Ungár Péter úgy látja, az LMP-nek már egyértelmű világnézeti állítása van, miközben több ellenzéki párt üres politikai panelekkel próbálja leplezni az „ordító semmitgondolást”. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja társelnökét a 2022-es választásból levont következtetésekről, a jövő évi európai parlamenti és önkormányzati választásokról, az LMP–Párbeszéd-kapcsolatról, a zöldpolitikáról, valamint a karizmatikus politikusokról is kérdeztük.
Ungár Péter, az LMP társelnöke, frakcióvezetője lapunknak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy
Már több mint egy év eltelt az országgyűlési választások óta, túl vannak a gyászmunkán?
Szép magyar szó a gyászmunka, benne van a munka, végig kell gondolni olyan dolgokat is, amelyek kényelmetlenek. Szerintem túl vagyunk rajta, de az LMP-n kívül a többi szereplő nem fektette bele azt a munkát, amit bele kellett volna.
Milyen következtetéseket vontak le?
Hogy a politika egy világnézeti műfaj, az embereket érdekli, hogy a politikusok miről mit gondolnak, milyen világképük van. A kilúgozott, semmiről nem szóló politika vereséget szenved. Rengeteg kritikánk van Orbán Viktor irányába, de mindig lehet tudni, hogy miről mit gondol, nem fél a saját álláspontjától. Sokkal bátrabbnak kell lennünk.
Ha most lenne a választás, mit csinálna másképp az LMP?
Az LMP már az elmúlt egy évben is másképp csinálta. Lehet velünk vitatkozni, lehet a zöldpolitikát kritizálni, de az egyértelmű, hogy világnézeti állításunk van, aminek vannak élei. Néhány ügyet fontosnak tartunk, más ügyeket nem, valamivel egyetértünk, és valamivel nem, van egy koherens világképünk.
Miért nem volt koherens világképük a 2022-es kampányban?
Benne voltunk az összefogásban, aminek tartottuk a szabályait, még azokat is, amelyeket elleneztünk. Az LMP ellenezte, hogy az előválasztás egyik része egyfordulós, a másik része kétfordulós legyen, mégis tartottuk magunkat ehhez. Elleneztük, hogy a miniszterelnök-jelölt kicsit jobboldali, de leginkább semmilyen kampányt csináljon, és kilúgozza a közös programot, mégis belementünk, mert így volt tisztességes, ebben egyeztünk meg.
Hitt a választási győzelemben?
Hittem benne, még az utolsó nap is meg voltam róla győződve. Sőt, Karácsony Gergely is azt mondta, hogy legalább negyvenöt egyéni választókerületet megnyerünk.
Belülről nem látták, hogy rossz irányba tartanak?
Sok kritikával éltem a kampányról, a jelöltről és az egész struktúráról. Alázattal próbálok a politikához állni. Mérges voltam az előválasztás két fordulója között, szerintem ott ketten hibáztak, az egyik Karácsony Gergely volt a visszalépése miatt, ezt neki is elmondtam. A másik, amiről nem beszélünk, hogy Márki-Zay Péter közös jelöltté válása jelentős részben a Momentum hibája. A Momentum első pártként állt be Márki-Zay Péter mögé, hogy leplezzék Fekete-Győr András rossz eredményét.
Azóta megbeszélték ezt Karácsony Gergellyel és a Momentummal?
Karácsony Gergellyel találkoztam, és hamarosan újra találkozunk. Abból a szempontból megértem a döntését, hogy félt attól a közegtől, ami a magyar ellenzéki politika irányítójának képzeli magát. Kommentátorok és értelmiségiek Márki-Zay Pétert messiásként jelölték ki. Abszurd volt, hogy a második helyezett lépett vissza a harmadik javára.
Dobrev Klárával vagy Karácsony Gergellyel jobban szerepeltek volna?
