A parlament április 11-én szavazott Varga Zs. András kúriai elnök, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész 2021-es beszámolóiról. A három igazságszolgáltatási vezető beszámolóit a képviselők egyaránt 117 igen, 47 nem szavazattal és tartózkodás nélkül hagyták jóvá.

Nem az elnöknek van Kúriája

Varga Zs. András, a Kúria elnöke a beszámoló általános vitájában úgy fogalmazott, hogy 2021 nem volt egyszerű év, mert január 2-án vezetőváltás történt a Kúrián, és ez várakozásokkal járt, ami kezdetben megnehezítette a munkát. Hozzátette: a kezdeti aggályokat sikerült a kölcsönös bizalom jegyében eloszlatni.

Az elnök csaknem kétszáz oldalas beszámolójából megtudható, hogy még hivatalba lépése előtt, 2020 végén minden magasabb beosztású igazgatási vezetőtől és kúriai tanácstól véleményt kért a megoldandó feladatokról és a munkájukat hosszabb távon megkönnyítő változásokról. Ezek eredményeként alakult ki az az intézkedéscsomag, amit hivatalba lépése után nyilvánosságra hozott. Ennek három alapelve a következő:

1. Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúrának van elnöke. Ennek fényében nem törekedett feltétlenül személyi vagy működési változásokra. Így az elődje által korábban megkezdett folyamatokat vitte tovább, vagy a tanácsok által igényelt változtatást jelentette.
2. A Kúria ítélkező bíróság, de más, mint a többi bíróság. Azért más – olvasható Varga Zs. beszámolójában –, mert fő feladata a jogegység biztosítása. Ez szerinte olyan sajátosság, amely egyrészt megköveteli annak tudomásul vételét, hogy más bírói habitusra van szükség a Kúrián, mint a többi bíróságon, másrészt a szervezetét ehhez a feladathoz kell igazítani.
3. Egyetlen Kúria van. A jogegységesítő feladatokból adódóan a Kúria bíráitól és tanácsaitól elvárható együttműködés más, mint a többi bíróságon. A döntéseket a tanácsok hozzák ugyan, de mindegyiket a Kúriának kell betudni, és mindegyik vagy építi a jogegységet, vagy annak ellenében hat. Az elnök szerint ez olyan feladat, amelynek belátása, napi szintű érvényesítése hosszabb időszak folyamatos erőfeszítéseit igényli, és valószínűleg soha nem lesz hibátlan, mert az ítélkezés soha nem gépies, hanem mindenkor emberi tevékenység.

Varga Zs. vegyesnek nevezte az automatikus ügyelosztás tapasztalatait. Szerinte kétségtelen, hogy az automatikus ügyelosztás megfelel annak a követelménynek, amit az Alkotmánybíróság korábban megfogalmazott. Nem a bírót választja ki az ügyelosztásra jogosult az ügyhöz, hanem az ügy száma alapján kerül az ügyelosztási rendben előre kijelölt tanácshoz. Ugyanakkor viszont gondot okoz – folytatta –, hogy az automatizmus a szakosodás ellenében hat. Az automatikus ügyelosztás iránti igény túlhangsúlyozásának nemkívánatos mellékhatásaként pedig az a látszat is kialakulhat, hogy csak egyetlen ítélkező tanács teljesen törvényes, független és pártatlan, az összes többi, különösen a tanácsokat kijelölő vezető, nem az. Ez elfogadhatatlan, még látszatként is. Ennek ellenére úgy vélekedett, hogy nem tekinthetnek el attól, hogy az ügyelosztási rend megalkotását minden bíróság esetén törvény írja elő.

Évi 1,2 millió bírósági ügy

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke grafikonokkal zsúfolt írásbeli beszámolójában úgy fogalmazott, hogy a pandémiával terhelt 2021-es esztendőben a bírósági szervezet működése a megváltozott körülmények ellenére is folyamatos volt, és a bíróságok jól teljesítettek. Több mint 1,2 millió ügy fejeződött be a bíróságokon, mégpedig úgy, hogy közben csökkent az ügyhátralék.

A beszámolóból az is kiderült, hogy jelentősen nőtt a járásbíróságokra érkezett szabálysértési és a törvényszéki nem peres ügyek száma.

Senyei beszámolója szerint a törvényszékeken és ítélőtáblákon a perek döntő többsége (86,6 százaléka), azaz 239 233 ügyből 207 227 ügy az adott ítélkezési szintre érkezésétől számított egy éven (ítélőtáblákon fél éven) belül befejeződött.

A bírósági ítélkezés egyik fokmérője az alkotmánybírósági kontroll. 2021-ben 31 bírósági ügyben hivatkoztak Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására, és 475 ügyben támadták meg az Alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntést. Ehhez képest 23 bírósági/hatósági döntést semmisítettek meg az alkotmánybírák.

Polt Péter a korrupciós helyzetről

Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2021. évi tevékenységéről szóló beszámolójának általános vitájában kiemelte, hogy az utóbbi években „következetesen csökkent” a regisztrált bűncselekmények száma. 2021-ben az ügyészségek váderedményességi mutatója 98,8 százalék volt, de ugyanilyen fontosnak nevezte, hogy a bíróságok a vádlottak 87,9 százaléka esetében minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak.

Hasonlóan fontos, az eljárásokat gyorsító eszköznek tartotta a legfőbb ügyész az úgynevezett „mértékes indítvány” alkalmazását, vagyis amikor az ügyészség indítványt tesz a büntetés konkrét mértékére arra az esetre, ha a terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A tapasztalat azt mutatja, hogy

2021-ben a bíróság így csaknem tízezer terhelt beismerő vallomását fogadta el az előkészítő ülésen.

Jóllehet az ügyészségnek nincs közvetlen ráhatása a bűnözés mértékének alakulására – jegyezte meg a legfőbb ügyész –, mégis kitért néhány bűncselekménytípust érintően a tendenciákra.

Az elmúlt évben a gazdasági bűncselekmények közül meghatározó szerepük volt a költségvetési csalásoknak, amelyek magukba foglalnak minden, a hazai és az uniós költségvetést károsító bűncselekményt. A mennyiségi mutatók szignifikánsan nem változtak, továbbra is jellemző e bűncselekményekre a bonyolult ténybeli és jogi megítélés, amely az eljáró ügyészektől speciális szakmai felkészültséget és alapos, precíz munkát követel.

Polt Péter a pénzmosás miatti eljárások növekedését azzal magyarázta, hogy 2021. január 1-jétől a korábban orgazdaságként elbírált cselekmények már pénzmosásnak minősülnek.

A legfőbb ügyész szerint Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív – feltételezéseken, „megérzéseken” alapuló – megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel. Az utóbbi módszerek alapján nyert adatok azt igazolják, hogy Magyarország korrupciós helyzete – az egészségügyi szektort leszámítva – nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól. 

Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a közvélemény (vagy akár a nemzetközi szervezetek) által korrupcióként értékelt cselekmények sok esetben hazánkban más (gazdasági vagy vagyon elleni) bűncselekménynek minősülnek, így – bár az elkövetőket felelősségre vonják – statisztikailag mégsem mutathatók ki a korrupciós cselekmények között.

(Borítókép: Polt Péter 2018. december 31-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)