Egy kicsit azt éreztük, hogy korábban mindenkihez próbáltunk beszélni, de senkihez sem szóltunk igazán – jelentette ki Szabó Tímea az Indexnek. A Párbeszéd – Zöldek országgyűlési képviselője és frakcióvezetője szerint pártja számára most jött el az idő, hogy őszintén, kompromisszumok nélkül tudja megmutatni, mit szeretnének képviselni és kiket akarnak valóban megszólítani. Nagyinterjú.
A lapunknak adott interjúban Szabó Tímea arról is beszélt, hogy
Dühös Ungár Péterre?
Nem, egyáltalán nem. Miért, kellene?
Azért kérdezem, mert az Indexnek kijelentette, hogy jelenleg Magyarországon az LMP tudja vezetni a zöldpolitikát. Mi erre a válasza?
Értem azt a megközelítést, amelyik a politikát a szórakoztatóipar részévé teszi, időnként még tetszik is, bár az én ízlésemnek egy kicsit túl trumpista. Megvannak ennek a veszélyei, ezért figyelni kell arra, hogy a tények és a valóság ne oldódjanak fel a humorban és a stand upolásban. Ebből a szempontból van néhány gondolat Ungár Péter eszmefuttatásában, például az európai zöldpolitikával vagy a hazai zöldpolitika képviseletével kapcsolatban, amelyet érdemes lehet pontosítani.
Beszélőviszonyban vannak?
Abszolút.
És a pártjaik?
Nagyon sok mindenben együttműködünk, szerintem kimondottan jó a viszony. Mind a két párt jól és hitelesen képviseli a zöld- és fenntarthatósági témákat. Hogy a hasonlóságokat hangsúlyozzam, most például mindketten jó irányból és jó irányban lépünk fel az akkumulátorgyárak idetelepítése ellen.
Mi a véleménye Ungár Péterről mint zöldpolitikusról?
Okos embernek tartom Ungár Pétert. Kimondottan ügyesen kommunikálja, hogy pártja az egyetlen zöldpárt, az pedig külön figyelemre méltó, hogy mindeközben ő is elismeri: a Párbeszéd – Zöldekkel ketten vagyunk ezen a pályán. Nem véletlenül beszélgetünk.
Ungár Péter szerint a Párbeszéd – Zöldek nyugatról importálná a zöldpolitikát, míg az LMP helyi sajátosságokra építkezik. Kijelentette, hogy a zöldpolitika antikommunista és nemzeti gyökerű Magyarországon. Ehhez mit szól?
Ha valaki három évtizeddel a rendszerváltás után és tizenhárom év Orbán-kormányzást követően a 21. századi magyar zöldpolitikát abból vezeti le, hogy harminc évvel ezelőtt Vargha János vagy Karátson Gábor melyik kultúrharcos oldalon állt, az nem követte kellő figyelemmel az elmúlt évtizedek durva globalizációs folyamatait, illetve azok romboló hatásait a magyar társadalomban. Igen, a Duna-mozgalmaknak volt egy antikommunista jellege, de leginkább azért, mert akkoriban az volt az elnyomó rendszer. Ha fasizmus lett volna, akkor antifasiszta lett volna a Duna Kör. A Bős–Nagymaros elleni fellépés az akkori elnyomással szembeni harc egyik fontos eszköze volt. A 21. században azonban már kimondottan félrevezetőnek tartom kultúrharcos szempontból vizsgálni a magyar zöldpolitikát.
Mitől zöld a zöldpolitika?
Attól, hogy a környezeti-fenntarthatósági és a társadalmi igazságossági szempontokat helyezi előtérbe. A legfelső szűk elit ne zabálja fel a Föld természeti erőforrásait, elvéve a méltányos életlehetőségeket nemcsak minden más társadalmi csoporttól, hanem a jövő generációktól is. A nyugat-európai zöldpolitika – és ezt vallja a Párbeszéd – Zöldek is – alapvetően a társadalmi igazságosságra épül. A globalizáció és a kapitalizmus okozta egyenlőtlenségek csökkentésére. Ezekre Európában is, Magyarországon is a baloldalon vannak a válaszok.
