Index Vakbarát Hírportál

Így szorítanák vissza a korrupciót Magyarországon

2023. április 20., csütörtök 16:57

Konszenzusos és konszenzussal nem bíró javaslatok is szerepelnek a Korrupcióellenes Munkacsoport első jelentésében. Elolvastuk a nem kormányzati szereplőket is felvonultató csoport 2022. évre vonatkozó jelentését.

Az Európai Bizottság irányába tett vállalásoknak megfelelően 2022 decemberében létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport. Ennek tagjai között az állami szereplők mellett olyan civilek is helyet kaptak, mint Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője, valamint Vincze Orsolya, a K-Monitor jogásza. A munkacsoport közzétette első, 2022-re vonatkozó jelentését.

A közel kétszáz oldalas jelentésben 32 konszenzusos javaslat szerepel.

Konszenzusos javaslat, hogy önálló útmutatókkal segítsék a közbeszerzési ajánlatkérők és gazdasági szereplők munkáját. Javasolják új útmutatók kidolgozását is például a korrupciós kockázatok és kartellmagatartások felismerésére és megelőzésére. Az útmutatókon felül ide sorolják „a közszféra munkatársai számára a szervezeti integritás elősegítése érdekében az esetleges korrupt befolyásból eredő összeférhetetlen helyzetek felismerését, és annak jelentését segítő konferenciák, tájékoztató rendezvények” megtartását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével.

Javasolják azt is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a közbeszerzési kompetencia fejlesztése céljából tartsanak rendszeresen képzéseket. Ezzel összefüggésben alábbi terv megvalósítását emelték ki: „Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében vállalt legalább 2200 kkv – elsősorban e-learning eszközökkel – történő képzését a közbeszerzésekben való részvétel, EKR használata jogorvoslati lehetőségek témakörében. A munkacsoport célszerűnek látja, hogy az említett képzések terjedjenek ki az integritással és a korrupció elkerülésével kapcsolatos témákra is.”

Az egy ajánlattevős eljárások csökkentése, illetve a verseny hatékonyságának növelése érdekében a részajánlattétel lehetőségének átfogóbb ellenőrzése pont alatt kifejtik:

Tekintettel a jelentés azon megállapítására, miszerint »az eredményes részek tekintetében az egy ajánlatos szerződések számának aránya az uniós eljárásrendben a 2022. évben 32,9 százalék volt, nemzeti eljárásrendben az egy ajánlatos szerződések számaránya 20,1 százalékot tett ki«, a munkacsoport felkéri az ellenőrzési hatáskörrel rendelkező szerveket, hogy a részajánlattétel lehetőségének ellenőrzése különös körültekintéssel történjen meg.

A jelentésben szerepel a megindított eljárások vonatkozásában a közbeszerzési dokumentumok anonimizált elérésének biztosítása is, ez a transzparenciát erősítő javaslat, és olyan jogszabály módosítására irányul, amely alapján a közbeszerzési dokumentumok az EKR felületén a rendszerben regisztrációval rendelkezők számára minden esetben anonim módon elérhetők lennének.

Csökkentenék a közbeszerzési díjakat: „Készüljön javaslat az ajánlattevői oldalt terhelő, a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó díjak (például jogorvoslat) olyan mértékű csökkentése érdekében, hogy piaci szereplők a jogorvoslati jogukkal hatékonyan élni tudjanak, figyelemmel a mikro-, kis- és középvállalkozások lehetőségeire, ugyanakkor a díjcsökkentés ne legyen olyan mértékű, amely lehetőséget teremt a jogorvoslati kérelmek benyújtási jogának visszaélésszerű (alaptalan, kizárólag a közbeszerzési folyamat alaptalan megakasztását célzó) gyakorlására.”

Az uniós és nemzeti támogatási programok almunkacsoport javaslatai között van annak vizsgálata, hogy „az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásoknál működő ellenőrzési típusokból mely ellenőrzési aktusok építhetők be a hazai támogatási szabályozásba, ami a közpénz felhasználásának védelmét és a korrupciógyanú csökkentését egyaránt eredményezné”.

