A kábítószer olyan, mint az orosz rulett, nem tudni, mikor csattan a golyó – fogalmazott Zacher Gábor a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakmai rendezvényén a SzER, ami megváltoztat című drogprevenciós film vetítését követő kerekasztal-beszélgetésen. DJ Yamina elmondta, hogy őt a félelem tartotta vissza az éjszakai életben masszívan jelen lévő tudatmódosítók kipróbálásától.
Budapesten 2022-ben 72 kábítószer-terjesztő, 1219 kábítószer-fogyasztó ellen intézkedett a rendőrség, és összesen 119 kilogramm drogot és 64 tő kannabiszt foglaltak le összesen 2,4 milliárd forint értékben – ismertette az adatokat Nothoff Ingrid rendőrőrnagy, a BRFK Kommunikációs Osztályának osztályvezető-helyettese a Rendőrségi Igazgatási Központban csütörtökön, a bűnmegelőzés napja alkalmából.
Zacher Gábor elmondta, hogy 700 különböző szer van kint a piacon, és a számuk olyan gyorsan bővül, hogy még a szakemberek sem tudnak folyamatosan naprakészek lenni. „Akár tíz különböző szer is lehet egy dizájnerdrog mögött”– hívta fel a figyelmet toxikológus.
A biofűben például az acetontól kezdve a patkányirtóig bármi lehet
– hangzott el a prevenciós filmben egy több szintetikus szert is kipróbáló fiatal fiútól.
A BRFK droghasználat megelőzésére irányuló kampánya során kiderült, hogy nem csak a hátrányos helyzetű fiatalok válnak függővé. Zacher Gábor az Indexnek elmondta, hogy a különbség inkább a használt szerek típusában van. A közös pont pedig az, hogy ezek a fiatalok nem tudnak kihez fordulni, vagy a szülők helyzetükből adóan nem tudnak biztonságos hátteret adni, vagy túl elfoglaltak a gyerek meghallgatásához. Egy átlagos magyar felnőtt naponta mindössze 7 percet kommunikál a gyerekével, és általában a kommunikáció kimerül a „Milyen volt az iskola?”-féle kérdésekben.
A toxikológus kérdésünkre elmondta, hogy tapasztalatai szerint a büntetés, az ellenőrzés nem megoldás a probléma elkerülésére.
A jó minta, az őszinte kommunikáció, a bizalmi kapcsolat kialakítása védheti meg leginkább a gyereket az ehhez hasonló negatív behatásoktól
– tanácsolta a szakértő. Hozzátette: Nehéz olyan társadalomban jó példát mutatni, ahol a felnőttek mentális állapota rossz, a járvány, a háború, a gazdasági szorongás a gyerekekre is kihat. Magyarországon minden hetedik középiskolás küzd pszichés gondokkal, az egyetemisták 51 százaléka szorong, a szerhasználat számukra kimenekülést jelent a stresszes mindennapokból. A toxikológus példaként említette, hogy találkozott már olyan fiatallal, aki az anyagi nehézségek miatt nem tudta elkezdeni a főiskolát, ugyanis szüleinek már nem futotta a száz kilométerre lévő albérlet vagy szoba kifizetésére. „El lehet képzelni, mit él meg egy fiatal, akinek 19 évesen derékba törik az élete” – érzékeltette.
Dr. Molnár István Jenő PhD, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója elmondta, hogy ezek a fiatalok nem feltétlenül illegális úton szereznek tudatmódosítókat. „Körükben is egyre jellemzők a szülők vényköteles gyógyszerének elcsenése, a különböző fájdalomcsillapító és szorongásoldó tabletták kombinálása. Egy másik komoly problémát pedig az olyan pszichoaktív, úgynevezett szürkezónás szerek használata jelenti, amiket más célra fejlesztettek ki, így teljesen törvényesen beszerezhetők mondjuk drogériákból vagy internetes rendeléssel” – hívta fel a figyelmet.
DJ Yamina hozzátette, hogy a pánikbetegsége először akkor jelentkezett, mikor felismerte, hogy nem akar a szülei elvárásainak eleget tenni, az egyetem helyett a zenélést választotta. A lemezlovas azt is elárulta: sokszor érte olyan vád, hogy a szórakoztatóiparban dolgozva biztosan használ drogot. „Sosem mertem kipróbálni, a félelem tartott vissza, sokszor éltem át olyan pánikrohamot, mikor azt hittem, meghalok, eszem ágában sem volt fokozni ezt” – részletezte.