Az európai zöldek a gyengébbre sikerült tréfálkozással ellentétben nem a nem bináris WC-kkel vannak elfoglalva, hanem a mindenkit sújtó, egymás után következő válságok hatásainak enyhítésével.
A holland zöldpárt, a GroenLinks például három éve az Alapjövedelem bevezetését tűzte zászlajára. Ungár Péternek abban viszont igaza van, hogy van egy nemzeti, vagy ha tetszik, egy helyi aspektusa is a zöldgondolatnak, bár nem csak itthon, hanem egész Európában, hiszen az európai zöldeknek az egyik fontos gondolata kezdetektől az, hogy „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. De ebben sincs vita. Ha megkérdezi valaki, hogy a Párbeszéd – Zöldek Raskó György nagyüzemi vagy Ángyán József kis léptékű mezőgazdaság-politikáját érzi magához közelebb, akkor arra egyértelműen az utóbbi a válasz. A nemzeti szó viszont mást jelent a zöldek és mást a kormány kommunikációjában. A Párbeszéd – Zöldek számára az biztos nem nemzeti, ahogyan Orbán Viktor és Szijjártó Péter abban versenyeznek, hogy ki hajol mélyebbre a kínai vagy az orosz diktatúrák előtt, vagy hogy az akkugyárak idetelepítésével hogyan veszélyeztetjük már rövid távon is Magyarország ivóvízkészleteit. Mindezt hirtelen a zöldátállás jegyében.
A kormány szerint épphogy az ellenzék álláspontja fordult meg: korábban az akkumulátorgyárak mellett voltak, most meg ellene.
Ez természetesen hazugság. Az akkumulátorgyártás ügyében az európai zöldek és mostanra már egész Európa egységes. Az uniós Fit for 55 klímacél, azaz, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentsük a kibocsátást, pont az igazságos zöldátállásról szól: hogyan lehet egy zöldátmenetet úgy véghez vinni, hogy annak ne csak Nyugat-, hanem Kelet-Európa is a nyertese legyen? Az európai zöldátmenet nem azt jelenti, hogy menő elektromos autók árasztják el a gazdag Nyugat-Európát, miközben Magyarországból egy legatyásodott akkumulátor-szeméttelep lesz. Orbán Viktoron kívül senki nem követeli tőlünk Európában, hogy az akkugyártás láncon tartott napszámosai legyünk. Nem az e-átállással, nem az elektromos autókkal van probléma, hanem azzal, hogy a kormány egyetlen hangoztatott szempontja a versenyképesség, ami valójában nagyon durván a Rákosi-időkre hajaz.
Ezt mondta egy parlamenti napirend előtti felszólalásában is. Mit ért ezalatt?
Rákosi is úgy hirdette meg a vas és acél országát, hogy gyakorlatilag nem volt hozzá semmink, meg is bukott, csak éppen elég nagy árat fizettünk érte. Most ugyanez történik. Úgy nem lehet versenyképességről beszélni, hogy az adott iparághoz egyetlen szükséges feltétel sem áll rendelkezésre: nincs az akkugyártáshoz elég vizünk, nincs saját megtermelt energiánk, nincs munkaerőnk, és a legjobb termőföldjeinket kell átadnunk erre a célra.
Szintén a Rákosi-korszakra emlékeztet az, ahogy most az akkumulátorgyár-ellenzőket elhallgattatják többek között a népszavazási kezdeményezések szisztematikus elkaszálásával.
