Az esztergom–budapesti érsek szerint aki ezt a békét igazi szeretetkapcsolatként éli meg, az testvérének érzi embertársait, és képes áldozatot hozni azért, hogy békében éljen velük.
A béketeremtés mindig áldozatvállalást kíván, de Isten színe előtt megmérve a dolgok valódi értékét, kiderül, hogy a békességgel, az összhanggal már itt, a Földön is nagyobbat nyertünk, mint amiről lemondtunk mértéktelen ambícióink korlátozásával – mondta a bíboros az MTI-nek adott húsvéti nyilatkozatában.
Az ukrajnai háborúról szólva úgy értékelt: „az utóbbi évben a segítő szeretet számtalan szép példáját láthattuk”. Arra a kérdésre, hogy a Szentszék képes-e közvetíteni ilyen és ehhez hasonló konfliktusokban, a bíboros felidézte az 1970-es években Argentína és Chile között kialakult konfliktust, amelynek megoldásában a Szentszék fontos szerepet vállalt.
Erdő Péter húsvét ünnepéről kiemelte: nagyszombaton ér véget a negyvennapos bűnbánati idő, a felkészülés a föltámadt Krisztussal való találkozásra. A bűnbánat legfőbb cselekedetei már az Ószövetségben is szerepelnek. Ez az imádság, a böjt, illetve ma leginkább az önmegtartóztatás.
Sok mindentől tartózkodhatunk, nemcsak az evéstől, ivástól, hanem például a közösségi médiától is; és az alamizsna, vagyis a segítő szeretet gyakorlása
– fogalmazott a bíboros, majd hozzátette: ez is lehet sokféle, hiszen nemcsak természetbeni adományokat vagy pénzt adhatunk, hanem személyes közelséget, társaságot, látogatást, fizikai segítséget is.