Shea Bradley-Farrell az Alapjogokért Központtal együttműködésben tanulmányozza a magyarországi politikai helyzetet, amelyről könyvet is ír. Az elemzőt erről, valamint a közép-kelet-európai nacionalizmusról is kérdezte az Index.
Shea Bradley-Farrell amerikai külpolitikai, nemzetbiztonsági szakértő, a Counterpoint Institute vezetője, 2023 februárja óta az Alapjogokért Központ vezető kutatója.
Bradley-Farrell jelenleg egy magyar politikai viszonyokról szóló könyvön dolgozik, amelyben bemutatja az amerikai közönségnek a magyar konzervatív oldal szuverenista politikáját.
Shea Bradley-Farrell Donald Trump kormányzásakor Mike Pompeo külügyminiszter és Ivanka Trump főtanácsadó mellett dolgozott.
Az elemző többször is hangsúlyozta, hogy egyetért Orbán Viktor szerinte szuverenista politikájával, emellett úgy fogalmazott, a magyar miniszterelnök az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban nem oroszbarát, hanem magyarosan gyakorlatias.
Mi inspirálta arra, hogy a magyar politikát kutassa?
Sok szempontból Magyarország az utolsó bástyája a szabadságnak és a demokráciának Európában. Szuverén államként támogatja a magyar emberek akaratát, és ennek érdekében büszkén áll ellen az Európai Unió felülről irányított döntési mechanizmusainak. Magyarország jó esettanulmány a szuverenitás megvalósulására, miközben globális együttműködéseket is épít.
Miért gondolja úgy, hogy a kutatás többet profitál az Alapjogokért Központtal való együttműködésből, mint ha magyarországi akadémikusokkal, a témával foglalkozó kutatóintézetekkel vagy egyetemi professzorokkal működne együtt?
Az Alapjogokért Központ szószólója a szabad és szuverén államoknak, és fáradhatatlanul népszerűsíti ezt, valamint a konzervatív alapelveket. Megtisztelő, hogy az első külföldi kutató lehetek itt. Ugyanakkor nagyon várom már, hogy akadémikusokkal, egyetemi professzorokkal és kitüntetett intézetekkel készíthessek interjúkat a készülő könyvhöz.
Bryan Cartledge, egykori budapesti brit nagykövet könyvet írt a magyar történelemről, Megmaradni címmel. Az ön könyve milyen mértékben fogja érinteni a történelmi hátteret, amely a jelenlegi szituáció megértéséhez is hozzájárulhat?
Én is olvasom ezt a könyvet, valamint továbbiakat is, például Schmidt Mária Országból hazát – Harminc éve szabadon című művét is. A történelem valóban rendkívül fontos, hogy megérthessük Magyarország jelenlegi helyzetét. Én például úgy hiszem, hogy a magyarok azért ragaszkodnak szenvedélyesen a szuverenitásukhoz, a kultúrájukhoz és az életmódjukhoz, mert
a szovjet elnyomás emléke még nagyon friss és a tudatukban máig jelen lévő.
Említette, hogy Európának szüksége van a nacionalizmusra. A magyar és közép-kelet-európai történelemben az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően azonban etnikai tisztogatások és háborúk sora kezdődött az itt élő kis nemzetek nacionalizmusai miatt. Az ukrajnai háború is ebbe a sorba illik. Mit gondol erről a témáról?
A valódi nacionalizmus alapvető része a demokráciának, és a közös identitáson, értékeken, valamint a nemzet polgárainak megosztott felelősségvállalásán alapszik. Ugyanakkor – mint a legtöbb dolgot az életben – ezt is kihasználhatják az egyes politikusok vagy politikai mozgalmak. Az etnikai tisztogatás a hatalom iránti vágytól vezérelt gonosz eltorzulása a nemzeti érzésnek.