Az energiaárak elszabadulása után nagy fejtörést okozott az önkormányzatoknak a közvilágítás további biztosítása. A kormány a településekre bízta a helyi szabályozást, miközben a kiegészítő normatíva csak részben fedezte a megnövekedett költségeket.
Az Orbán-kormány több mint öt hónapja a veszélyhelyzet során a közvilágítás üzemeltetésével kapcsolatos szabályokról szóló 449/2022. (XI. 9.) korm.-rendeletben feljogosította a települési önkormányzatok képviselő-testületeit a helyi közvilágítás időtartamával, illetve mértékével kapcsolatos kérdések rendeleti szabályozására. A kormány nem adott parttalan rendeletalkotási jogkört a helyhatóságoknak, hiszen előírta, hogy
az önkormányzati rendeletet a közbiztonsági, vagyon- és személyvédelmi, továbbá közútbiztonsági szempontokra is figyelemmel kell megalkotni.
Az energiaárak elszabadulása rendkívül nehéz helyzetbe hozta a települési önkormányzatokat. Az egyik legnagyobb tételt mindenhol a közvilágítás jelentette. Ezért nem véletlen, hogy sok településen ezzel kezdték a spórolást. Van, ahol csak a díszkivilágítást szüntették meg, de több falu éjszakára teljes sötétségbe borult, ugyanis minden köztéri lámpatestet lekapcsoltak.
Az ügyben megkerestük a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ), hogy mit javasolnak a településeknek. A hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő szervezet arról tájékoztatta lapunkat, hogy a közvilágítás megoldására nem tudnak egységes receptet adni, mert minden település különböző, mások a helyi adottságok és lehetőségek. Az önkormányzatoknak az áramszolgáltatóval együtt kell felmérniük a műszaki megoldásokat.
A megkérdezett közigazgatási szakértők véleménye szerint a közvilágítás azért kényes kérdés, mert többféle közvilágítás létezik, de a számlát a településeknek kell fizetniük.
Miután az árak egyik napról a másikra hatszorosára nőttek, kilátástalan helyzetbe kerültek az önkormányzatok.
A kormány időközben kiegészítő normatívát fogadott el, ám a települések nagy része a számlák kiegyenlítéséhez csak az első fél évre kapott támogatást.
Nem könnyíti meg a helyzet orvoslását, hogy országszerte elavultak a technikai berendezések. Nem beszélve arról, hogy a modernizáció többnyire lámpacserében merült ki. A Közbeszerzési Értesítőben hiába jelentek meg sorra a különböző tenderek, amelyekben az önkormányzatok több tízezer lámpa cseréjére írtak ki pályázatot az elmúlt években sok milliárd forint értékben, az infrastruktúra korszerűsítése valójában elmaradt.
Budapest is komoly nehézségekkel küszködik. Az év első három hónapjában a kiadások 5 százalékát vitte el a közvilágítás. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának elmondta, hogy Budapest közvilágítás-korszerűsítési programjában 2024 végéig 19 ezer lámpatest cseréjét irányozták elő. Ezt követően pedig évente 25-30 ezer lámpatestet szeretnének kicseréltetni uniós forrásból vagy bankhitelből. Mindenesetre az idén 482 milliót fordítanak majd LED-es fényforrások beszerelésére.
A pécsi önkormányzat is takarékossági intézkedéseket vezetett be. Megállapították, hogy a lámpatestek negyede elképesztően elavult. Márpedig a higanygőz-lámpák LED-es világítótestekre cserélésével jelentős villamosenergia-költséget tudnának megtakarítani.
A mintegy ötezer égő cseréje egymilliárd forintba kerül, ami már az első évben 413 milliós költségmegtakarítást hozhat.
Az önkormányzat a beruházást nem hitelből, hanem úgynevezett ESCO-szerződéssel, vagyis a hatékonyabb energiafelhasználás eredményeként keletkező megtakarításokból finanszírozná.
A nyíregyházi önkormányzat tavaly decemberben elfogadott rendelete szerint a közvilágítás mértékének csökkentése az üzemben lévő lámpatestek fényerejének vagy azok darabszámának csökkentésével valósulhat meg, és ezeket úgy kell meghatározni, hogy a gyalogátkelőhelyek megvilágítása biztosított legyen. A város 17 600 lámpatestéből több mint ezernél csökkentették a teljesítményt. Ez ritkítást jelent, nem pedig egymás melletti fényforrások kikapcsolását.
A kistelepüléseknek még nagyobb gondot jelentett a közvilágítás biztosítása. A Csongrád-Csanád vármegyei Baks képviselő-testülete úgy döntött az év elején, hogy lekapcsolják éjszakára a közvilágítást. Eredetileg úgy tervezték, hogy este 11-től hajnali 4-ig nem világítanának a lámpatestek. Mivel a szomszédos Pusztaszer már korábban cselekedett, és náluk 22 órától 4 óráig sötétült el a falu, Baksnak alkalmazkodnia kellett, mert egy hálózaton vannak, és az MVM csak így, ebben az időtartamban vállalta a lekapcsolást. Búza Zsolt baksi polgármester szerint
azon is gondolkodtak, hogy minden második vagy harmadik lámpatestet iktatják ki a rendszerből, de két-kétmillió forintba került volna a le-, majd a visszakapcsolás.
Az is ellene szólt – folytatta a faluvezető –, hogy egyes utcák teljesen elsötétültek volna, míg másutt egész éjszaka világít a lámpa, ami feszültséget generált volna a lakosok között.
Nem kapcsolták ki egyetlen napra sem a közvilágítást a Nógrád vármegyei Diósjenőn. A község polgármestere, Székely József szerint éppen jókor jött a kormány döntése arról, hogy beszáll az irreálisan megnövekedett rezsi kifizetésébe. Diósjenő 6,9 millió forintot kapott, ami szűkösen elegendő a közvilágítási feladat ellátására egész évben. A falu évi közvilágítási díja 16-17 millió forint.
A Csongrád-Csanád vármegyei Sándorfalvát is a kiegészítő normatíva mentette meg. A múlt év végén a helyi rendelet még úgy szólt: ha nem érkezik állami támogatás, januártól 23 óra és hajnali négy között lekapcsolják a közvilágítást, és erre az időre 40 km/h sebességkorlátozást is bevezetnek. Ennek hátterében az állt, hogy a korábbi 14,5 millió forint közvilágítási költségre 2023-ra 54 milliós ajánlatot kaptak. A kiegészítő normatíva jóváhagyása után módosították a rendeletet. Gajdosné Pataki Zsuzsanna polgármester szerint a közlekedés biztonsága és a közbiztonság szem előtt tartásával úgy döntöttek, hogy csak a település bizonyos szakaszain szűnik meg a közvilágítás egyes lámpatesteken.
(Borítókép: Munkások szerelnek egy lámpaoszlopnál Pécsett 2015. február 14-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)