„Szentséges Atya, Isten hozta önt, a béke emberét Magyarországra. Mi, magyarok így köszöntjük a kedves vendéget – kezdte köszöntőbeszédét Novák Katalin. – Ennek a köszöntésnek van egy mélyebb, magasabb értelme. Hisszük, hogy a szentatya érkezése nem véletlen. Több, mint a Magyar Katolikus Egyház és a magyar állam meghívása. Őszentsége érkezése Kairosz. Isten megfelelő időben összehozza és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében. Mi, magyarok abba a magasságba akarunk felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és minden békét kereső ember összetartozását megtaláljuk.”

A köztársasági elnök egy Mindszenty József korábbi esztergomi érsek, bíborostól kölcsönzött idézettel folytatta, majd visszatért Ferenc pápa látogatásához.

Azt szeretnénk, ha a szentatya látogatása elrugaszkodás lenne a felemelkedéshez, ahonnan rálátunk a békéhez vezető útra. A megfelelő úton már nekünk, magyaroknak, európaiaknak kell végigmennünk. A 2011-ben elfogadott Alaptörvényben megfogalmazott igény mindenkihez szól: múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

„II. János Pál pápa is akkor jött el hozzánk, amikor arra a legnagyobb szükségünk volt, a kommunizmus bukása után” – utalt II. János Pál pápa 1991-es látogatására Novák Katalin, majd hozzátette: ugyanez igaz Ferenc pápára is.

„Szentséged megerősít minket abban, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van alapja, értéke a XXI. században is. Ezt megerősítjük mi is. Deklaráltuk az Alaptörvényben is, hogy Magyarország védi a család szentségét, az anya nő, az apa férfi. A magzatot a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Szövetségünknek súlyos, tragikus közvetlenséget ad a szomszédban dúló véres háború. Fájdalommal és reménnyel fordulok szentségedhez. Mi, magyarok szinte tapintani tudjuk a háború drámaiságát. Halljuk a kárpátaljai magyar anyák sírását és jajkiáltását is. Mi, édesanyák elsősorban a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Hol vagyunk még a békéhez vezető úttól? Hol a felismerés, hogy a háborút hűteni kell, és nem fűteni?”

Önben világszerte a béke emberét látják. Bízunk benne, hogy mindenkivel beszélni tud, aki nélkül nem lehet béke. Arra kérjük, hogy járjon el a mielőbbi, igazságos béke érdekében. A háború útját vér, halál és egyre mélyülő szegénység övezi. Nekünk, magyaroknak a történelmünk több, csodálatos példát mutató szentet adott.

Novák Katalin zárásként Erzsébet őrgróf történetét elevenítette fel, amikor az alamizsnát Isten rózsává változtatta, ami azóta lelki táplálékká vált azóta sokaknak. Az Erzsébet-táborok jelentőségét is hangsúlyozta, ami több ezer gyereknek nyújt testi és lelki felüdülést.

„Bienvenido, Isten hozta el önt hozzánk!” – zárta szavait a köztársasági elnök.

Magyarul szólalt meg Ferenc pápa

Novák Katalin után Ferenc pápa is elmondta köszöntőbeszédét. 

Ferenc pápa a résztvevők üdvözlése után azzal kezdte beszédét, köszöni Novák Katalin kedves szavait, amelyek mély értelmű szavak.

A politika a városból, a poliszból születik, az együttélés, a jogok garantálása és a kötelezettségek tiszteletben tartása iránti szenvedélyből születik. Kevés olyan város van, mint ami annyira segíti a gondolkodásunkat erről, mint Budapest.

– fogalmazott Ferenc pápa, méltóságteljes fővárosnak nevezve Budapestet, a jelen és a jövő főszereplőjének, majd József Attilát idézve elmondta, a Dunának, mely múlt, jelen, s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A pápa Budapestet a hidak, a történelem és a szentek városának tartja.

A pápa Budapestről azt is elmondta, hogy ősi eredetű a város, pompája viszont az Osztrák-Magyar Monarchia idejére kalauzol, a béke mellett a város fájdalmas konfliktusokat is megélt, nemcsak régi megszállásokat, hanem a múlt században a náci és a kommunista diktatúra alatti erőszakot és elnyomást, „hogyan is lehetne 1956-ot elfelejteni?”. Ferenc pápa kitért a zsidók deportálására és gettókba zárására is.