Hab a tortán az, ahogy a kormány azt hangoztatja: mennyi munkát adnak az akkumulátorgyárak a magyaroknak. Miközben az ellenzéket éveken át vádolták bevándorláspártisággal, néhány hete Orbán Viktor maga mondta ki: ahhoz, hogy az akkumulátorgyárakat működtetni tudják, félmillió plusz emberre van szükség, és ha ennyi nem lesz itthon, akkor külföldi vendégmunkások kellenek, százezres nagyságrendben. Az nem lehet nemzeti érdek, hogy tönkretesszük az ivóvizeinket, a termőföldjeinket, még inkább kitesszük magunkat az orosz gázimportnak, és kizsákmányolt, kiszolgáltatott, olcsó, külföldi munkaerőt hozunk be ahelyett, hogy magasabb hozzáadott értékű magyar munkahelyeket teremtenénk.
Lesz Párbeszéd – Zöldek–LMP közös lista a 2024-es európai parlamenti választáson?
Csak annak van értelme, hogy egy zöldlista legyen. Ennek egyértelműen a Párbeszéd – Zöldek és az LMP köré kell szerveződnie, de nem kizárólag a két pártot kell, hogy jelentse. Szeretnénk bevonni a magyarországi zöldmozgalmakat és más civil szervezeteket is.
Más pártot nem?
Nincsenek tárgyalások a pártokkal.
De akkor az LMP-vel sem tárgyalnak?
Beszélgetünk velük. A Párbeszéd – Zöldek álláspontja az, hogy egy markáns, magyar zöldképviselet kell az Európai Unióba. Jávor Benedeket a 2014 és 2019 közötti ciklusban képviselt munkájáért környezetvédelmi kategóriában a legjobb európai parlamenti képviselőnek választották meg.
Őt nevezték meg listavezetőnek. Jávor Benedek megfelelő húzónév ahhoz, hogy az Európai Parlamentbe jusson?
Igen. Többek között egy két évig húzódó eljárásban ő perelte ki a magyar kormánytól és az orosz Roszatomtól a Paks 2 titkosított szerződéseit, az ő javaslatára jött létre egy tényfeltáró újságírást támogató uniós program, és ő volt a közelmúltban a motorja annak is, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros a következő hét évre 200 milliárd forint közvetlen uniós támogatáshoz jut, miközben a magyar kormány ezt nulla forintra lőtte be. De az EU klímapolitikai csomagjának előkészítésében is kulcsszerepet játszott. Mi a munkában hiszünk, és arról szerintem nincs vita, hogy Magyarországról Jávor Benedek lenne a leghatékonyabb zöldképviselő a következő ciklusban az Európai Parlamentben.
Az LMP-vel sincs vita? Bár Ungár Péter elismerte a munkáját a nekünk adott interjúban, de nem úgy tűnt, hogy kiállt Jávor Benedek listavezetése mellett.
Szerintem a lényeg itt az, hogy mindenki elismeri Jávor Benedek munkáját. Ez egy jó kiindulópont. Persze, amikor egy szövetség összeáll, akkor annak minden szereplőjének egyet kell értenie abban, hogy ki az, aki a leghatékonyabban tudja képviselni a zöldügyeket. Az semmiképpen sem szerencsés, hogy most nincs magyar zöldképviselő az Európai Parlamentben, és ezért a francia, a német, az osztrák vagy más zöldképviselőknek kell Magyarország érdekében felszólalniuk. Az a cél, hogy ezen változtassunk.
Ha mégsem lesz európai parlamenti képviselőjük, az azt jelenti majd, hogy a választóknak nem elég zöldek?
Biztos vagyok benne, hogy a zöldpolitikának meglesz az öt százaléknál magasabb támogatottsága az európai parlamenti választáson. Rengetegen vannak, főleg a fiatalabb generációban, akik nem feltétlenül a hó vége, inkább a világvége miatt aggódnak.
A névmódosításra miért volt szükség, ha nem írják ki, akkor nem hiszik el a pártról, hogy zöld?
