A Fidesz kezdeményezésére a parlament szerdán kezdi tárgyalni a Büntető törvénykönyv rágalmazási és becsületsértési tényállásának módosítását célzó indítványt. Ennek lényege: a legsúlyosabb esetek kivételével megszüntetik a sajtóbeli rágalmazás és becsületsértés büntethetőségét. Az ilyen jellegű sérelmek orvoslására továbbra is polgári per indítható.
Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt napokban a Fidesznek az a törvényjavaslata, amely a sajtótermékek és médiaszolgáltatás esetében módosítaná a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó szabályait. Az indítványt április 25-én nyújtotta be két kormánypárti képviselő, és az Országgyűlés május 3-án már meg is kezdi az általános vitáját.
A Kocsis Máté frakcióvezető és Halász János frakcióvezető-helyettes által jegyzett módosítás alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki ezt a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.
A két politikus indoklása szerint javaslatuk a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre.
Ez nem azt jelenti, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, hanem azt, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankcionálás fenntartása.
Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága egybehangzó és következetes álláspontot képvisel azzal kapcsolatban – olvasható az indoklásban –, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás jogának gyakorlásakor keletkezett közlések miatt a felelősségre vonás lehetősége korlátozott.
A közügyekkel összefüggő véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehet a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. Általános jogelv, hogy
a büntetőjog nem tartalmazhat olyan tilalmakat, amelyek hatása nagyobb hátrányt okoz, mint amitől vissza kíván tartani,
és nem használható fel olyan célok elérésére, amelyek más alkalmas eszközzel is elérhetőek, kiválthatóak – hangsúlyozta a két kormánypárti képviselő. Kitértek arra is, hogy bár az európai országok nem egységesek a rágalmazás és a becsületsértés szabályozása tekintetében, a büntethetőséget kizáró okok meghatározása során a fenti elv érvényesül, illetve egyes országokban nem bűncselekmény a rágalmazás, a becsületsértés, és kizárólag polgári jogi kereset nyújtható be ilyen jellegű sérelmek orvoslása érdekében.
A hatályos Btk. szerint az követ el rágalmazást, „aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el”. A bűncselekmény alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, netán nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el, akár két év is kiszabható. Ha valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít, akkor egy évig, ha nyilvánosságra is hozza, akkor akár három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. A becsületsértést pedig az követi el, aki a rágalmazás esetkörén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, közérdekű tevékenységével összefüggésben, illetve nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a tettleges becsületsértés (például a sértett leköpése, felpofozása stb.) is. Becsületsértés miatt hazánkban évente mintegy ezer büntetőeljárást indítanak.
Polyák Gábor médiakutató szerint a törvénymódosítási javaslat a médiában valódi változást nem jelent, mivel láthatóan eddig sem tartott vissza senkit, hogy rágalmazásért vagy becsületsértésért elvileg akár börtön is járhatna. Az más kérdés, hogy a bíróságok ezzel nem éltek, eddig is inkább sérelemdíjakat szabtak ki, ennek a lehetősége pedig továbbra is ott marad a Polgári Törvénykönyvben.
Kicsit tartok attól, hogy az Európai Bizottság vállon veregeti magát, micsoda óriási segítséget nyújtott a magyar sajtószabadságnak, miközben mindenki hazudhat tovább boldogan
– mondta a Népszavának a kommunikációs szakember.
Schiffer András ügyvéd, korábbi ellenzéki képviselő Facebook-posztjában közölte: a javaslat nem hülyeség, a Btk. 2012-es vitájában ő is felvetette, hogy a rágalmazás és a becsületsértés tényállásai alkalmasak a sajtószabadság szükségtelen és aránytalan korlátozására is. Akkor a kormányoldal nem volt vevő erre a felvetésre – tette hozzá. Schiffer problémának nevezte, hogy a törvényhozás napi aktualitások mentén rángatja a jogvédelmi garanciákat, az egyes alapjogok – így a szólásszabadság és a becsületvédelem – határvonalait. „Egy jogállamban pontosan ilyen problémák nem fordulhatnak elő” – vélekedett.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közleménye szerint ők ezt a fajta sajtódekriminalizálást régóta szorgalmazták, ez „önmagában, más változások nélkül nem fogja elhozni a megváltást”. Szerintük például a közmédiának is közszolgálatot kellene végeznie, nem propagandát. Fel kellene számolni a kormányhoz közeli sajtótermékeket kiadó Közép Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA). A közérdekű adatokhoz könnyebben hozzá kellene férni. A kormánytagoknak válaszolniuk kellene a kritikus sajtó kérdéseire. Valamint meg kéne erősíteni a jóhírnév és a becsület polgári jogi védelmét is. Szerintük ugyanis
sok a visszásság a sajtó-helyreigazítás területén, az ilyen ügyekben született ítéleteket az elmarasztalt sajtóorgánum vagy végrehajtja, vagy nem, de sokszor ez történik a személyiségi jogi perekben is.
A TASZ szerint a TV2-nek például 16 valótlan híresztelést kell beismernie Juhász Péterről a Tényekben, de ez hónapok óta nem sikerül nekik, mert szerintük arra nem elég a műsoridő.
Egyébként az ügyben egy másik civil szervezet, a Transzparens Újságírásért Alapítvány kereste meg az igazságügyi minisztert és a Fidesz frakcióját, hogy „gondolják át a rágalmazás és a becsületsértés tényállásának szabályozását”, mert szerintük az a jelenlegi formájában „furkósbotként használható. Az újságírók kénytelenek vagy öncenzúrát gyakorolni, vagy vállalni a sokszor évekig tartó, megterhelő büntetőeljárást.”
A parlament szerdán tárgyalja szintén a salátatörvénybe foglalt börtönreformot is, erről itt olvashat bővebben.
(Borítókép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. október 21-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)