ki Kósa Lajos a Márki-Zay Péterékhez érkezett amerikai támogatás apropóján hamarosan szigorodó kampányfinanszírozásról. De vajon teljesen bezárható-e ez a kiskapu?

Gulyás Gergely márciusban egy Kormányinfón arra a kérdésre, hogy változhatnak-e a választást érintő szabályok, elárulta, hogy folyik a munka. A Miniszterelnökséget vezető miniszter általánosságban azt tartja helyesnek, ha a választás előtti egy évben nem nyúlnak a szabályokhoz, 2024 tavaszán viszont önkormányzati és európai parlamenti választások is lesznek.

Kósa Lajos a Mandinernek beszélt arról, hogy májusig szigoríthatnak a kampányok és a választási jelölőszervezetek finanszírozását szabályozó törvényeken, az erről szóló javaslaton már dolgoznak a frakcióban. A képviselő szerint a cél az, hogy külföldiek, vállalatok vagy egyéb külsős szervezetek ne „vásárolhassák” fel a képviselőket, polgármestereket, frakciókat.

A kormánypárti politikus aláhúzta:

Ne fogadhasson el senki támogatást se hazai, se külföldi jogi személytől, alapítványoktól, ki tudja még, kitől. A dollárbaloldal megmutatta, ez a veszély igenis valós.

Kósa Lajos kifejtette, el kell érni, hogy külföldiek anyagilag ne befolyásolják a választást, ahogy olyan szereplők sem, akik nem alanyai a választójognak, mégis jelentős érdekeik fűződhetnek a voksolás kimeneteléhez, „pártokat ma is csak magyar természetes személyek támogathatnak, esetükben ez a korlátozás több évtizede fennáll, s amíg zömében pártok voltak az úgynevezett jelölőszervezetek, nem is volt különösebb probléma. Csakhogy az élet változik, újabb innovációk, tulajdonképpen választási csalások tűnnek fel, a jogalkotó pedig akkor jár el helyesen, ha ezekre reagál.”

„Csak egy plusz adminisztratív lépcső”

Ligeti Miklós a tervezett törvénymódosításra vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a Kósa Lajos által vázolt forma csak egy plusz adminisztratív lépcsőt építene a kampányfolyamatba, amelyet könnyen meg lehetne ugrani úgy, hogy két egyesület működik párhuzamosan, az egyik indítja hivatalosan a jelöltet, míg a másik viszi a kampány anyagi oldalát.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója úgy látja, a legegyszerűbb megoldás a tisztességes kampányfinanszírozás elérésére annak kimondása, hogy nem lehet lopni, de ezt egyrészt nehéz törvénybe iktatni, másrészt nehéz végrehajtani.

Szinte filozofikus belátás kellene ahhoz Magyarországon, hogy elfogadjuk, a politika sokba kerül. A politikai osztály tagjai soha nem türtőztetik magukat akkor, amikor elő kell teremteni a forrásokat, de a választók irányába ciki elmagyarázni, hogy a politika sok pénzbe kerül, fizetni kell az irodákat, a szakembereket, a megjelenéseket, a közösségi médiában futó hirdetéseket, magát a kampányt. Kellene egy coming out, be kell vallani és be kell látni, hogy a politikai szereplőkre sokat kell költeni

– világított rá az alapállásra Ligeti Miklós.

A Transparencynek több javaslata is volt már a kampányfinanszírozási területen, köztük a nyílt kampányszámlával, a közpénzt érintő szerződések teljes nyilvánosságával vagy egy olyan nyilvános pártkassza létrehozásával, amelybe minden jelölőszervezet kap az illetékes költségvetési szervtől egy szabadon elérhető összeget évente, „ebben az esetben szükségtelenné válna a csalás, mert el kell számolni a költésekkel, és nyilvánosan látható, hogy miből mennyit mire költenek. Persze szükség van pluszkontrollra, igazolni kell, hogy a teljesítések valós, megtörtént gazdasági eseményeken alapulnak.”