Szerettük volna, ha a nevünkben is markánsabban megjelenik az ideológiai irányzatunk. Egy kicsit azt éreztük, hogy korábban mindenkihez próbáltunk beszélni, de senkihez sem szóltunk igazán. Most szeretnénk jobban behatárolni a saját célcsoportunkat.
Március végén jelentették be a névmódosítást. Miért most lett időszerű?
Most érett meg a gondolata ennek.
A közvélemény-kutatások szerint 1-2 százalék a Párbeszéd – Zöldek támogatottsága. Ennek nincs köze a névmódosításhoz?
Nincs.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártjának a hivatalos rövidítése az, hogy Zöldek. A Párbeszéd – A Zöldek Pártjának a rövidítése meg az, hogy Párbeszéd – Zöldek. Nem tartanak attól, hogy összekeverik a két pártot?
Nem.
Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója szerint politikai értelemben a Párbeszéd – Zöldek az LMP nevét vette fel, és befoglalná a zöldpozíciót. Erről van szó, elfoglalnák a terepet az LMP elől?
A mi politizálásunk ügyek hosszú távú és hiteles képviseletéről szól. Miközben továbbra is a kormányváltás az elsődleges cél, fókuszálni kell a számunkra legfontosabb témákra. Mivel Orbán Viktor és népi zenekara mindennapos gaztettei miatt rettenetesen nehéz megállni, hogy ne reagáljunk mindig az aktuális legújabb botrányra, ebben most fegyelmezettebbek vagyunk, mint korábban.
A politika a monotóniatűrésről is szól, ebben a Fidesz erős, az ellenzék gyenge.
Az is fontos, hogy ne csak orbánozásban merüljön ki egy párt mondanivalója, hanem legyen világos üzenete arról, hogyan segítene az életminőség javításában. A Párbeszéd – Zöldek ezért dolgozik a panelprogram újraindításán, a négynapos munkahét bevezetésén és az energiaellátásunk oroszoktól való függetlenítésén, a megújulókra való átálláson. A háború kitörése óta az összes uniós ország más-más mértékben, de függetleníteni tudta magát az orosz gáztól. Még a szlovákok is diverzifikálták az energiaellátásukat, sőt a csehek 60 százalékról nullára csökkentették az orosz gázimport arányát. Egyedül Magyarország növelte a Putyinnak való kitettségét. Nem lehetünk az új Fehéroroszország. Ez innentől nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázat. Erre nincs is racionális magyarázat.
A kormány azt mondja, hogy nem nagyon van Magyarország számára alternatívája az orosz gáznak és kőolajnak, nincs tengeri szállítási útvonalunk sem, mint például Lengyelországnak.
A szlovákoknak és a cseheknek van? A kiváltást meg lehet oldani egy sokkal intenzívebb megújuló energiára való átállással, és ahogy a többi európai ország is, norvég szállításokkal vagy a Perzsa-öbölből érkező cseppfolyósított földgázzal. Ha Bulgáriának sikerült 90 százalékról szintén nullára levinnie az orosz gáz arányát, akkor ez itthon is csak politikai akarat kérdése. Évekkel ezelőtt egyébként Jávor Benedek egy több mint százoldalas szakmai anyagot tett le arról, hogyan kell Magyarországnak átállnia a megújuló energiákra. Erre Orbánék a saját haveri kör haszonszerzése miatt még a napelem lakossági bővítését is blokkolták.
Az IDEA Intézet kutatási igazgatója azt is mondta az Indexnek, hogy „a magyar politikatörténet nem ismer olyan példákat, amikor csökkenő támogatottsággal bíró vagy tíz éve stagnálás jeleit mutató, 1-2 százalékos pártok újrabrandesítéssel küszöb vagy jelentős afölötti teljesítményt tudtak volna újra elérni”. A Párbeszéd – Zöldek meg tudja ezt cáfolni?
