A nagykövet és a magyar kormány közt folyamatos volt az üzengetés az utóbbi hetekben. David Pressman azt kifogásolja, hogy szerinte Magyarországon túl nagy az orosz befolyás, és a kormány helytelen politikát képvisel a háborút illetően. A kormány részéről viszont azt nem nézik jól szemmel, hogy az Egyesült Államok nagykövete miért szól bele a magyar politikába. 

David Pressman most egy, a magyar–ukrán kapcsolatok panelbeszélgetésen kritizálta ismét a kormány álláspontját. „Miközben ma reggel itt, a gyönyörű tavaszi Budapesten gyűlünk össze, a szomszédos Ukrajnában az ukránok önmagukat és országukat védik egy értelmetlen agresszióval szemben. Ártatlan férfiak, nők és gyermekek halnak meg Oroszország brutális támadásai következtében, és az ukrán emberek nap mint nap ezt a valóságot élik meg” – kezdte beszédét.

Leszögezte azt is, hogy „az Egyesült Államok azt akarja, hogy ez a háború véget érjen. Az Egyesült Államok békét akar. Nemzeteink mindegyike előmozdíthatja a béke ügyét, ha mindenki egységben áll ki a háborút pártolók ellen, ragaszkodva ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin hagyjon fel a civilek elleni támadásokkal, és vonja ki csapatait a demokratikus szomszéd ország területéről.” Ezután viszont megfogalmazott egy nem túl burkolt kritikák a magyar kormánnyal szemben.

Mindannyiunknak aggódnunk kell a cinikus politikai erőfeszítések miatt, amelyek a béke kifejezés fegyverként való felhasználására irányulnak, azt sugallva, hogy azok, akik a megtámadott áldozatok mellett állnak, akiknek az otthonait megszállták, akik a gyerekek mellett állnak, akiket erőszakkal kitelepítettek, vagy a civilek mellett, akiket bombáznak – azok valamiképpen a béke útjában állnak.

„Cinikus dolog tűzszünetet követelni”

„Amikor azt halljuk, hogy politikusok a béke nevében hirdetik a megbékélés álcáját, akkor legyen nagyon világos: itt ma egy ember teremthet békét. Ha Putyin véget vet a harcnak, a háború véget ér. Ha Ukrajna vet véget a harcnak, az Ukrajna végét jelenti” – mondta David Pressman, majd – ismét a kormánynak üzenve – azt is hozzáfűzte:

Cinikus dolog tűzszünetet követelni, amikor nem az önök országa az, amelynek közel 20 százalékát egy idegen megszálló hadsereg foglalta el. És nem hitelt érdemlő azt sugallni, hogy amennyiben tűzszünet lenne, Vlagyimir Putyin jóhiszeműen tárgyalóasztalhoz ülne, és beleegyezne, hogy visszavonja csapatait, ahelyett hogy egyszerűen újra felfegyverkezne és támadna. 

„Az Egyesült Államok igazságos és tartós békét akar. És pontosan ezért állunk vállvetve az áldozatok mellett, Ukrajna mellett. Az Ukrajna melletti kiállás, valamint más országok ugyanerre történő bátorítása nem jelenti Magyarország háborúba sodrásának szándékát, ellentétben azzal, amit egyesek sugallnak. Ez egy egységre való törekvés azokkal szemben, akik erőszakkal, egyoldalúan rajzolnák át Európa határait” – tette hozzá. 

David Pressman azt is sajnálatosnak nevezte, hogy „az Ukrajnáról szóló viták túl gyakran válnak azonnal feszültséggel teli, reduktív, politizáló és, őszintén szólva, lekezelő vitákká. Sajnálatos, hogy e zűrzavar közepette sokan nem értik meg a háború emberi hatásait, azt, hogy maguk az ukránok miért harcolnak, és hogy mi a tét a 21. századi európai és globális biztonság szempontjából.” Ezután arról is beszélt, hogy szerinte a magyar médiában „hiányos vagy pontatlan kép alakult ki az ukrajnai helyzetről”. 

„Nagyon sok dezinformáció kering Ukrajnáról – amelyek nagy része egyenesen a Kremlből származik –, és amelyek szerint Ukrajna nem több mint egy romlott ország, menthetetlenül korrupt, vagy tele van szélsőjobboldali radikálisokkal. A valóság az, hogy sok demokráciához hasonlóan Ukrajna is számos problémával küzd. De Ukrajna egyúttal egy életerős társadalom is, ahol inspiráló aktivisták nemzedéke dolgozik azon, hogy megoldást találjon ezekre a kihívásokra, és továbbhaladjon az Európa felé vezető úton. Remélem, hogy ma többet tudhatunk meg ezekről az erőfeszítésekről, mert itt erről a történetről túl gyakran nem számolnak be” – mondta erről a nagykövet. 

Komolyan veszi a kárpátaljai helyzetet, de amit a magyar kormány csinál, az „tarthatatlan”

Pressman azt is elmondta, hogy többször is hallotta a magas rangú magyar tisztviselőktől „az ukrajnai magyarokkal szembeni bánásmóddal kapcsolatos aggodalmukat. (…) Mi nagyon komolyan vesszük – én magam is nagyon komolyan veszem – ezeket az aggodalmakat. És ami még fontosabb, tudom, hogy a magyarok szerte az országban ugyanígy nagyon komolyan veszik ezeket az aggodalmakat. Ez egy olyan kérdés, amely méltán érdemli meg a figyelmünket” – fogalmazott, hozzátéve: 

Készek vagyunk együttműködni önökkel. Mondják el, hogyan segíthetünk megoldani ezt a vitás kérdést szövetségesünk, Magyarország és szoros partnerünk, Ukrajna között. Ha ez egy komoly probléma, akkor komolyan kell foglalkoznunk vele, és erőfeszítéseket kell tennünk a megoldására. 

Ezután azzal folytatta: „Nyugtalanít bennünket ugyanakkor, hogy a magyar tisztviselők a NATO-szövetséget eszközként használják fel ezen kétoldalú aggályok kezelésére. Az európai szárazföldi háború közepette a partnerünkkel, Ukrajnával folytatott konzultációk létfontosságúak szövetségeseink közös biztonsága szempontjából.”

Magyarország azon politikája, hogy egyedüliként próbálja akadályozni a NATO–Ukrajna Bizottság magas szintű üléseit, tarthatatlan. És ahogy azt éppen a múlt hónapban láthattuk, a továbbiakban elfogadhatatlan is

– mondta a nagykövet, aki azzal zárta beszédét: „Figyeljünk a magyarok által felvetett komoly aggodalmak kezelésére, és álljunk elszántan az ukránok mellett, az oroszok invázióját hárítják el. És közben szorítkozzunk a tényekre.” 

 (Borítókép: David Pressman. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)