Az ellenzéki oldalon a 2024-es önkormányzati választásokra készülve már napirendre került az a stratégia, hogy a pártok helyett civil ernyőszervezetek színeiben indulhatnak a jelöltjeik. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az ilyen szervezeteknek a kampányfinanszírozását megnehezítheti-e a várható módosítás.

Ligeti Miklós nem gondolja, hogy az önkormányzati választáson rajthoz álló civil szervezeteket különösen hátrányosan érintené ez, mert a pártoktól inkább politikai, mintsem jogi értelemben kapnak támogatást. A jogász kitért arra is, hogy az önkormányzati választásokon nagy hagyománya van a civil jelöltségnek, „az önkormányzati választás civileket megmozgató jellegét nem szabad kockáztatni finanszírozási eszközökkel. Ráadásul sok kistelepülésen pártpolitikai alapon nehéz mozgósítani a jelölteket és a választókat is.”

A kampányfinanszírozás kérdése azután került újra a közérdeklődés színterére, hogy Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a 2022-es országgyűlési választás után elárulta, a Mindenki Magyarországa Mozgalom az Egyesült Államokból is kapott támogatást.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója az erre vonatkozó kérdésünkre kifejtette:

Ez a kampányfinanszírozás egy válságtünete, a belföldi csatornák eldugultak, így külföldi forrást vontak be. Talán a hatalom nem is számított erre, de ez csak egy kitüremkedése a képmutató finanszírozási rendszernek. Ha jól működne a hazai finanszírozás, senki nem fanyalodna külföldi kalapozásra, mert ez akkor is súlyos probléma, ha a törvény jelenleg nem tiltja minden formáját. Ha egy meghatározó politikai szereplő háttere külföldi finanszírozású, az a politikai rendszerünk integritását illetően is felvet bizonyos kérdéseket.

Ez volt az egyik olyan kérdés, ahol konszenzus uralkodott

Erdélyi Rezső Krisztián kérdésünkre kiemelte, hogy

a pártok működését jelenleg szabályozó törvény világos követelményeket fogalmaz meg, és a rendszerváltást követő bő 30 évben ez volt a magyar politika kevés olyan kérdésének egyike, ahol konszenzus uralkodott. A baloldal külföldi kampányfinanszírozásával kapcsolatban nyilvánosságot látott adatok viszont indokolttá tesznek egy ilyen módosítást. Nemcsak azért, mert ez az eset egyértelműen a törvény kijátszása volt, de azért is, hogy világos cezúrát lehessen húzni a civil és a magát civilnek mondó, de valójában politikai szerepet vállaló szervezetek között.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint fontos megjegyezni, hogy „a pártok elbújtatása különböző szervezetek mögé nem új jelenség, hiszen ehhez hasonlót már a 2019-es önkormányzati választásokon is megfigyelhettünk, és több ellenzéki politikus biztat ennek a gyakorlatnak a továbbvitelére a 2024-es helyhatósági választásokon. Mindezek mentén tehát van létjogosultsága egy módosításnak, ha úgy tetszik, szigorításnak.”

Erdélyi Rezső Krisztián úgy látja, a módosítás célja egyértelműen az, hogy

senki ne kerülhessen előnybe a választásokon azért, mert a jogszabályok által nem megengedett támogatást fogad el. Azt azonban az idő fogja eldönteni, hogy alkotható-e erre a célra tökéletesen megfelelő törvény, vagy idővel újabb kiskapuk fedezhetők fel. Hiszen a megelőző harminc évben az ezt a területet szabályozó törvény alapvetően betöltötte a szerepét, tehát időtállónak volt mondható. Vagyis most a törvényalkotó előtt álló feladat egy olyan jogszabály megszövegezése, amely a nemrég felfedezett kiskapukat zárja be, és mai tudásunk szerint tartósan orvosolhatja a fennálló problémát.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke március végén „A kampánypénzek ellenőrzésének állásáról szóló beszámoló” címmel adott tájékoztatást a vizsgálat aktuális helyzetéről az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában.

(Borítókép: Index)

Rovatok