A Párbeszéd – Zöldek nem tombolán nyerte a parlamenti frakcióját. A politikusaink mögött nagyon komoly munka és teljesítmény van, ezt a munkát tudták sikerre vinni és mandátumokra váltani. Az országgyűlési választáson az ellenzék által megnyert tizenkilenc egyéni választókerületből négyet a Párbeszéd – Zöldek nyert, ugyanannyit, mint a DK és a Momentum.
A politikusi teljesítmény tekintetében ott vagyunk a legjobbak között.
Mellár Tamás és én másodszorra nyertünk az egyéni választókerületünkben. Jámbor András és Tordai Bence is fölényesen nyerték egyéni körzeteiket. Ezeknek a választókerületeknek egy részében ráadásul az előválasztáson legyőztük a DK képviselőit is. Nem ajándékba kaptuk tehát a mandátumainkat. Egy sikeres pártnak három ismérve van. Vannak hiteles és népszerű politikusai, van egy koherens közpolitikai programja, és erős szervezettel rendelkezik. A Párbeszéd – Zöldeknek vannak sikeres politikusai. Van egy világos víziónk és részletes közpolitikai programunk, ráadásul az elmúlt harminc év két közpolitikai újítását is mi hoztuk be a magyar politikai életbe: az Alapjövedelem és a négynapos munkahét programját. És akkor van a harmadik ismérv, a szervezet: ebben nem vagyunk a legerősebbek.
Tavaly júliusban Tordai Bence azt mondta nekünk, hogy a magyar társadalomban nagyjából 10 százalék azoknak az aránya, akik elsődleges vagy másodlagos szinten zöldként, környezetvédőként, a fenntartható gondolkodás híveként aposztrofálják magukat. Továbbra sem látszódnak sem az LMP, sem a Párbeszéd – Zöldek támogatottságában ezek a szavazók. Nem lehet, hogy más pártoknál találták meg a zöldpolitika képviseletét?
Nem.
Miért nem?
Mert ha ez így lenne, akkor más ellenzéki pártok támogatottsága masszívan megnőtt volna, de nem ez történik. Továbbra is egy közlekedőedényben vagyunk, ha az egyik ellenzéki párt támogatottsága nő, másoké csökken. Itt új szavazókat kell behozni, akik eddig nem találtak politikai otthonra. A Párbeszéd – Zöldek számára most jött el az idő, hogy őszintén, kompromisszumok nélkül tudja megmutatni, milyen ügyeket szeretne képviselni, és kiket akar valóban megszólítani.
Említette, hogy szervezet szempontjából nem a Párbeszéd – Zöldek a legerősebb. Nem kelthetett a választókban bizalmat, hogy rövid idő alatt a pártigazgatójuk és egyik elnökségi tagjuk is átlépett a Demokratikus Koalícióba. Mivel magyarázza, hogy két vezetőségi tagjuk is egy másik pártban látta meg a lehetőséget?
Abból a pártból visznek el politikusokat, ahol vannak jó politikusok. Ahol nincsenek jó politikusok, onnan nem tudnak elvinni. A Párbeszéd – Zöldekben jó politikusok vannak.
Árulónak tartja az átlépőket?
Nem, de hibáztak.
És a DK-t minek tartja?
Egy ellenzéki pártnak.
Neheztel a DK-ra?
Nem. A politikában – pláne az ellenzéki térfélen – teljesen fölösleges a lelkizés. Elismerem a DK teljesítményét, de azért Gyurcsány Ferenc egyszer majd elszabadverselhetné, hogyan képzeli a teljes ellenzéki összefogást úgy, hogy közben amortizálja a többi pártot.
Az átlépő Kocsis-Cake Olivio a Facebook-oldalán azt írta: a DK-ban is azon szándékozik dolgozni, hogy elősegítse „Magyarország zölddé válását”. Lehet a DK-ban hitelesen zöldpolitikát képviselni?
Fogalmam sincs, eddig még nem láttam náluk ilyet.
Lesz együttműködés a DK-val és a korábbi összefogás pártjaival az önkormányzati választáson?
