A 150 éves Budapest közlekedéstörténetének hőskorát eleveníti fel a BKV Budapest 150 – A városegyesítés korának közösségi közlekedése című tablókiállítás, amelyet április 17. és május 15. között láthat a közönség a fővárosban.
A Pest-Buda 1800-as évekbeli közlekedési viszonyait bemutató, számos korabeli fotóval illusztrált kiállítást az Alstom Metropolis szerelvényeken láthatják az utasok – közölte a BKV Zrt. az MTI-vel.
Az 510 és 514-es számú, az M2-es vonalon közlekedő szerelvényekben 26 tablót helyeztek el, amelyeken látható lesz, milyen hatással volt a közösségi közlekedés fejlődése Budapestre, valamint hogy a városfejlődés hogyan hatott vissza a közösségi közlekedés modernizációjára.
A tárlat felidézi, hogy
a társasági közlekedés első eszköze az omnibusz és a lóvasút volt, amelyek már Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülése előtt is közlekedtek.
Az omnibusz 1832-ben indult, és hamarosan a városi folklór része lett, de a ló vontatta társas szekér, amely 12–24 utast tudott szállítani, még 1926-ban is közlekedett a fővárosban. Hasonló volt ehhez az 1866-ban induló lóvasút, amely kötött pályán járva gyorsabb volt és több utast szállított.
Két évtizeddel később azonban elkezdték kiszorítani őket pályájukról az elektromos árammal hajtott villamosok, hozzájárulva az új főváros robbanásszerű fejlődéséhez. Emiatt sorra alakultak a kötöttpályát építő és villamosokat működtető társaságok is.
Velük egyidejűleg indultak el az eleinte gőzvontatású, majd szintén árammal működő helyiérdekű vasutak (BHÉV) Soroksár, Dunaharaszti, Cinkota, Kerepes, Gödöllő, Szentendre és Ráckeve felé.
Egyidős a fővárossal a modernizálva máig megőrzött Budai Hegypálya (ma Budavári Sikló) és a Fogaskerekű Vasút, a Millenniumi Földalatti Vasút (MillFaV) vagy ismertebb nevén a kisföldalatti.
Az új közlekedési formák bevezetése körül olyan személyiségek tűntek fel, mint Széchenyi István és fia, Ödön, Károlyi Sándor, Baross Gábor vagy Balázs Mór – róluk is olvashatunk a kiállításon.
A világviszonylatban technikai mérföldkőként számontartott földalatti például Balázs Mór javaslatára született, miután felszíni vasúti pálya építését városszépészeti okokból az 1876-ban átadott elegáns sugárútra nem engedélyezték.
A kényszerhelyzet végül olyan megoldáshoz vezetett, amely a városi közlekedés legnagyobb innovációja lett.
A sikló ötlete Széchenyi Ödöntől származott, aki Lyonban találkozott a világ első ilyen járművével. A nagy szintkülönbségeket könnyedén áthidaló megoldás ma is használatos, néhány éve Luxemburgban adtak át hasonlót.
A jövőre 150 éves fogaskerekű szintén úttörő megoldás volt, amely csupán néhány évvel a svájci és osztrák megvalósítás után Magyarországon is megszületett.
A metrógaléria mindezeken túl az új főváros főbb közlekedési csomópontjait, főútjait, hídjait is számba veszi.