Többek között az akkumulátorgyárak telepítése, a készpénzhasználatot érintő változások, az élelmiszer- és energiaárak, a veszélyhelyzet, az infláció, az ukrajnai háború, valamint az Európai Bizottsággal való megegyezés is előkerült az Országgyűlés keddi ülésén.
A napirend előtti felszólalásokban Csárdi Antal arról beszélt, hogy meg kellene kérdezni az embereket az akkumulátorgyárakról, ám úgy véli, hogy a kormány gyáva ezt megtenni, mert fél a választól.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy „a nép már válaszolt” arra a kérdésre, hogy mit akar: a tavalyi választáson már negyedszer nyert a Fidesz–KDNP. Elmondta: az egész világ akkumulátorgyárakat akar, csak a magyar baloldal nem.
Berki Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy miközben az energiafogyasztás nő, a lakások energetikai szempontból korszerűtlenek. „A kormány ígéretet tett a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, de nemhogy ezt nem tette meg, még a panelprogramot is elsorvasztotta” – mondta.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre közölte: a magyar energiaellátásban a nukleáris energia kiemelt szerepet tölt be, és ha a kormány komolyan venné az ellenzék javaslatait a nukleáris energia visszaszorításáról, Magyarországon energiahiány lenne.
Toroczkai László (Mi Hazánk) azt szorgalmazta, hogy legyen alkotmányos jog a készpénz használata Magyarországon.
Az ellenzéki politikus szavai szerint a készpénz használata sokak számára az elmúlt harminc évben a túlélést szolgálta, így tudtak harcolni például a „sarcoló maffia ellen”, amelyik elévült tartozásokat hajt, illetve hajtott be sok esetben.
Választ várt arra, hogy a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának a készpénz visszaszorítására vonatkozó kijelentése mögött meghúzódik-e valódi kormányzati stratégia és szándék.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint félreérthették a helyettes államtitkár szavait. Olyat biztosan nem mondott, hogy azért szeretné a kormány a készpénzhasználatot visszaszorítani, hogy ezzel a végrehajtó-maffia tevékenységét segítse – közölte.
Azt azonban tapasztalni kell, hogy egyes országokban készpénzzel gyakorlatilag már nem is lehet fizetni, csak kártyával vagy mobiltelefonnal. „Ezt jelenti a digitális fejlődés" – rögzítette.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy év elején közzétett, a világ országait áttekintő grafikon szerint az élelmiszerárak drágulását tekintve Magyarország a tizedik helyen állt. „Ez egy sokkoló adat volt, és a probléma az, hogy az uniós élelmiszerár-drágulást azóta is sokszorosan meghaladják a hazai adatok” – mutatott rá.
Hozzátette: azt látják, hogy az ársapkák rendszere tovább drágítja a magyar élelmiszerek árát. Kitért arra is, hogy a Jobbik már öt éve letette a megoldást az asztalra egy online árfigyelő adatbázis formájában, amellyel ezek a folyamatok nyomon követhetők lennének.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: tisztában vannak azzal, hogy az árak rögzítése önmagában nem elegendő, azt is biztosítani kell, hogy elegendő rögzített árú termék álljon rendelkezésre. Kiemelte: egyelőre április végéig vannak érvényben az ársapkák, a kormány várhatóan április közepén hoz döntést ezek jövőjéről.
„A piaci helyzet alapján és az összes piaci szereplő érdekének figyelembevételével fognak eljárni” – jelezte.
Tóth Bertalan (MSZP) kijelentette: az energiapolitikát Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya rontotta el. Kijelentését azzal indokolta, hogy mi vásároljuk a legdrágábban az orosz gázt Európában. Arról beszélt, hogy Magyarországon csődöt és elbocsátásokat, valamint jelentős inflációt eredményezett a „brutális fideszes energiaár-emelés”.
Úgy folytatta: a kormányzati dilettantizmus eredménye, hogy olyan intézmények lehetetlenülnek el, amelyek rászorulóknak biztosítanak lakhatást, de az is, hogy elmaradnak az energetikaihálózat-fejlesztések, ami gátja a megújuló energiaforrások terjedésének.