Dobrev Klárával sem nyertünk volna, de nem lett volna ennyire súlyos a vereség. Karácsony Gergellyel szerepeltünk volna a legjobban. Márki-Zay Péternél még Jakab Péter és Fekete-Győr András is jobb eredményt ért volna el.
Ők még az előválasztás második fordulójába sem jutottak be.
Mondok egy pozitívumot is Márki-Zay Péterről, az első forduló végi vitákon ügyes volt, nem panelekben, nem unalmas és ismétlődő mondatokban beszélt. Rock'n'roll volt, kimondta, amit gondolt, volt benne valami izgalmas.
A rock'n'roll már nem működött az éles kampányban?
Ott fegyelem kellett volna. Márki-Zay Péternek sok hibája van, az egyik egy olyan politikai betegség, hogy amikor a gondolat megképződik a neuronjai között az agyában, az a gondolat automatikusan kijön a száján, nincs a kettő között filter, de sokkal rosszabb volt az a közeg, ami körbevette, a tanácsadók, a magukat Barry Goldwater magyar hangjának képzelő politikai Mickey Mouse-ok.
Mekkora szerepe volt a háborúra adott reakciójuknak a vereségben?
Nagy szerepe volt, ott nemzeti egységre kellett volna törekedni. Morálisan és technikailag is jobb lett volna.
Mit jelentett volna a nemzeti egység?
Azt kellett volna mondania Márki-Zay Péternek, hogy tisztelt Orbán Viktor, megtámadták a szomszédos országot, veszélyes pillanatban vagyunk, közösen fogadjunk el egy nyilatkozatot a magyar álláspontról, ehhez tartsuk magunkat, és egy ideig ne kampányoljunk.
Ez komolyan felmerült?
Igen.
És hol csúszott el? Márki-Zay Péter nyitott volt erre?
Úgy láttam a szemén, hogy nyitott volt erre. Az a kör viszont, akikről már beszéltünk és Az elnök emberei egyik részében képzelték magukat, nem voltak nyitottak.
A kampánypénzek ügyében még zajlik a vizsgálat, van mitől tartania az LMP-nek a külföldi támogatás miatt?
Nincs.
Önök is benne voltak a közös kampányban.
Benne voltunk, és ezért tudjuk, ha az a pénz megérkezett volna hozzánk, láttuk volna. Ha tényleg jött hárommilliárd forintnak megfelelő dollár, akkor azzal valaki elsétált.
Márki-Zay Pétert kérdezte erről azóta?
Nem, de elhiszem neki, hogy ő ilyen szinten nem volt benne a kampány pénzügyi részében.
A közvélemény-kutatások alapján a Fidesz–KDNP most is hasonló arányú győzelmet aratna, hiába például az infláció. Miért nem tudják csökkenteni a különbséget?
Az ellenzéki szavazók csalódtak, ami érthető. Nem érzik, hogy lenne olyan a politikai palettán, aki komolyan venné őket. Mi ebben kivételt jelentünk, személyesen is próbálok kivétel lenni, próbáljuk komolyan venni azoknak a választópolgároknak az igényeit, akik a jelenlegi kormánnyal kritikusak.
És a többi ellenzéki párt?
Azt látom, hogy vagy részben megszűntek, vagy részben feladták már azt az ambíciót, hogy valamit állítsanak a világról. Üres politikai panelekkel próbálják leplezni azt az ordító semmitgondolást, ami jellemzi őket.
Kikre gondol?
Én jelenleg nem látom, hogy például a Magyar Szocialista Párt vagy a Jobbik mit tud kínálni a választópolgároknak.
Az MSZP baloldaliságot és szociáldemokráciát kínál, a Jobbiknak pedig már a nevében is benne van, hogy konzervatívok.
Ha száz év múlva lesz köztünk olyan ember, aki tehetséges szépírói vénával rendelkezik, akkor Gyöngyösi Márton életútját a zsidólistázáson át a donyecki népszavazáson keresztül a széderestig meg tudná írni. Ebben benne van Kelet-Európa sorsa, a személyes karriervágy, ráadásul egyben a magyar szélsőjobboldali és zsidó hagyomány megcsúfolása.