A kábítószerben az a sz.r, hogy jó, a szereket kipróbálók 99 százalékának pozitív élményei vannak, ezért olyan könnyű rászokni, de olyan, mint az orosz rulett, nem lehet tudni, hogy mikor csattan a golyó
– reflektált Zacher Gábor. A drog belsőleg és külsőleg is megváltoztatja az embert, akinek erre nincs ráhatása. Nem alszik, nem eszik, nem tud és nem is akar, agresszió, zavartság és apátia dominálják a viselkedését. Hónapokig tartó masszív szerhasználat után pedig alig lehet ráismerni az illetőre, ápolatlanság, soványság, beesett arc, üveges tekintet uralják külső jegyeit – derült ki a SzER, ami megváltoztat című filmből, amit a BRFK drogprevenciós kampányaként készített.
A videóban a fiatalok által népszerű szakértő, Zacher Gábor, leszokott szerfüggőként Szabó Győző beszél, és egy igazán megrázó történetként 2020. május 9-én a kábítószer hatása alatt az ablakon kiugrott fiú édesapja és barátai mesélnek az esetről. Nothoff Ingrid rendőrőrnagy elmondta, hogy ez utóbbi volt igazán hatással a fiatalokra. A középiskolás és egyetemi diákoknál az elsődleges közeget a barátok jelentik, a kortársakra jobban hallgatnak, mint a felnőttekre. „Fiatalként halhatatlannak hisszük magunkat, igazán mellbevágó szembesülni azzal, hogy ilyen velünk is megtörténhet”– emelte ki a BRFK Kommunikációs Osztályának osztályvezető-helyettese. Kiderült, hogy a sikeres érettségit ünneplő fiatalok többsége fogyasztott kábítószert, delta-9-THC-, amfetamin- és LSD-származékot mutatott ki náluk a vizsgálat, volt, akinél egyszerre mindhármat. A film végén kijelentették, hogy soha többé nem nyúlnak droghoz.
Magyarországon évente 80 ember hal meg kábítószer következtében, 8 ezer ezzel kapcsolatos bűnügy történik, 40 millió szerhasználat történik
– említette Zacher Gábor a szomorú statisztikát, majd hozzáfűzte: ezekkel az adatokkal az unióban sereghajtónak számítunk.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett az a járőr, akit 2020. december 24-én tizenhárom helyen késelt meg egy újpesti lépcsőházban őrjöngő férfi, akiről a vizsgálatok megállapították, hogy az eset idején négyféle kábítószer és fél liter pálinka volt a szervezetében. Társával, akinek az életét köszönheti, azért vettek részt az eseményen, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen mértékű személyiségtorzulást, tragédiába torkolló bűnesetet válthat ki a tudatmódosítók, kábítószerek használata.
A bűnmegelőzés napja alkalmából a Budapesti Rendőr-főkapitányság által a Rendőrségi Igazgatási Központban szervezett expón szó esett a kiberbiztonságról, az emberkereskedelemről, a családon belüli erőszakról is. Számos szakmai szervezet képviseltette magát, akik bemutatták prevenciós kampányaikat, a jó gyakorlatokat, hogy a társadalmilag veszélyeztetett csoportok hogyan kerülhetik el a kriminalizációt.
Bemutatták a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Hello Biztonság online játékát, amely a kiskamaszok figyelmét hívja fel. Az Élő könyvtár című programon szakemberek válaszolnak a kérdésekre. Az Életrevaló Egyesület, a Szabad Labor Drámaműhely, a KV Társulat és a Láthatáron Csoport többek között az emberkereskedelem témában tartott érzékenyítő előadást. A családon belüli erőszakra való figyelemfelhívó „Erősebb NEM” plakátkampányát a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft. prezentálta, arcai helyi lakosú közéleti személyiségek és egy XIV. kerületi rendőr volt. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a NEMECSEK programját ismertette, amelyben önkéntes gyerekek bevonásával segítenek felismerni, ha kortársaiknál problémát tapasztalnak. Jelen volt a Drogkutató Intézet, a (V)ÉSZJELZÉS szabadulószoba, a Kortárs segítők program, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat – Safer Internet Programja, az Áldozatsegítő Központ, a Budapesti Polgárőr Szövetség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Dócs András rendőr ezredes az eseményen kiemelte: 2011 óta a kormány kiemelt feladatként kezeli a bűnmegelőzést, amire az év április 12-én tanácsot hoztak létre, azóta ezt a napot tartják a nemzeti bűnmegelőzés napjának.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)