Az Alkotmánybíróság szerint az országgyűlési képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás nem terjedhet ki az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére. Az alkotmánybírák pénteken közzétett határozatukban Alaptörvény-ellenesnek találták a meghatalmazott útján történő parlamenti szavazás szabályozását is.
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és 2023. június 30-i hatállyal megsemmisítette az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49. § (1) bekezdésének azokat a rendelkezéseit, amelyek alapján a házelnök által elrendelt kitiltás esetén az országgyűlési képviselő az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló egyéb épületekben sem tartózkodhat. A megsemmisítést követően a kitiltás hatálya csak az Országház területére vonatkozik. Az alkotmánybírák továbbá azt is megállapították, az országgyűlési törvény 49/A. § (1)–(6) bekezdésének rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezért azokat is megsemmisítették.
Szabó Tímea ellenzéki parlamenti képviselő és ötvennyolc társa 2020. február 25-én azért fordult utólagos normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz, mert
álláspontjuk szerint az országgyűlési törvény több rendelkezése is sérti a képviselők alkotmányos jogait.
A támadott rendelkezésekben foglalt szankciók, amelyek az üléseken folytatott magatartásukkal vagy felszólalásukkal összefüggésben szabhatók ki, a képviselők szerintük szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az új szankcióként bevezetett azonnali hatályú kitiltás pedig az indítványozók szerint sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel alkalmas arra, hogy több hónapra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását, ami az elérni kívánt célhoz – mármint az Országgyűlés rendjének fenntartásához – szükségtelen.
Az Alkotmánybíróság a határozat indoklásában rámutatott, hogy a képviselői tevékenység fegyelmi szankcióval történő korlátozása (szavazati jog gyakorlásának korlátozása, kitiltás) sem a hazai, sem a nemzetközi szabályozásban nem ismeretlen.
Azonban az Országgyűlés irodaháza teljes területére, így a bizottsági üléssel esetlegesen sem érintett területeire is kiterjedő kitiltás (belépési tilalom), illetve az irodaházban tartandó bizottsági ülésektől a kitiltás hatálya alatt álló képviselő távol tartásának szükségessége között
alkotmányjogi szempontból ellentmondás feszül.
Azaz a támadott szabályozás mellett nem hozható fel olyan észszerűen elfogadható, a képviselői egyenlőség elve érvényesülését és a képviselői tevékenység korlátozását alkotmányosan alátámasztó érv, amely megalapozná, hogy a képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére is kiterjedjen.
Az Alkotmánybíróság szerint a törvény 49/A. § (1)–(6) bekezdésének rendelkezései kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény egyetlen rendelkezése sem teremti meg az Országgyűlés plenáris ülésén a szavazati jog meghatalmazás útján történő gyakorlásának lehetőségét. A határozathozatalt az Alaptörvény kifejezetten képviselői jelenléthez köti, ezalóli kivételként pedig nem tartalmaz rendelkezést a megbízás útján történő szavazati joggyakorlásra.
Ebben a kérdésben tehát az alkotmánybírák egyetértettek az indítványozókkal,
akik szerint a meghatalmazott útján történő szavazás összeegyeztethetetlen a jelen lévő képviselők számához kötött döntéshozatallal, ami álláspontjuk szerint a népképviseleti elv sérelméhez vezet.
Az Alkotmánybíróság az indítvány egyéb részeit elutasította. A határozathoz, amelynek előadó alkotmánybírója Salamon László volt, Márki Zoltán párhuzamos indokolást, míg Schanda Balázs különvéleményt csatolt.
(Borítókép: Ellenzéki akció az Országgyűlésben 2018. december 12-én. Fotó: Bődey János / Index)