A Demokratikus Koalíció részéről látja a kínálatot?
Nekünk, LMP-seknek az az álláspontunk, hogy a Fidesz 2010-es, kétharmados győzelmében benne volt az előző harminc év sok hibája, és az a sok szempontból rossz mód, ahogy a rendszerváltoztatás utáni politikai rendszer létrejött. A DK állítása az, hogy szinte csak erényei voltak annak a politikai konstrukciónak, ami 2010 előtt volt.
A DK dominálni akarja az ellenzéki térfelet, mit gondol az LMP erről a nyomulásról?
Nem a mi dolgunk. Gyurcsány Ferenc a balliberális oldalt kívánja egyesíteni, aminek klasszikus értelemben mi nem vagyunk a részei. Munkasikereket kívánunk.
Milyennek látja a Momentum választások óta nyújtott teljesítményét?
Számomra ők a legmeglepőbbek. Ha megnézünk egy Donáth Anna-interjút, kijelenti, hogy őszintén kell beszélni, el kell mondani az igazságot, ami az, hogy… és akkor az előzenekar után nem jelenik meg Lady Gaga a színpadon. Nincs tartalom. Csináltak egy plakátkampányt arról, hogy Donáth Anna vezeti valahova Magyarországot, értelemszerűen nem vezeti sehova, mert 2026-ig Orbán Viktor a miniszterelnök. A beszédében Donáth Anna elmondta, hogy nincsenek messiások, amit olyan plakátok vezettek fel, mely szerint ő egyedül le fogja győzni az inflációt. Azóta pedig akcionista politikával leplezik, hogy semmit nem mondanak a világról, megint a forma helyettesíti a tartalmat.
Az akcionista politika nem segít abban, hogy láthatóvá tegyék a pártot?
De, ebből a szempontból van értelme, és csak ebből a szempontból. Abban igazuk van, hogy egészen tarthatatlan állapot, hogy a miniszterelnöktől, vagy a miniszterektől nem tudnak kérdezni az újságírók. Az a dolguk, hogy válaszoljanak, de ezt nem sorolom a magyar társadalom száz legfontosabb problémája közé.
Túl sok párt van az ellenzéki térfélen?
Igen.
Hány pártra lenne szükség?
A hány párt kérdést úgy kell lefedni, hogy hány világnézet jelenik meg az ellenzéki oldalon, három ilyen van. Van egy baloldali világnézet, ezt viszi a DK, fenntartják a '90-es évek felzárkózási retorikáját és az MSZP–SZDSZ-kormányok gondolatát. Van egy liberális világnézet, ami a szabadpiac és a korlátlan verseny híve, ez a Momentumé. És van egy zöld világnézet, ezt képviseli az LMP, és lehet, ki tud alakítani maga körül egy zöld erőteret, amihez mások is csatlakozhatnak.
Az ellenzéki palettán már nevében is két zöld párt van, melyik a zöldebb?
A két párt eredete közös, LMP-sek voltak. Volt egy részben hangulati, részben stratégiai vita, amiben kisebbségben maradtak és kiléptek. A stratégiai kérdésben nem volt igazuk, bár több dologban igazuk volt, mint ahogy mi akkor gondoltuk. Hangulati, tartalmi kérdésekben nekünk volt igazunk. Magyarországon olyan zöldpolitika, ami a holland GroenLinks nevű zöldpárt Google Translate verzióját jelenti, nem lesz sikeres. A nyugat-európai zöldpolitika lényegi követelései között szerepel, hogy a nembináris embereknek legyen külön vécéjük, ahogy az is, hogy mindenki vándoroljon mindenhova. Különböző kisebbségi ügyeket tesznek a zöldpolitika fő pontjaivá, de Magyarországon ez nem működik. Látom bennük, hogy megérthetik, és ha ez így lesz, akkor el tudom képzelni, hogy lesz valamilyen közös dolgunk, de még nem vagyok benne biztos.