A 2019-es önkormányzati együttműködés egy jó modell volt. Olyan sikereket ért el az ellenzék Budapesten és vidéken is az Orbán-rendszerrel szemben, amelyeket 2010 óta nem tudott. Minimum ostobaság lenne félredobni az együttműködést.
Hogy állnak az előválasztáshoz, támogatják?
Nyitottak vagyunk rá.
Mindenhol kell előválasztást tartani az önkormányzati választások előtt, vagy csak ott, ahol nem tudnak megegyezni a pártok?
Az a fontos, hogy a nap végén mindenhol egy kihívó álljon a fideszes jelölttel szemben, és az összes ellenzéki vezetésű település megtartása mellett minél többet megnyerjünk a Fidesztől. Ha ezt csak előválasztással lehet elérni, akkor úgy kell, ha viszont a pártok meg tudnak egyezni egy mindenki számára elfogadható jelöltben, akkor nincs szükség előválasztásra. Politikailag nem olyan most a magyar településstruktúra, hogy ezt egységesen el lehessen dönteni. Egyesével meg kell nézni, hol mi a helyzet. 2019-ben Budapesten Karácsony Gergely fölényes Fidesz elleni győzelméhez nagyban hozzájárult az előválasztás.
Karácsony Gergely lesz a közös ellenzéki főpolgármester-jelölt?
Igen.
Ebben a kérdésben hol tartanak az egyeztetések a pártokkal?
A Fidesz belső mérései szerint is 60 százalékos Karácsony Gergely támogatottsága a fővárosban. Elsősorban tehát a választók fogják eldönteni, hogy ki lesz Budapest következő főpolgármestere. Karácsony Gergely egy sikeres, zöld városvezető. Minden kormányzati igyekezet ellenére, hogy tönkretegyék és kifosszák a fővárost, a választók azt látják, jó helyen van a kormány Karácsony Gergely kezében.
De tud mondani a Párbeszéd – Zöldeken kívül ellenzéki pártot, amelyiknek a támogatására biztosan számíthat Karácsony Gergely?
Ahogy én látom, taktikai kivárás van az ellenzéki oldalon. Nyilván minden pártnak meg kell hoznia a saját döntését ebben. Természetes, hogy addig nem beszélnek arról, kit fognak támogatni. Nekem meggyőződésem, hogy Karácsony Gergelynél egyik pártnak sem lesz jobb főpolgármester-jelöltje.
A DK-nak sem?
Ha a DK-nak lenne Karácsony Gergelynél jobb főpolgármester-jelöltje, akkor már előállt volna vele. Ha mégis lesz kihívója Karácsony Gergelynek, akkor biztos vagyok abban, hogy ő örömmel áll egy előválasztás elé. Ez már 2019-ben is megtörtént, akkor három kihívóját is legyőzte. Nem gondolom, hogy ez most másképp lenne.
Kunhalmi Ágnes azt nyilatkozta az Indexnek, hogy még most kell leülni egyeztetni a jelöltállítás folyamatáról, mert ahogy telik az idő, az ellenzék esélyei romlanak. Van már előrelépés az előválasztásról a pártok között?
Jelenleg nincs összellenzéki egyeztetés az előválasztásról. Mindegyik párt a maga módján készül, természetesen zajlanak beszélgetések arról, hogy ki kit és hol tudna támogatni. Formálisan nem tárgyalunk, de nem is vagyunk még elkésve.
Meddig kell megegyezniük a pártoknak?
2019-ben októberben volt az önkormányzati választás, és előtte, június végén tartottuk az előválasztást. Néhányak szerint túlságosan az utolsó pillanatra tolódott, azonban az intenzív, három és fél hónapos kampányidőszak is elég volt ahhoz, hogy hatékonyan elérjük a választókat Karácsony Gergely programjával. Szerintem most még van időnk a megegyezésre.
