Index Vakbarát Hírportál

Lehallgathatják-e a telefonomat? Megnézhetik-e az e-mailjeimet?

2023. április 22., szombat 09:30

Megnézhetik-e az e-mailjeimet? Tehetnek-e „poloskákat” az irodámba? Lehallgathatják-e a telefonomat? Megfigyelhetik-e titokban, kivel és hol találkozom? Nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési célú, titkos információgyűjtés keretében, bizony, igen. Ahogy ez történt az elmúlt években a jelenleg is folyamatban lévő Schadl–Völner-ügyben.

A hatályos jogi szabályozás nemzetbiztonsági és bűnüldözési célú, titkos információgyűjtést különböztet meg. Közös vonása mindkét adatgyűjtésnek, hogy a magánszférát csak kisebb mértékben érintő cselekményekhez – például a híváslista lekérése, a célszemély magánlakáson kívüli beszélgetésének lehallgatása – elegendő az eljárást végző szerven belüli engedélyezési eljárás, azonban 

a magánlakásba is behatoló módszerek esetén már külső engedélyhez kötött az eljárás megindítása.

Titkos információgyűjtésnek hívjuk azt a titkos adatgyűjtést, amelynek engedélyezésekor és végrehajtásakor még nincs folyamatban büntetőeljárás. Ezzel szemben a titkos adatszerzés a titkos adatgyűjtésnek az a formája, amit a hatóság a büntetőeljárás (nyomozás) elrendelését követően végez.

A bűnüldözési célú, titkos adatszerzést ügyészi indítványra a nyomozási bíró rendeli el legfeljebb kilencven napra, ami egyszer további kilencven napra meghosszabbítható. Az ügyész jogosult önállóan legfeljebb 72 órára elrendelni a titkos adatszerzést halaszthatatlan esetben, de ezzel egyidejűleg elő kell terjeszteni a bírói engedély iránti kérelmet is.

Ügyészségi videó a „balladai homályról”

Szoboszlai-Szász Richárd, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának főosztályvezetője nemrégiben egy videóban avatta be az érdeklődőket a lehallgatás szabályaiba. Megfogalmazása szerint „balladai homály” lengi be a kérdést, pedig a leplezett eszközzel, köztük a lehallgatással beszerzett adatok ugyanolyan bizonyítékok, mint a többi. Azt is elmondta, hogy a lehallgatás alapvető jogokat korlátozó tevékenység, amelyet a hatóságok mindig az érintett tudta nélkül végeznek. A lehallgatást ügyészi indítványra bíró engedélyezi, akinek nemcsak engedélyezési, hanem szoros ellenőrzési joga is van. Így például ha a bíróság felhívására az ügyész a leplezett eszközzel keletkezett adatokat nyolc napon belül nem mutatja be, akkor a lehallgatást megszüntetik, és az adatokat törölni kell.

Leplezett eszközök alkalmazása

Az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós perében, a Schadl–Völner-ügyben is kulcsszerepet kaptak az úgynevezett leplezett eszközök, köztük a lehallgatások.

A 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárási törvény a korábbi, titkos információgyűjtés helyett a leplezett eszközök alkalmazásáról szól. A leplezett eszközök alkalmazása, amelyet az erre feljogosított szerv (rendőrség, ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) az érintett tudta nélkül végzi, legtöbbször a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő, alapvető jogok korlátozásával jár.

Alapvető követelmény az eszközök alkalmazása során a szükségesség-arányosság vizsgálata, így leplezett eszköz csak akkor alkalmazható, ha

  1. megalapozottan feltételezhető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, és más módon nem szerezhető meg;
  2. annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával; és
  3. annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerzése valószínűsíthető.

Az engedélyező bíró személye is titkos

A fedett nyomozó például bírói engedély nélkül épülhet be egy magáncégbe alkalmazottként vagy egy bűnszervezetbe. De követhet személyeket, gépkocsikat, szállítmányokat, és közben képet és hangot is rögzíthet. Bírói engedély nélkül akár telefonlehallgatás is végezhető, ha erre a hívásban részt vevő sértett engedélyt ad. Nem kell bírói engedély az álvásárlásokhoz, vagy az elfogáshoz szükséges csapda állításához sem. Ezzel szemben bírói engedély szükséges

Vagyis telefon lehallgatására mindig bírói engedély szükséges, az akár ismeretlen személlyel szemben folyamatban lévő büntetőeljárást megelőzően is.

