Az elmúlt öt évben 49 erdélyi településen szűnt meg a magyar nyelvű oktatás, ennek ellenére a magyar nyelven tanulók aránya kevésbé csökkent, mint az erdélyi magyar lakosság számaránya – derült ki az Iskola Alapítvány számára készített oktatási elemzésből.
A SoDiSo Research kutatócég által készített elemzés az erdélyi magyar nyelvű oktatás 2011 és 2023 közötti helyzetét vizsgálja a romániai statisztikai intézet adatai és a beiskolázási számok alapján. Egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt több mint tíz évben a romániai magyar nyelvű oktatásban részt vevők aránya stabilabb, mint a magyar lakosság aránya. Trendváltás is megfigyelhető:
2014 és 2018 között a magyar nyelven tanulók aránya meghaladta a magyar nemzetiségű diákok arányát.
Kifejtették, hogy az említett időszakban az összlakosság száma négy százalékkal apadt Erdélyben, míg a magyar nemzetiségű lakosok száma 14 százalékkal csökkent. Eközben a teljes diákpopuláció tíz százalékkal, a magyarul tanulóké 12 százalékkal esett vissza.
2011 és 2021 között Erdély 15 megyéjében a magyar nyelven tanulók aránya 16,3 százalékról 15,6 százalékra csökkent, miközben a régióban a magyarok aránya az össznépességen belül 19,8 százalékról 18,0 százalékra apadt.
Az elemzésben azt is kijelentik, hogy a romániai magyar közoktatás súlya viszonylag stabil maradt. Készítői kiemelik, hogy 2014 és 2018 között a magyar nyelven tanulók aránya meghaladta a magyar nemzetiségű diákok arányát.
Ez a fordulat annak ellenére következett be, hogy a szakértők szerint a magyar anyanyelvű diákok mintegy tíz százaléka továbbra is román nyelven tanul. Az elemzés szerint a jelenség mögött egyrészt az állhat, hogy a magyar oktatásban egyre többen vannak a nem magyar etnikumú gyerekek, akiknek nagy része magyar anyanyelvű roma – ők a magyarul tanulók 11-12 százalékát teszik ki. Ugyanakkor jelentős, négy-öt százalék a román kötődéssel rendelkezők aránya is, akik román–magyar vegyes családból érkeznek. Az elemzők hangsúlyozzák:
A magyar nyelvű oktatás jól teljesít, az erdélyi magyar gyerekek egyre nagyobb hányadát sikerült bevonni az anyanyelvű oktatásba.
Ennek legfőbb oka, hogy az erdélyi magyarság földrajzilag tömbösödik, a magyar gyerekek egyre nagyobb része van a magyar tömbterületeken. Meglátásuk szerint a szórványoktatás, a szórványban működő oktatási intézmények megerősítésére hozott intézkedések is hozzájárultak a jó összképhez.
A délutáni oktatási program kiterjesztése, az ősztől induló iskolabuszprogram, a nagymértékben megemelkedett oktatás-nevelési támogatás összege, az új törvényekben a többletforrás lehetőségének megteremtése a szórványban és a vidéki településeken működő oktatási intézményeinknek mind-mind ezt szolgálják
– értékelte Nagy Zoltán-Levente, az Iskola Alapítvány elnöke, aki szerint az elemzés eredményei a programok fenntartására és újak indítására sarkallják a szervezetet. Az idei tanévre vonatkozó adatokból kiderül, hogy a mintegy 115 ezer magyar tagozatos diák közül 803 elemi iskolában, 504 általánosban, 121 elméleti középiskolában és 63 szakiskolában tanul.
Erdély 15 megyéjében 2017 és 2022 között 70 iskola szűnt meg és 21 új alakult, 49 településen számolódott fel teljesen a magyar oktatás, és kettőben sikerült beindítani. A felszámolt iskolák közül 45 falusi kisiskola, négy szórványbeli városi helyszín. Kilenc magyar oktatás nélkül maradt település Maros, nyolc Hargita, hét-hét Kolozs és Szilágy, négy-négy Kovászna és Beszterce-Naszód megyében van.
Az iskolai lemorzsolódás jelentősebb a magyar nyelven tanulók körében, száz elemi iskolát elkezdő magyar tagozatos diákból 35-nek sikerül érettségi oklevelet szerezni. Négy százalékuk elemiben, 11 százalék az általános iskolában morzsolódik le. Középiskolában a tannyelvváltás miatt is kevesen maradnak, az elemit elkezdők 50 százaléka jut el 12. osztályba, és 17 százaléka lesz végzős szakiskolás; 70 százalékuk érettségi oklevelet is szerez – derül ki az oktatási barométerből, amit az MTI összegzett.