A magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacon 28 százalékkal csökkent a befektetési forgalom tavaly, értéke nem érte el az egymilliárd eurót, miközben továbbra is az irodai és a kiskereskedelmi szektorban születik a legtöbb ügylet – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön egy online sajtótájékoztatón.
Nagy Tamás kitért arra, hogy 2022 negyedik negyedévében az állam által indított építkezések éves szinten 43 százalékkal mérséklődtek, amit a magánszektor által kezdett építkezések, beruházások csak részben tudtak kompenzálni. Ez utóbbi hajtómotorját az új fejlesztések adták.
Hangsúlyozta, hogy az irodapiacon tavaly több mint 200 ezer négyzetméternyi irodaterületet adtak át, miközben a piac több mint 100 ezer négyzetméternyit tudott felszívni. Így az év végére 11 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta, ami idén az első negyedévben további egy százalékponttal nőtt.
Nagy Tamás számításai szerint a 2023-ra tervezett átadási volumen és az attól mérsékeltebb kereslet alapján az irodapiacon ez a ráta év végére elérheti akár a 13,5 százalékot is, ami még érdemben elmarad a kritikus szinttől.
Az MNB igazgatója közölte: a kiskereskedelmi szektort befolyásoló makrogazdasági tényezők alapvetően kedvezőtlenek. Ennek oka, hogy a kiskereskedelem olyan kockázatokkal szembesül, amire az elmúlt években nem volt példa: egyszerre magas az inflációs nyomás, miközben a reálbérek és a kiskereskedelmi forgalom visszaesett.
Kiemelte ugyanakkor az iparlogisztika jelentőségét is, amely slágertermék volt a beruházók, fejlesztők körében a koronavírus-járványt követően. A szektorban 2021-ben és 2022-ben is historikus csúcsra emelkedtek az új átadások és a kereslet. Az iparlogisztika területén a kihasználatlansági ráta a tavaly elért 3,8 százalékról az új fejlesztések átadásával 2023 első negyedévében 6 százalék közelébe emelkedett.
Országosan a következő években csaknem 1,5 millió négyzetméternyi új fejlesztés átadása várható. Eltolódást figyeltek meg az iparstruktúra változásával összefüggésben: a fejlesztések vidéki fókuszt kaptak.
Ezek nagyrészt a keleti országrészben a debreceni, kecskeméti, miskolci járműipari, illetve elektromos ipari beruházásokhoz kapcsolódnak
– mondta Nagy Tamás.