A bűnüldözési célú, titkos adatszerzésre irányuló bírói engedélyt a nyomozóhatóság a székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke által kijelölt helyi bíróságon terjeszti elő. A megfelelő bíró elnöki kijelölésére azért van szükség, mert a lehallgatási anyagok nyílttá tételük, bizonyítékként történő felhasználásuk előtt szigorúan titkosnak minősülnek, ezért csak titkos adatkezelésre alkalmasnak minősített személy járhat el ilyen ügyekben. Már az engedélyező bíró személye is szigorúan titkos adat, így az engedélyező végzés sem nyilvános. Ezért a törvényszék elnöke igazolja írásban, hogy a bizonyíték beszerzését a bíróság megfelelő eljárásban engedélyezte.

Lehallgatási szabályok

A hazai bűnüldözési gyakorlatban a lehallgatás a leggyakrabban alkalmazott leplezett eszköz. Főszabályként a hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekményeknél engedélyezik a használatát. Bizonyos bűntetteknél bűnszövetség és üzletszerűség nélkül is arányos lehet a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása. Ilyen bűncselekmény például a szexuális visszaélés, a kitartottság, a gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia, a vesztegetés, a befolyással üzérkedés vagy a hivatali vesztegetés.

A telefonlehallgatást általában a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtja végre. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény alapján a távközlési szolgáltatást végzők a titkos adatszerzésre feljogosított szervekkel kötelesek együttműködni és az eszközök és módszerek alkalmazási feltételeit biztosítani. A részletszabályokat az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről szóló 180/2004. (V. 26.) kormányrendelet tartalmazza. Ez a jogszabály kimondja, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató az általa biztosított előfizetői és felhasználói hozzáférések, működtetett elektronikus hírközlő hálózat, illetőleg nyújtott szolgáltatásokról

a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kérésére köteles megadni mindazokat az adatokat, információkat, amelyek a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükségesek.

A titkos adatszerzés végrehajtásáról jelentést kell készíteni, amelyet a nyomozóhatóság vagy ügyészi szerv vezetője ír alá.

Péterfalvi aggályosnak tartja

A titkos adatgyűjtés eredménye olykor idejekorán nyilvánosságra kerül. A már említett Schadl–Völner-ügyben hangfelvételek, nyomozati iratok bizonyos részletei is kiszivárogtak. Legutóbb például az derült ki, hogy hónapokon át lehallgatták Czine Ágnes alkotmánybíró végrehajtóként dolgozó gyerekeit, miután kiderült, hogy bizalmas kapcsolat fűzi őket az ügy főszereplőjéhez, Schadl Györgyhöz.

Felmerül a kérdés, hogy

a titkos, szenzitív információk publikálása sérti-e és befolyásolja-e az egyébként folyamatban lévő büntetőügy kimenetelét.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Indexnek korábban aggályosnak nevezte, hogy nyilvánosságra hoznak bizonyos médiumok nyomozati anyagokat. Szerinte a hatóság által készített telefonlehallgatások nem a nyilvánosságnak szólnak. Ezek az adatok minősített adatok voltak, de a büntetőeljárásban bizonyítékként szolgálnak, így a védelemnek is meg kell ismernie azokat.

A NAIH elnöke azért is aggályosnak tartja a szivárogtatást, mert nincs meggyőződve arról, hogy a sajtó tájékoztatta az érintetteket, mielőtt a telefonbeszélgetéseket nyilvánosságra hozta. Kétségének adott hangot, hogy a médiumok betartották volna a GDPR szabályait. Péterfalvi szerint a sajtónak mérlegelnie kellett volna, hogy a magánszféra szentségét tartja tiszteletben, vagy egy közérdeklődésre számot tartó eseményről szivárogtat. Ez még abban az esetben is igaz, ha egyébként olyan adatokról van szó, amelyek a közfeladatot ellátó személyek (végrehajtó, államtitkár) feladatával függ össze.

Schadl György és Völner Pál legközelebb május 16-án áll bíróság elé

Ami a Schadl–Völner-ügy további menetét illeti, az előkészítő ülés harmadik napján, február 23-án megjelent négy vádlott közül egyik sem ismerte be bűnösségét. Vagyis Schadl György elsőrendű, Völner Pál másodrendű, R. Róbert harmadrendű és A. Tamás ötödrendű vádlott május 16-án már a büntetőper első tárgyalási napján áll majd a bíróság elé. Május 4-én lesz jelenése a Fővárosi Törvényszék következő előkészítő ülésén annak a hat végrehajtónak, aki korábban beismerte a bűnösségét. Ezzel lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, elfogadva az ügyészség által indítványozott, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésüket, továbbá azt is, hogy öt évre eltiltják őket a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól.

(Borítókép: A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az Alkotmányvédelmi Hivatal (korábban Nemzetbiztonsági Hivatal) és az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) irodáinak épülete a fõváros V. kerületében a Falk Miksa utcában. Fotó: Róka László / MTI)

Rovatok