Tárgyalnak a Párbeszéddel?
Vannak beszélgetések.
Miről?
Arról, hogy a zöldpolitikának hogyan lehet megteremteni az egységes képviseletét akár az Európai Parlamentben, akár az önkormányzatokban. A tartalmi kérdés az, hogy mi Magyarországon a zöld állítások viszonya az Európai Unió nagy országaihoz, hogy azoknak az országoknak a zöldpolitikáját folytatjuk-e, vagy a saját, félperiférián lévő helyzetünkből adódó problémákat próbáljuk a zöldpolitikán keresztül megoldani. Ez egy tartalmi különbség, amiben szerintem nekünk van igazunk.
Tehát Ön szerint az az alapállás, hogy a Párbeszéd nyugatról importálná a zöldpolitikát, miközben az LMP helyi sajátosságokra alapozva építkezne?
Így van. Magyarországon a zöldpolitika antikommunista és nemzeti gyökerű. A bős-nagymarosi tüntetések a magyar zöldpolitika legújabb történetének a kezdetei. Magyarországon a zöldpolitikának bár vannak progresszív elemei, de vannak közösségi elvű gyökerei is, például nem gondoljuk azt, hogy minden családi köteléket fel kell bontani, vagy minden létező struktúrát meg kell változtatni. Sokszor ezek a struktúrák küzdenek az ellen a fogyasztói társadalom ellen, ami ellen a zöldpolitika létrejött.
Egyesülhet az LMP és a Párbeszéd?
Nem.
És lesz közös EP-listájuk?
Ezt még nem tudom.
Elfogadná Jávor Benedeket listavezetőnek? A Párbeszéd már bejelentette, hogy ő lesz az első helyen.
A zöldpolitikát Magyarországon jelenleg az LMP tudja vezetni. Mindegy, hogy mi a véleményem Jávor Benedekről.
Mi a véleménye Jávor Benedekről?
2010-ben jó főpolgármester-jelölti kampányt csinált.
Azóta volt például EP-képviselő is.
Volt az is, csinált jó dolgokat.
Lesz az LMP-nek EP-képviselője?
Szerintem igen.
Az EP-választás tisztázhatja a hány pártra van szükség az ellenzéki térfélen kérdést?
Igen.
És ha pont az LMP fog a leggyengébben szerepelni?
Nálunk ebből a szempontból könnyű a helyzet, az előző EP-választáson 2,2 százalékot értünk el, abban azért eléggé magabiztos vagyok, hogy az akkorinál jobban fogunk szerepelni.
A 3 százalék is jobb a 2,2-nél, de nem ér mandátumot.
Ha megnézzük az összes kutatóintézet átlagát, az LMP érdemben tudott erősödni a választások óta. Nem látom, miért ne lenne meg az 5 százalék.
Gyurcsány Ferenc néhány nappal ezelőtt a gyurcsányozásról megjegyezte, nem ő tehet arról, hogy 2 százalékon áll az LMP. Ki tehet erről?
Nem 2 százalékon áll az LMP.
Hanem?
A statisztikai átlag szerint 3,5 százalékon.
Jó, akkor ki tehet arról, hogy 3,5 százalékon áll az LMP, és nem mondjuk 7 százalékon, ahogy korábban?
Tudnék neveket sorolni, Gyurcsány Ferenc nem lenne köztük. Azok, akik 2018-ban szétverték ezt a pártot, azok, akik miatt elment a két társelnök, akik miatt a pártról egy évig csak azt olvashatták az újságokban, hogy ki kit zár ki. Nehéz volt az előző ciklus, minden tiszteletem Schmuck Erzsébeté, Kanász-Nagy Mátéé és Keresztes László Lóránté, egy szétvert pártot kellett egyben tartaniuk. Most egység van, világnézeti és szervezeti egység, politikai akaratbéli egység, kevés szervezet tudja ezt elmondani magáról.