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára is nyíltan arról beszél, hogy a DK lenne az ellenzék közepe, illetve meghatározó ereje. Kitértünk rá, hogy a Párbeszéd – Zöldektől is igazoltak politikusokat. Hogy lehet együttműködni a DK-val, ha egyértelműen más pártok kárára is készek erősödni?
Ez nem kívánságműsor. Valamilyen formában mindenkivel együtt kell működni, hiszen a választási rendszer nem változott.
Aki tagadja ezt, az ennél nagyobb aljasságokra is képes. Attól még, hogy az áprilisi választást elbuktuk, nem önthetjük ki a gyereket a fürdővízzel együtt.
A kormányváltás ambícióját soha nem szabad feladni, még ha most rossz is a helyzet, különben miért ülünk a parlamentben. Ki kell javítani a hibákat, át kell gondolni, hogy mit kell másképp csinálni. Például nem lehet felvizezni a programot, hogy aztán egy színtelen-szagtalan masszában feloldódjon a mondanivaló. Nem lehet baloldali pártoknak jobboldali vezetője. Rutintalan, kevésbé fegyelmezett és ütésálló szereplőket könnyedén kigáncsol ez a rendszer. Amíg a Fidesz ötven százalékon áll, teljesen mindegy, hogy ki a legnagyobb kicsi. A Párbeszéd – Zöldek mindig is hitt az ellenzéki együttműködésben, de nem egy-egy politikus fogja eldönteni, hogy milyen együttműködési forma alakuljon ki. Idővel lesz majd erről közös döntés.
Zöldpolitikával lehet szavazókat elhozni a kormánypártok táborából?
Ha az a kérdés, hogy alapvetően konzervatív szavazókat meg lehet-e szólítani a zöldpolitikával, akkor a válasz igen. Ha viszont az, hogy a jelenlegi Orbán–Rogán-berendezkedésben zöldpolitikával el lehet-e hozni szavazókat a Fidesz törzsbázisából, akkor a válasz az, hogy elég nehéz. A Fidesz áprilisi szavazói nem a zöldpolitika ellenzéki térfélen lévő esetleges hiánya miatt szavaztak oda. Tény, hogy az akkumulátorgyárak mérgezése vagy a vízhiány fideszes szavazókat is érint majd, ilyen ügyek legalább visszatarthatnak nagyobb tömegeket attól, hogy a jövőben a Fideszre szavazzanak. De arra figyelni kell, hogy a 2022-es hibát ne kövessük el újra. Akkor azt gondolták páran, hogy van egy Fideszből kiábrándult nagy tömeg, amelyet ha megszólítunk, akkor az majd választási győzelemhez vezet. Nekünk a saját táborunkat kell megerősítenünk, és azokat bevonzanunk, akik eddig nem szavaztak vagy protestszavazatot adtak le.
Körülbelül hárommillió fideszes szavazóról beszélünk. Le kell róluk mondania az ellenzéknek?
A Fidesz 54 százalékkal nyert áprilisban, vagyis a magyar választók 46 százaléka nem rájuk szavazott. De közülük sokan nem mentek el szavazni. Az 54 százaléknak egy része pedig valójában nem Fidesz-szavazó, de a válság és a háború mindig a regnáló hatalomnak kedvez. Nekünk az a feladatunk, hogy a saját tábort és a bizonytalanokat vagy nem szavazókat meggyőzzük: lehet jobban, igazságosabban, fenntarthatóbban, pénzügyileg stabilabban kormányozni, és lehet Oroszországtól függetlenül egy szuverén államban élni az Európai Unióban.
Nem akarjuk a teljes politikai spektrumot lefedni, mert erre nincs is kapacitásunk.
Nem lehet kapkodva minden témát ugyanolyan fontossággal képviselnie egy pártnak, mert láttuk, hogy nem hatékony. A Párbeszéd – Zöldek szavazói elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban élnek. Azt be kell látnunk, hogy a falvakban nem tudunk jelenleg hatékonyan politizálni.