Sok igaz ember élt itt, lenyűgöző volt a kitartásuk és nagy az újjáépítés melletti elkötelezettségük. Budapest nagyszámú zsidó lakossággal bír, egy olyan ország központja, amely ismeri a szabadság értékét, és amely miután a diktatúrákért magas árat fizetett, küldetésként magában hordozza a demokrácia kincsének és a béke álmának őrzését.

Ferenc pápa Budapest alapítását is megemlítette, és annak 150 éves évfordulóját. A nagy főváros születése Európa közös útját idézi fel szerinte.

Kifejtette azt is, hogy a háború utáni időszakban Európa azt a nagy reményt képviselte, hogy a nemzetek közötti szorosabb kötelékek megakadályozzák a további konfliktusokat, de abban a világban, ahol élünk, a közösségi politika és a multilateralizmus iránti szenvedély mintha a múlté lenne, „a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak”, megjelentek az ellentétek, a kommunikáció hangja elmérgesedett, a politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatukat szítja, visszafejlődve egyfajta háborús infantilizmusba.

A béke azonban soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából ami képes az egészet, mindenki érdekeit szem előtt tartani. Odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre. Nem csupán a jelen hatalmára.

Ferenc pápa azzal folytatta, elengedhetetlen, hogy újra felfedezzük az európai lelket, az alapítóatyák lelkesedését és álmát, olyan államférfiakét, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határukon és a közvetlen szükségleteiken túlra tekinteni.

Számtalan veszély leselkedik ránk, de felteszem a kérdést, gondolva a meggyötört Ukrajnára is, vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?

Ferenc pápa úgy látja, Budapest a hidak városa, a különböző valóságokat összekötő hidak azt is sugallják, hogy el kell gondolkodni az egységen, amely nem egyformaságot jelent, Budapesten ezt mutatja a több mint húsz kerület sokfélesége. A 27 nemzetet tömörítő Európának is szüksége van mindegyikük hozzájárulására anélkül, hogy ez bármelyikük egyediségét csorbítaná.

A pápa jelzésértékűek tartja a magyar Alaptörvény megfogalmazásait, például azt, hogy valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Az egyházfő olyan Európáról beszélt, amely nem válik a részeinek túszává, és nem is válik cseppfolyós, sőt, gáznemű dologgá, az absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé. Ferenc pápa egy olyan ideológiai gyarmatosításról is beszélt, amely eltünteti a különbségeket, megemlítette a genderkultúrát is, ahogy azt is, hogy vívmányként dicsekednek az abortuszhoz való joggal, ami mindig tragikus vereséget jelent, ehelyett milyen csodálatos, ha személy és emberközpontú Európát építenek, ahol hatékony családpolitika működik. Úgy véli, a Lánchíd segít elképzelni, hogy sok különböző láncszemből álló Európát képzeljünk el, amely mégis szilárd, ebben segítségre van a kereszténység is.

Budapest a szentek városa. Ahogyan az ebben a teremben kihelyezett festmény is sugallja, nem tudunk nem gondolni Szent Istvánra

– folytatta a pápa, megemlítve Gizellát és Imrét, valamint idézve Szent Istvánt, például azt, hogy a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.

Ferenc pápa szerint a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és nagylelkűséget jelenti. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelvben is megnyilvánul, majd a pápa magyar nyelven megszólalva mondta:

Jónak lenni jó. Jobb adni, mint kapni.

Az Alaptörvény néhány határozottan keresztény szellemiségű szóval azt is kimondja, valljuk az elesettek és szegények megsegítésének kötelességét, ez a magyar életszentség történetének folytatására utal, az első királytól, aki lefektette az együttélés alapjait, eljutnak Szent Erzsébetig, „ő az evangélium fénylő drágaköve”.

Ferenc pápa köszönetet mondott az értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, amelyekben a helyi katolikus közösség munkálkodik. Köszönetet mondott a szíriai és libanoni keresztényeknek nyújtott magyar segítségért is. Leszögezte azt is, hogy meg kell őrizni az állam és a kereszténység közti határokat, aláhúzta: jó az egészséges szekularizáció, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás, önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.

Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről, és imáimról minden magyarért.

„Isten, áldd meg a magyart” – zárta beszédét magyarul Ferenc pápa.

A pápalátogatást percről percre nyomon követjük, folyamatosan frissülő cikkünket ide kattintva találja. A pápalátogatással kapcsolatos további írásainkat pedig itt.