Többek között azt is sérelmezte, hogy az energetikai tárca el akarta titkolni, mi került 75 milliárd forintba a Mátrai Erőmű visszavásárlásában.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy felelt: óvatosan a kritikával, hiszen „önök már 2010 előtt kezeltek egy válságot”, és „önök voltak, akik kiárusították ezt az országot, eladták a teljes energiaipart, kiszolgáltatottá tették hazánkat”.
Bedő Dávid (Momentum) szerint a kormány 2500 napja igyekszik félelmet kelteni az emberekben, azóta van valamilyen válság- vagy veszélyhelyzet az országban. Ennek oka szerinte, hogy a kormányzat így könnyebben élhet vissza a hatalmával, és még kevésbé ellenőrizhetők a döntések.
Kifogásolta, hogy a kabinet most arra készül, hogy meghosszabbítsa a veszélyhelyzetet.
Úgy folytatta: nem volt elég a kétharmados parlamenti többség vagy az állami intézmények megszállása, nemrég még a költségvetést is rendeletben hirdették ki.
Minek játsszák a demokráciát?
– tette fel a kérdést.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: a rendkívüli jogrend más országokban is bevett gyakorlat, általában rendkívüli helyzetekben van rá szükség. „Lehet, hogy ön tagadja, de a kormányzásunk alatt folyamatosan rendkívüli válsághelyzetekkel néztünk szembe” – jelentette ki.
A költségvetéssel kapcsolatos felvetésre reagálva elmondta: a módosítást az Országgyűlés megvitatta, amelyen viszont a Momentum képviselői nem vettek részt.
Emellett abszurdnak nevezte, hogy az a Momentum demonstrál a sajtószabadságért, amely már többször adta jelét: tagjai olyan véleményszabadságot szeretnének, ahol leginkább az övékkel egyező vélemények kapnak teret.
Varju László (DK) frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy az MNB szerint idén átlagosan 26 százalékos további élelmiszer-drágulás várható.
A 2008-as árakat az ideiekkel összehasonlító politikus kijelentette, hogy a baloldal alatt még egy világgazdasági válság idején is erősebb volt a magyar gazdaság, és „mai szemmel fillérekért lehetett bevásárolni, tankolni, fűteni”.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az ellenzéki képviselőnek válaszolva kijelentette: letagadhatják a háború és a „teljesen benézett” energetikai szankciók hatását, de attól azok még léteznek, és egész Európa az infláció rémével küzd.
„Mindenki fizeti a szankciós politika árát, ez Magyarország esetében egy 4000 milliárd forintos pluszszámlát jelent” – hívta fel a figyelmet.
Nacsa Lőrinc (KDNP) frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy eddig is világos volt, hogy Brüsszel valójában politikai érdekek mentén blokkolja az uniós forrásokhoz való hozzájutást.
„Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig beismerte, hogy nagyon sokat dolgoztak és dolgoznak ma is azon, hogy az EU ne adja oda a Magyarországnak járó forrásokat. A DK elnökének szavai bizonyítják, hogy Magyarország ellen politikai boszorkányüldözés zajlik” – szögezte le.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta: azok a kritikák, amelyek számos esetben alaptalanok, először nem a bizottságtól hallhatók, hanem vagy a Ház falai között hangzanak el, vagy különböző civil szervezetektől érkeznek, majd néhány nap múlva ez lesz az Európai Bizottság hivatalos álláspontja.
„Európa a háborúba sodródás napjait éli” – kezdte felszólalásában Zsigó Róbert (Fidesz), hangsúlyozva, hogy az Európai Parlament még több hadianyagot küldene Ukrajnába, a NATO-ban sokat beszélnek a háborúról, keveset a békéről, ha pedig egyre modernebb és pusztítóbb eszközöket adnak át, „a világháború veszélye nem irodalmi túlzás”.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a kormány nem támogat semmilyen lépést, ami a konfliktus eszkalációjához vezet, ám minden olyan intézkedést támogat, ami erősíti a NATO és az ország védelmi képességeit.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. április 11-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)