Ez elég lesz ahhoz, hogy növekedjen a támogatottságuk?
Ez már elkezdődött. Ha megnézzük az elmúlt egy évet, politikai ügyeket tudtunk érdemben képviselni. Lehet velünk nem egyetérteni az akkumulátorgyár-ügyben, de mi vagyunk ennek a fő témagazdái. Lehet nem egyetérteni – szerintem nehezen –, azzal, hogy nem szabad kivágni az erdőket, viszont sikereket értünk el ebben. Az otthonápolás ügyét is mi képviseljük. Ezek olyan ügyek, amelyek egyértelműen az LMP-hez kapcsolódnak.
Magyarországon lehet a zöldpolitikára pártot építeni?
A következő évben az a feladatunk, azt kell jól elmondani és képviselni, hogy a zöldpolitika nemcsak a természetvédelemről szól. Szól az otthonápolásról, arról, hogy mi számít munkának, ahogy arról is, hogy a fogyasztói társadalom nem eredményez jó életet az emberek többségének. Vannak olyan értékek, amelyeket nem lehet pénzért megvásárolni, ilyen akár egy bükkös, akár az, hogy valaki gondozza a demens édesanyját.
Az elmúlt egy évben többször is kijelentette, hogy az összefogás halott. Az önkormányzati választásokra azért fel lehet támasztani?
Az, hogy az összefogás halott, azt jelenti, hogy az a mód, ahogy 2022-ben együtt indultunk az országgyűlési választáson, még egyszer nem lesz alkalmazva. Ez nem annyira kreatív állítás, ha van egy politikai konstrukció, ami az eddigi legnagyobb Fidesz-győzelmet okozta, nem ismételjük meg. Az önkormányzati választásokra ez nem vonatkozik, ennyi településre nem lehet egy receptet mondani. Például Szombathelyen szerintem együttműködésben indulunk, de nagy esélyt látok arra, hogy Pécsett önállóan.
Önálló polgármesterjelölttel?
Akár igen. Egyszerűen azért, mert úgy érezzük, hogy míg Nemény András jól vezeti a várost, addig Péterffy Attila városvezetésével szemben sok kritikánk van, például kinevezte Nyőgéri Lajost alpolgármesternek, aki nem a morális tisztaság példaképe, tette mindezt a veszélyhelyzet ideje alatt.
Előválasztásban gondolkodnak?
Nem tartjuk jó ötletnek.
Akkor sem, ha nem tudnak megegyezni?
El tudom képzelni, hogy pár helyen jó ötlet tud lenni, de főszabály szerint nem.
És a fővárosban?
Annyira örülnék, ha a fővárosban végre a fővárosi emberek problémáiról beszélnénk a különböző politikatechnikai kérdések helyett.
Mi akadályozza ezt?
A fővárosban vannak nagyon jó kerületi polgármesterek, ennek ellenére Budapest várospolitikáját szinte csak a közlekedés határozza meg. Ez is fontos dolog, de a lakhatási kérdésről, a városképi kérdésekről, eleve arról, hogy mire szolgál egy város, hogyan tudjuk ott magunkat jól érezni, sokkal kevesebb szó esik.
Elégedett Karácsony Gergely munkájával?
Karácsony Gergely nagyon nehéz helyzetben van, de vannak dolgok, amelyekben nem értünk egyet. Sokszor érzem azt, hogy nem elég karakteres, nincs éle a városvezetésének, viszont jelenleg nem látok nála jobb alternatívát.
Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy Karácsony Gergely nem akarja belevinni a várost a kormány elleni küzdelembe. Erre gondol Ön is, amikor azt mondja, hogy nincs éle a városvezetésnek?
