Május 1-jével Komárom-Esztergom és Békés vármegye is átáll az új ügyeleti rendszerre. Ez már az ötödik és hatodik vármegye, ahol immár az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja az ellátást. Mutatjuk a lakosságot érintő legfontosabb tudnivalókat.
Ahogy február óta már megszokhattunk, minden hónap első napján bővül azon vármegyék sora, ahol az ügyeleti ellátás már a módosult koncepció szerint működik. Május 1-jétől Komárom-Esztergom és Békés vármegyében élesedett az új rendszer, az Országos Mentőszolgálat pár nappal az átállás előtt lapunknak azt írta: „Az indulásra minden feltétel biztosított lesz.”
Az előkészületekre vonatkozó kérdésünket elsősorban az indokolta, hogy Csató Gábor főigazgató februárban az Indexnek adott interjúban az alábbiak szerint nyilatkozott:
Tervben volt egyébként, hogy április-májusra Komárom-Esztergom és Békés vármegye is csatlakozzon, de az itt található telephelyek még ráncfelvarrásra szorulnak, Szarvason például kifejezetten méltatlan körülmények uralkodnak, mi a mostaninál sokkal jobb ellátást szeretnénk biztosítani
– mondta korábban az OMSZ vezetője.
Érdeklődtünk afelől is, hogy az említett vármegyékben hány orvossal szerződtek eddig, de konkrét számot nem kaptunk. A mentőszolgálat röviden úgy fogalmazott, hogy a létszám feltöltése időben megkezdődött, „a szerződéskötések folyamatosak”.
Mint ismert, a Magyar Orvosi Kamara február elején közel egyhangúlag megszavazta, hogy a hosszú távú célok elérése érdekében a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződést. Az OMSZ az akciót sikeresnek nyilvánította, több ízben is arról tájékoztatott, hogy az átállás folyamata lelassult. A kormány a történtek hatására megszüntette a kötelező kamarai tagságot, ám mindezek ellenére 33 ezer orvos jelezte önként, hogy továbbra is a MOK kötelékében maradna.
A már korábban átállt területekhez hasonlóan Komárom-Esztergom és Békés vármegyében is ügyeleti időben jelentkező súlyos panasz, tünet esetén a 1830-as központi telefonszámot kell hívni. A diszpécser a beszélgetés alapján
Komárom-Esztergom vármegyében azok, akik személyesen keresnék fel valamely rendelőt, hétköznap 16 és 22 óra, valamint hétvégén, ünnepnapokon 8 és 14 óra között ezt megtehetik hat ellátási ponton, így Esztergomban, Kisbéren, Komáromban, Oroszlányon, Tatabányán és Tatán. Azok pedig, akik éjszaka keresnék fel személyesen az ügyeletet, hétköznap 22 és 8 óra, hétvégén, illetve ünnepnapokon 14 és 8 óra között a vármegye három pontján tehetik ezt meg, Esztergomban, Kisbéren, és Tatabányán.
Ami Békés vármegyét illeti: azok, akik személyesen keresnék fel valamely rendelőt, hétköznap 16 és 22 óra, valamint hétvégén, ünnepnapokon 8 és 14 óra között ezt megtehetik kilenc ellátási ponton, így Békéscsabán, Békésen, Gyomaendrődön, Gyulán, Mezőkovácsházán, Orosházán, Sarkadon, Szarvason és Szeghalmon. Azok pedig, akik éjszaka keresnék fel személyesen az ügyeletet, hétköznap 22 és 8 óra, hétvégén, illetve ünnepnapokon 14 és 8 óra között a vármegye négy pontján tehetik ezt meg, Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Szarvason.
A kormány már hosszú évek óta tolta maga előtt az egészségügy reformját. Az Országgyűlés végül 2022 decemberében fogadta el azt a törvénycsomagot, amely az alapellátás átalakítását is lehetővé tette. Sok egyéb változás mellett az ügyelet megszervezése immár az Országos Mentőszolgálat feladata, az ország fokozatosan áll át az új ellátási formára:
Az OMSZ arra a kérdésre, hogy mi a pontos forgatókönyv, hol élesedik az új rendszer a következő hónapokban, konkrétumokat szintén nem árult el, emlékeztetett ugyanakkor a jogszabályra, miszerint a miniszter a kormányzati honlapon teszi közzé azokat az ellátási területeket, ahol a következő harminc napban át kell állni.
Takács Péter államtitkár korábban a Kossuth rádióban azt mondta, hogy 2023 decemberére Pest vármegyét, 2024 elején pedig Budapestet is bekapcsolják az új típusú ellátásba.
(Borítókép: Index)