Mélyen a zsebébe kell nyúlnia idén annak, aki a Sziget Fesztivál összes napjára kilátogat. Tavasszal már érezhetően kevesebben vesznek koncertjegyeket, mint a korábbi, őszi és téli hónapokban. A legdrágább fellépő az amerikai Guns N’ Roses lesz.
Luxussá válik a fesztiválozás: idén az infláció és az elszálló energiaárak miatt a fesztiváliparban 20-35 százalékos áremelkedés söpört végig, és ezt a látogatók már ebben az évben megérzik a Világgazdaság által megszólaltatott szakértő szerint.
A magyar zeneiparban elszálltak az üzemeltetési és logisztikai költségek, erre rakódtak rá a megnövekedett energiaárak és az infláció, utóbbi miatt egy jelentősebb bérteher-növekedés is. Süli András, a debreceni Campus Fesztivál programigazgatója, a Music Hungary elnökségi tagja szerint a koncertjegyek, fesztiválbelépők és -bérletek ára idén 20-35 százalékkal emelkedett.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia idén annak, aki a Sziget Fesztivál összes napjára kilátogat.
Egyelőre nem tudni, hogy a drágulás milyen hatással van a keresletre, tavasszal mindenesetre már érezhetően kevesebben vesznek koncertjegyeket, mint a korábbi, őszi és téli hónapokban. Demjén Ferenc-koncertre például már 5540 forintért is lehet menni, míg az 50 éves fennállását ünneplő P. Mobil zenekart kicsivel több mint 8500 forintért élvezhetjük a Papp László Budapest Sportarénában. A SopronFesten egy napon láthatjuk többek között Majkát, a Margaret Islandet, a Punnany Massifot, ByAlex és a Sleppet, a ValMart, Metzker Vikit, továbbá a Tankcsapdát összesen mintegy 18 ezer forintért.
A külföldi fellépők esetében elég nagy a különbség az árakat illetően: a walesi Tom Jones előadására az MVM Dome-ben alig több mint 10 ezer forintba kerül egy ülőhely, az olasz Eros Ramazzottit a Papp Lászlóban 20 ezer forint alatt is meghallgathatjuk élőben, az angol Depeche Mode-ra egy VIP prémium jegy már 94 100 forintot taksál a Puskás Arénában, a szintén a legnagyobb magyar futballstadionban koncertező amerikai Guns N’ Rosesért pedig akár 415 800 forintot is kifizethetünk.
Ami a nagyobb fesztiválokat illeti:
„Egy zenekari gázsi rengeteg elemből tevődik össze, hiszen a produkció részvevői mellett a menedzsment és a háttérstáb tagjai is szeretnének bevételre szert tenni. Ezek a kiadások az utóbbi időben jelentősen megnőttek” – jegyezte meg Süli, hozzátéve:
a Covid alatt sokan kényszerültek elhagyni a pályát, egy részük pedig azóta sem tért vissza, emiatt a szektorban munkaerőhiány keletkezett.
A programigazgató úgy véli, a jó szakemberekért most már versenyezni kell, ennek – valamint az infláció – hatására pedig megindult egy jól látható és érzékelhető bérnövekedés az iparágban. Koncertet, fesztivált még békeidőben is hatalmas kihívás nyereségessé tenni, és Süli András azt tapasztalja, hogy a szervezők az idei jegyek árába elsősorban a megemelkedett költségeiket építették be.