Azzal egyetértek, hogy a várost bele kell vinni a politikai küzdelembe, mert az itt élő embereknek van politikai akarata, a városvezetést ők választják, így ez politikai kérdés is. Ebben igaza van Gyurcsány Ferencnek. Ennek pontjaiban viszont már vitatkoznék vele. A kultúrharcos kérdésekbe nem vinném bele Budapestet. Mondok egy példát, amiben azt hiszem, egyetértettünk Karácsony Gergellyel: ha Wass Albertről akar valaki megemlékezni Budapesten, azt nem kell feltétlenül megakadályozni. A jobboldali érzelmű embereknek is legyen lehetősége a saját kulturális terekhez.
Támogatni fogják Karácsony Gergelyt 2024-ben?
Ezt még nem tudom.
Arra van már receptjük, hogy legalább az ellenzéki bástyákat megtartsák az önkormányzati választáson?
Attól, hogy valami ellenzéki kézben van, még nem biztos, hogy az ellenzéket szolgálja. Pécs példáját már említettem, de Mirkóczki Ádám is az ellenzéki összefogás segítségével lett Eger polgármestere. Nem tudom, hogy kinek használ, de az ellenzéknek és Egernek is árt, tehát attól még, hogy valaki ellenzéki módon került városvezetői pozícióba, nem biztos, hogy meg kell védenünk.
Erősen ellenzik, hogy akkumulátorgyárak épüljenek Magyarországon. Hogyan lehet ezt az álláspontot összeegyeztetni az elektromobilitás támogatásával?
Az elektromobilitás az egyik olyan eszköz, amivel el lehet érni a zöld átállást, de semmilyen technológia nem létezik kizárólag pozitív hatásokkal. Minden jóban van valami rossz, és minden rosszban van valami jó. Az elektromobilitás sok szempontból jó tud lenni, de elválasztja a felhasználás helyét a szennyezés helyétől. Magyarországon olyan akkumulátorokat fognak gyártani, a magyarországi vízkészlet felhasználásával, a föld és a levegő szennyezésével, amelyeket német középosztálybéli emberek fognak használni. Ez egy olyan egyenlőtlenség, amire fel kell hívnunk a figyelmet.
Magyar autósok is használják ezeket az eszközöket.
Az akkumulátorgyarmati koncepció ettől teljesen független. Amekkora a magyar mobilitási igény, azt bőven legyártjuk már most is, ehhez nem kell Debrecen. Mindenből van egy mennyiség, amit a vízkészlet és a környezet elbír, de nincs már annyi vizünk, hogy még Debrecenben és Győr mellett is akkumulátorgyár működjön.
A kormány gazdasági szempontokkal, munkahelyteremtéssel is indokolja a beruházásokat.
A munkahelyteremtés a legabszurdabb ezek közül. Amennyire tudjuk, a gödi gyárban sem csak helyi munkaerő dolgozik, vendégmunkásokat kell behozni, akik ellátják a munkát, lesz egyfajta bevándorlásösztönzés is emiatt. Ami a gazdasági szempontokat illeti, Magyarországon a nagyvállalatok nem igazán fizetnek adót. A fodrásznak és a kávézótulajdonosnak magas az adókulcsa, az Audi alig fizet adót, a kaszinók szinte nem is adóznak.
Debrecenben a helyi népszavazási kezdeményezésük átment a választási bizottságon, de nem vették fel az íveket. Miért döntöttek így?
Hosszú a válasz, de ez a valóság. Amikor beadtuk a kérdést, akkor meg kellett jelölni egy vízigényt. Ez nagyjából pontos volt, de azzal trükköztek, hogy a gyár kapacitásigényét nem egyben nyújtották be, hanem három szakaszra bontották. Ennek az lett volna az eredménye, ha felvesszük az íveket, összegyűjtjük az aláírásokat, és csinálunk egy eredményes népszavazást, hogy akkor is meg tud épülni a gyár, mert a vízigényt papíron az alá tudták vinni, ami a mi kérdésünkben szerepelt.
Nem arról van szó, hogy felmérték a helyzetet, és rájöttek, hogy nem tudnának összegyűjteni elegendő aláírást?