Az uniós forrásból finanszírozott támogatások alapul vételével vizsgálandónak nevezik a hazai támogatások körében is az ellenőrzések esetszámainak növelésére irányuló intézkedések bevezetését, amelyekkel szintén csökkenthető lenne a korrupció kockázata.

Az adatok nyilvánossága

A közadatok nyilvánossága és transzparencia kategóriában több javaslat is a közérdekű adatigénylésekről szól. Vizsgálnák a közfeladatot ellátó szervek körében a közérdekű adat kiadását elrendelő jogerős ítéletek teljesítésével kapcsolatos tapasztalatokat, és értékelnék az ítélet teljesítésének kikényszerítésére hivatott eszközök hatékonyságát.

Vizsgálnák azokat a peres eljárásokat is, amelyekben alperesként központi költségvetési szerv vesz részt annak megállapítása érdekében, hogy a bíróság döntése függvényében szükségesnek, indokoltnak és törvényesnek bizonyult-e az adatigénylés teljesítésének megtagadása.

Azt is vizsgálnák, hogy

a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, valamint a pártok működésére és gazdálkodására vonatkozó törvény szabályai mennyiben biztosítják a külföldi támogatások átláthatóságát.

A büntetőjog, büntetőeljárások kategóriában többek között az szerepel, hogy „az almunkacsoport az érintett szervek bevonásával (PM, NAV), a korrupció minél hatékonyabb megelőzésének körében javasolja megvizsgálni a vagyongyarapodási vizsgálat alkalmazási körének bővítését például a vesztegetés, befolyással üzérkedés bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére is”.

Rámutatnak, hogy

a korrupció elleni fellépés elképzelhetetlen az erkölcsi alapok, a hivatásrendi értékek folyamatos erősítése, az állampolgári aktivitás, a bizalom megteremtése, valamint az egyéni felelősségvállalás tudatosítása nélkül. Az almunkacsoport hisz abban, hogy a leghatékonyabb megoldások a párbeszéden és együttműködésen alapuló eljárásrendek kialakításában rejlik, így a büntetőeljárásban érdekelt szervek közötti együttműködést és párbeszédet célszerűnek tartja az állampolgárok körére is kivetíteni, amely elsősorban a megelőzésben bírhat jelentőséggel.

Az almunkacsoport abban is egyetért, hogy a már működő korrupcióellenes intézményrendszerbe folyamatosan be kell illeszteni az uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben vállalt kötelezettségeket.

Konszenzussal nem bíró javaslatok

A munkacsoport civil tagjai kibővítenék a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanácsot nem kormányzati szereplőkkel. Úgy látják, hogy különösen a környezetvédelmi és szociális szempontokat képviselő szervezetek jelenléte hiányzik, de nem született konszenzus a javaslatról.

A civilek vizsgálnák annak a lehetőségét is, „hogyan lehet az egyes támogatások kedvezményezettjeiről statisztikai adatokat gyűjteni és azt publikusan elérhetővé tenni. Az ilyen statisztikai táblázatok az egyes támogatási típusokra szűrhetően tartalmaznák, hogy az adott évben mely piaci szereplők vagy intézmények milyen konstrukciójú és mekkora összegű támogatás(ok)ban részesültek.”

A javaslatok között szerepel az is, hogy egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatok terén folytatott gyakorlatát vizsgálnák.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport vezetője korábbi közleményükben hangsúlyozta, hogy

mérföldkő mind a jelentés létrejötte, mind az, hogy az állami és civil oldal képviselői konstruktívan tudtak a közös célért együtt dolgozni és olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek mögött egyetértés van abban, milyen lépésekkel lehet a korrupció visszaszorítását elérni.

A jelentést a kormány is tárgyalni fogja, a 196 oldalas dokumentum teljes egészében itt olvasható.

(Borítókép: Index)

Rovatok