A városvezetés által meghirdetett budapesti túlélőprogram egyes intézkedéseiről döntött a fővárosi közgyűlés szerdán. A Fővárosi Önkormányzat költségvetési helyzetének stabilizálása, a közszolgáltatások színvonalának megtartása, valamint a társaságai és intézményei által foglalkoztattak bérének garantálása érdekében meghozandó egyes intézkedésekről szóló – a Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte – előterjesztést több mint kétórás vita után 18 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
A voksolásnál a Fidesz–KDNP képviselői és Szabados Ákos független képviselő tartózkodott. A intézkedések között szerepel egy 16,6 milliárdos fejlesztési hitelfelvétel igénye, a szolidaritási hozzájárulás mérséklésének, valamint az állami rezsitámogatás és a Lánchíd felújításához ígért hatmilliárd forintos kormányzati támogatás megfizetésének kezdeményezése is.
A túlélőprogram keretében a képviselők jóváhagyták a Fővárosi Önkormányzat és az Erste Bank, a K&H Bank, az OTP Bank, valamint az UniCredit Bank alkotta bankkonzorcium közötti, fejlesztési hitelkeretre vonatkozó szerződést, ugyanis a főváros az idei évre 16,6 milliárd forint hitel felvételével számol.
A hitelkeretre vonatkozó szerződés hatálybalépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása.
A képviselők felkérték Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a felterjesztési jog keretében kezdeményezze a rezsitámogatás megfizetését Budapestnek, ugyanis – mint írták – a főváros és hat kerület a nagyvárosok közül egyedüliként nem részesült az első körben a tízezer lakos feletti önkormányzatok energiaáremelkedés miatti támogatása jogcím szerinti állami támogatásban.
A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt: készítse el az energiafelhasználás további csökkentését, az energiahatékonyság további javítását, valamint az energiafüggetlenség fokozatos megteremtését célzó második intézkedési tervet.
A közgyűlési döntés értelmében Karácsony Gergely kezdeményezni fogja, hogy biztosítsák a 2024. évi központi költségvetési törvényben a közösségi közlekedési feladatok finanszírozási szükségletének egyharmadát.
Emellett a főpolgármester kezdeményezni fogja, hogy a helyi közösségi közlekedési bérlet munkáltató általi biztosítása legalább azonos adózási feltételek szerint történhessen, mint a helyközi közösségi közlekedési bérleté. Emellett kezdeményezi, hogy a közösségi közlekedés jegy- és bérlettermékei után fizetendő általános forgalmi adó mértéke 5 százalékos legyen, valamint a jegyek, bérletek elektronikus értékesítése, valamint a parkolási díjak után ne kelljen kötelezően jutalékot fizetni a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek.
A testület arra is felkérte Karácsony Gergelyt, kezdeményezze a felterjesztési jog keretében a feladatkörrel rendelkező minisztereknél, hogy a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ne haladja meg „a Tarlós-korszak utolsó teljes évében (2018-ban) fizetendő mértéket, de legalábbis szűnjön meg az a tarthatatlan állapot, amely szerint a Fővárosi Önkormányzat a központi költségvetés nettó befizetője”.
A fővárosnak 2018-ban ötmilliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett fizetnie. Idén ez az összeg 58 milliárd forint.
A testület felhatalmazta Karácsony Gergelyt, hogy szükség szerint kezdeményezze az önkormányzat, illetve intézményeinek és cégeinek a központi költségvetés felé fennálló vagy keletkező befizetési kötelezettségei – bérek után fizetendő adó- és járulékterhek, általános forgalmi adó, szolidaritási hozzájárulás – átütemezését.
A határozat értelmében a főpolgármester kezdeményezi majd azt is, hogy a kormány a rendelkezésére álló európai uniós forrásokból biztosítsa a már megrendelt, leszállítás alatt álló Solaris trolibuszok 11 milliárd forintos vételárát, rovábbá azt, hogy a kormány fizesse meg a Lánchíd felújításához ígért hatmilliárd forintos támogatást.
Az elfogadott javaslatban úgy fogalmaztak: a koronavírus-járvány, majd az ukrán háború okozta válságok sora és „az ezzel együtt járó szükségtelen kormányzati megszorítások hatására a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi mozgástere az elmúlt években a végletekig beszűkült, 2021 óta látszik, hogy ez a pálya egyértelműen azt eredményezi, hogy eljutunk a fizetségképtelenség határáig”.
Mostanra elfogytak a tartalékok, és már nyáron likviditási válság alakulhat ki
– írták.
A javaslat szerint az intézkedésekkel augusztus végére 41 milliárd forintra mérsékelhető a likviditási hiány, amely továbbra sem elegendő a stabil működés biztosításához, további intézkedésekre van szükség, amelyek alkalmazása a mindenkori pénzügyi helyzet kapcsán válik szükségessé.
A közgyűlés négy frakcióvezető – Horváth Csaba (MSZP), Soproni Tamás (Momentum), Szaniszló Sándor (DK), V. Naszályi Márta (Párbeszéd-Zöldek) – javaslatára, Kovács Róbert (Fidesz–KDNP) X. kerületi polgármester tartózkodása mellett úgy döntött, felkéri a főpolgármestert, hogy a felterjesztési joggal élve kezdeményezze az illetékes miniszternél: ne zárjanak be további budapesti postahivatalokat, és amennyiben a Magyar Posta Zrt. támogatást kér egy postahivatal működésének fenntartásához, az ne haladja meg a postahivatal fenntartásával közvetlenül összefüggő, a díjbevételből meg nem térülő költségeket.
(Borítókép: A fővárosi közgyűlés ülése a Városházán 2023. április 26-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)