Tavaly ősszel több mint egy tucat pedagógust bocsátottak el arra hivatkozva, hogy részt vettek polgári engedetlenségi akcióban. Köztük volt többek között Kapin Lilla, a budapesti Eötvös József Gimnázium és Törökné Pethő Erzsébet, a szintén fővárosi Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanára is. A felperesek egy alkalommal már bíróság elé álltak, most a perfelvételi tárgyalás második fordulója következik.
Tavaly november 30-án a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott öt pedagógus után újabb nyolc, polgári engedetlenségben részt vevő tanártól váltak meg a tankerületek. Ekkor kapta meg a felmentésről szóló levelét Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet is, akiket a bíróság március 13-án egyszer már meghallgatott, szerdán ugyanakkor további kérdésekre kell választ adniuk.
Jogi képviselőjük, Sziklai Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízott ügyvédje az előző tárgyaláson a bíró által felajánlott egyezség lehetőségére azt mondta, hogy ez egy járható út, amit minden más esetben örömmel javasolna az ügyfeleinek, ennek a beadványnak azonban a kereseti kérelmen túlmutató jelentősége van.
Sziklai Tamás kijelentését a magyar oktatásban kialakult helyzettel indokolta. A jogi képviselő később, az Index megkeresésére felidézte, hogy az érintettek már régóta kongatják a vészharangot, majd csak végső elkeseredésükben fordultak a sztrájk eszközéhez, a kormány azonban menet közben írta át a játékszabályokat azzal, hogy törvényben fektette le a még elégséges szolgáltatás mértékét, miközben még a bíróság előtt tárgyaltak a felek.
A kormány a sztrájkjogot kiüresítette, a tanárok erre válaszul polgári engedetlenségbe kezdtek, a tankerületi központok reakcióit pedig már ismerjük
– emlékeztetett Sziklai Tamás, aki úgy véli, hogy a per minden pedagógusra, a teljes magyar oktatásra hatással lehet.
Nem sokkal 9 óra előtt megkezdődött a tárgyalás érdemi része. A tanárok jogi képviselője bejelentette: megváltoztatják a keresetüket, elállnak a visszahelyezési kérelmüktől, méghozzá amiatt, mert Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet időközben elhelyezkedett. Új munkahelyükön jól érzik magukat, többet keresnek, és abban az esetben sem szeretnének visszatérni korábbi intézményeikbe, ha egy jogerős végzés erre lehetőséget adna. Ezzel együtt a kiesett munkadíjat sem kérik, a sérelemdíj megfizetésére ugyanakkor továbbra is igényt tartanak.
Sziklai Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az ügy speciális, a pedagógushiány miatt ugyanis rendszeresen maradtak el órák, a helyettesítések száma megugrott, ám a munkáltató számára mindez nem jelentett problémát, szankciót nem alkalmazott. A kirúgott pedagógusok emiatt úgy érzik, hogy aránytalan és eltúlzott volt az a reakció, amit a tankerület alkalmazott velük szemben.
A mai tárgyalásra egyébként a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjét is beidézték, Marosi Beatrix ugyanakkor betegségre hivatkozva nem jelent meg. A bírónő jelezte, hogy ebben az esetben távollétét igazolnia kell, a vonatkozó dokumentum benyújtására három nap áll rendelkezésre. A tárgyalás szünetében Marosi Beatrix jogi képviselőjét, Szikora Gábort kérdeztük arról, hogy a tankerületi vezető a következő alkalommal eleget tesz-e a beidézésnek, amire igennel felelt, majd hozzátette: „Most is jött volna, csak beteg. Valóban beteg, és nem játékból beteg.”
13 órakor véget ért a tárgyalás. A következő fordulót június 7-re hirdették meg. Az alperes jogi képviselője jelezte, hogy miután aznap kezdődik a szóbeli érettségi, elképzelhető, hogy Marosi Beatrix akkor sem tud majd megjelenni. A bírónő erre reagálva elmondta, hogy miután az érettségi több héten át tart, és a tárgyalásokon való megjelenés is egy fontos kötelezettség, nem tud másik időpontot felajánlani.
Az egyik legfőbb kérdés továbbra is az, hogy ha a pedagógusok valóban jogsértően viselkedtek azzal, hogy polgári engedetlenségi akcióban vettek részt, akkor miért nem mentettek fel minden olyan tanárt, aki hasonlóképp cselekedett?
„Sok olyan pedagógus tanít még most is, akinek adott esetben kétszer vagy háromszor több polgári engedetlenséggel töltött órája van” – fogalmazott korábban Sziklai Tamás.
A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdeztük arról, hogy a kormány álláspontja szerint a tankerületek joggal mentették-e fel a munkavégzés alól a polgári engedetlenkedő pedagógusokat. A politikus válaszában hangsúlyozta:
A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a tiltakozásnak vannak törvényes formái, aki ezen túllép, az jogellenes módon jár el.
A miniszternek jeleztük, hogy valójában több száz pedagógus választotta a tiltakozásnak ezt a formáját, így ha a szabályok mindenkire vonatkoznak, akkor nem csak 13-14 tanártól kellett volna megválni, hanem ennél sokkal többtől. Felvetésünkre a politikus kifejtette, az egyik szabály az volt, hogy amikor valaki első alkalommal a sztrájktörvényen kívül jogsértést is vállalva nem teljesítette a munkavégzési kötelezettségét, akkor felhívták a figyelmét arra, hogy teljesítse. Amikor ez ismételten előfordult, akkor alkalmazták a szigorúbb büntetést.
Ez azonban csak részben igaz, az egyik karinthys pedagógus, Ősi Judit a személyes meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy bár a tankerületi vezető neki is küldött első körben egy figyelmeztetést, azt végül vissza is vonta, rájött ugyanis, hogy neki aznap nem is volt órája. Ezért is lepte meg végül a tanárt a felmentésről szóló levél, ekkor ugyanis még csak egy figyelmeztetésre számított.
Gulyás Gergely az esetre reagálva elmondta: őt alapvetően máshogy tájékoztatták, de azért van a bíróság, hogy ezeket a részleteket megvizsgálja, és döntést hozzon az ügyben.
(Borítókép: Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet. Fotó: Németh Kata / Index)