Ha erről lenne szó, akkor tudtuk volna halasztani különböző jogi eszközökkel, hogy felkészüljünk.
Az országos kezdeményezésüket visszadobták, de új kérdéseket nyújtanak be és fellebbeztek is. Lenne kapacitásuk arra, hogy összegyűjtsenek kétszázezer aláírást?
Az országos szintet szerintem relatíve könnyen meg tudnánk ugrani, több aláírás kell, de több idő is van rá, és az egész országban gyűjthetnénk.
Az ilyen ügyekkel leváltható a Fidesz?
Ha minden ügyet úgy kezdünk el, hogy ebbe Orbán Viktor bele fog bukni, akkor egy-két ügyet nehéz lenne kiválasztani. Az akkumulátorgyártással kapcsolatban a mi állításunk az, hogy azért kell ezzel most foglalkozni, mert nem érünk rá 2026-ig, amikor Orbán Viktor személyéről döntünk. A kínai bejelentés szerint ez a gyár addigra megépül és nekünk már késő lesz. Azt viszont nem tudom 2023 áprilisában megmondani, hogy mi fog 2026-ban kormányváltáshoz vezetni, aki azt mondja a választóknak, hogy erre most tudja a választ, az hazudik.
G. Fodor Gábor arról beszélt lapunknak, hogy miért ne lehetne egy olyan ellenzék, amely nem korszakdöntő akar lenni, hanem csak rendszerkritikus. Erről mit gondol?
Az LMP rendszerkritikus párt, de a rendszer alatt nem feltétlen a NER-t értjük. Arra a rendszerre gondolunk, amire a neoliberális piacgazdaság jelenleg berendezkedett. Anélkül nem lehet érdemben kritizálni az Orbán-kormányt, hogy ne kritizálnád azt a rendszert, ami az Orbán-kormányt lehetővé tette. Ez nem egy geopolitikán kívüli magyar istencsapása, hanem a német tőke és az Európai Unió berendezkedésének, szabadkereskedelmének az egyik következménye.
Korábbi cikkünkben amellett érveltek politológusok, hogy karakteres és karizmatikus vezetők nélkül ma már nincs eredményes pártépítés. Karizmatikus politikusnak tartja magát?
Azok az emberek, akik nem kedvelnek engem, azok is végig tudják olvasni ezt az interjút anélkül, hogy be kellene csekkolniuk az alvásklinikára. Érdekesebb vagyok, mint a legtöbb ellenzéki politikustársam, azt gondolom, hogy karakterem is van, de azt nem tudom megmondani, hogy karizmatikus vagyok-e.
És az LMP többi politikusa?
Az LMP-s politikusok szinte mindegyike bőven felfelé lóg ki a jelenlegi politikai átlagból. Nálunk vannak emberek, akiknek vannak politikai típusú gondolataik, ez a legtöbb pártnál hiányzik. Amikor egy párt képtelen magát a magyar politikatörténetben elhelyezni, büszke arra, hogy nem ismer senkit, azt hiszi, hogy amikor ő megjelent, az volt a nulladik pillanat, vagy azt gondolja, hogy az a nyolc könyv, amit az egyetemen elolvasott, elegendő intellektuális felvértezés egy életre, azoknál jobbak vagyunk.
Mitől lesz valaki jó politikus?
A politikus feladata, hogy a közös ügyeinket végiggondolja, majd ezekből a megfejtésekből valamilyen cselekvési tervet készítsen. El kell dönteni, hogy mi a fontos ügy, tudni kell, hogy Magyarország hol helyezkedik el a világban és ennek milyen jelentősége van. A politika nem szépségverseny, tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az a jó politikus, akivel mindenki leülne egy sörre. Nekem nincs olyan ambícióm, hogy mindenki szeressen velem sörözni, az alkalmas politikus az, akin látják, hogy vannak a fejében gondolatok.
(Borítókép: Ungár Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)