Igen éles csatái és erős kijelentései vannak napirend előtt vagy az azonnali kérdések órájában. Mennyit tesznek hozzá egy párt támogatottságához a parlamenti felszólalások?
Az ellenzéki politizálás túlságosan is egyéniteljesítmény-fókuszúvá vált. Az is a feladatunk, hogy Karácsony Gergely és más párbeszédes politikusok teljesítményét a pártra leadott szavazatokra váltsuk. A parlamenti küzdelem szerintem segíti ebben a Párbeszéd – Zöldeket, az egy olyan megmaradt kommunikációs felület, amelyre sokan figyelnek még ma is. Rengeteg ember köszöni meg az utcán azt a harcot, amelyet a parlamentben folytatunk.
Negatív visszajelzések nem érik?
Szinte száz százalékban csak pozitívakat kapok, valószínűleg az, aki nem szeret, inkább nem szól hozzám. De azt is tegyük hozzá, hogy azért leginkább nagyvárosokban találkoznak velem a választók.
Kövér Lászlóval finoman szólva sincsenek jóban a parlamentben. El tudja képzelni, hogy az Országház falain kívül Kövér Lászlóval bármiben is egyet tudjanak érteni?
Meggyőződésem, hogy Kövér Lászlónak sem tetszik az az Oroszország- és Kína-politika, amelyet Orbán Viktor képvisel. Kövér László antikommunista politikus volt harminc évvel ezelőtt, és ma is előszeretettel beszél magáról ebben a szellemben. Egy magát antikommunistának tituláló politikus nem nézheti jó szemmel, hogy a kínai és az oroszországi diktatúrák maga alá gyűrik a saját hazáját. Szerintem ebben egyetértünk, de nyilvánvalóan a jelen helyzetben Kövér László ezt masszívan tagadná, hiszen a Fideszben nincs megengedve a kibeszélés.
A parlamenti folyosókon megvan a kölcsönös tisztelet egymás felé?
Köszönünk egymásnak.
Nemrégiben egy felszólalásában azt mondta: amikor a neve hallatán „hőbörög” a Fidesz-frakció, azt kitüntetésként éli meg, és örül annak, hogy az első számú ellenségük lett. Van szakpolitikai eredménye a vitáknak és pengeváltásoknak a parlamentben?
Van. Például a mérésekből azt látjuk, hogy az akkumulátor-rémálom stratégiájának támogatottsága folyamatosan csökken. A Fidesz-táboron belül is. A jelenlegi berendezkedésben nem úgy tudunk sikereket elérni, hogy törvényjavaslatokat nyújtunk be, aztán azokat megszavazza a Fidesz. Sikereket úgy érhetünk el, hogy egy-egy ügyet felkarolunk, és hosszú időn keresztül nem feladva a témát, monotóniatűrően annak minél nagyobb nyilvánosságot adunk. Ezt a Fidesz nem tudja mindenhol kizárni, az emberekhez pedig előbb-utóbb egyre több információ jut el, és előbb-utóbb reagálnak is ezekre az ügyekre. Meghallgatják, utánanéznek, aztán szembejön a valóság, és elbizonytalanodnak. Ebből aztán kialakul a nyilvánosságban egy nyomás, és ez az a nyomás, amelyre végül lép a Fidesz. Pontosan így akadályoztuk meg a Párbeszéd – Zöldekkel azt, hogy Tiborczék kivágjanak háromezer fát az óbudai Hajógyári-szigeten azért, hogy luxuslakóparkot építsenek. Szerintem az akkumulátorgyárak ügyében is ez történik majd, ha a civilekkel közösen az egész országba eljuttatjuk azt, hogy Mikepércsen, Debrecenben, Győrszentivánon, Komáromban, Fóton, Gödön és máshol az embereknek nem lesz ivóvize. Akkor majd a kormány is kiszáll az akkurémálomból.
(Borítókép: Szabó Tímea. Fotó: Németh Kata / Index)