Szerdán kerül az Országgyűlés elé az a kormányzati törvényjavaslat, amelynek részeként ráncfelvarrást kap a büntetés-végrehajtási kódex. Az indítvány szerint a szabadságvesztés végrehajtása során a korábbi kilenccel szemben egy új, ötfokozatú besorolási rendszert vezetnek be, amely figyelembe veszi az elítéltek biztonsági és fogva tartási kockázatát. A rabok a jövőben kreditpontokat gyűjthetnek, ami alapján több kedvezménnyel járó kategóriába kerülhetnek, ahogy pontvesztés esetén vissza is sorolhatják őket.
A kormány április 26-án nyújtotta be az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely nem kevesebb mint 34 jogszabályt módosít. A 106 oldalas indítvány legterjedelmesebb része a büntetés-végrehajtást érinti: mintegy harminc oldalon keresztül, 36 paragrafusba szedve részletezi a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a büntetés-végrehajtási kódex) módosítását. A salátatörvény tulajdonképpen egy börtönreformot tartalmaz.
Május 3-án kezdi meg az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási kódex módosítását is tartalmazó törvényjavaslat általános vitáját. A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett indítvány indoklása szerint a szabadságvesztés letöltésének végrehajtási fokozatokban (fegyház, börtön, fogház) történő megállapítása hosszú ideje meghatározza a hazai büntető-igazságszolgáltatási gyakorlatot, kifejezve ezzel is az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát, illetve az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességet. Mindazonáltal
a végrehajtás során az elítéltek szakmai szempontú csoportosítását megnehezíti ez a struktúra, ami működési diszfunkciót eredményez a büntetés-végrehajtásban.
A három végrehajtási fokozathoz ugyanis fokozatonként további három-három végrehajtási rezsim kapcsolódik, ami az elkülönítési szabályok merev érvényesítéséhez vezetett. A kormány ezért egy új, ötfokozatú besorolási rendszer bevezetését javasolja, amely figyelembe veszi az elítéltek biztonsági és fogva tartási kockázatát is.
Az új rendszerben a büntető ítélet részeként megmaradnak az eddigi végrehajtási fokozatok, de garanciális elemként csak az elítéltek kezdeti besorolásának kereteit határozzák meg. A keretrendszeren belül viszont a büntetés-végrehajtási szervezet érvényesítheti saját besorolási és elkülönítési szempontrendszerét, amely figyelembe veszi az elítéltek
Az egyes kategóriákban eltérő lesz többek között az elítélt elkülönítése, őrzése, felügyelete és ellenőrzése, intézeten belüli mozgása, életrendje, szabad levegőn tartózkodásának helyszíne és rendje, a kapcsolattartási formák gyakorisága és mértéke, a személyes szükségleteire fordítható összeg, de az igénybe vehető többletszolgáltatások és a magánál tartható tárgyak köre is.
A jogszabály másik újdonsága, hogy motivációs eszközként kreditrendszert vezetnek be a hazai büntetés-végrehajtásban, amelynek célja, hogy az elítéltek egyes kategóriák közötti váltásának kiszámítható, átlátható kerete legyen. A kezdeti besorolást követően ugyanis az elítéltek kreditpontokat gyűjthetnek, ami alapján kedvezőbb kategóriába kerülhetnek, ahogy pontvesztés esetén vissza is sorolhatják őket. A kreditrendszerben az elítélt magaviseletét, együttműködési készségét, reintegrációs tevékenységben való részvételét értékelik.
Ez a motivációs rendszer a kormány szerint erősíti az elítéltek felelősségvállalását, érdekeltté teszi a végrehajtás rendjének megtartásában és a reintegrációs terv megvalósításában.
Vagyis a kreditrendszer díjazná a jogkövető magatartást.
Az elítéltek besorolásának leglényegesebb motivációs eleme azok az elérhető kedvezmények lesznek, amelyek az egyes kapcsolattartási formákat érintik. A jogalkotók szerint így ismernék el az elítélt jó magaviseletét, együttműködési készségét, vagy reintegrációs tevékenységben való aktivitását. Az egyes kategóriákban való előbbre sorolás eredményeként ugyanis az egyes kapcsolattartási formák gyakorisága és időtartama is növekszik. A törvényjavaslat indoklása szerint ez a progresszív besorolási rendszer lényegi eleme.
Ezzel szemben fegyelemsértésnél a cselekmény súlyához igazodóan vonnának le kreditpontot. Garanciális szabályként a levonás arányosságát a büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálati kérelem elbírálásakor vizsgálná felül.
A törvényjavaslat megszüntetné az elítéltek biztonsági zárkába, illetve részlegre helyezését. A jogalkotók magyarázata szerint tudniillik a szabadságvesztésnél alkalmazható legszigorúbb biztonsági intézkedést a gyakorlatban már nemigen alkalmazták.
Ezzel egyidejűleg létrehoznák a fogva tartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegét,
ahol a legveszélyesebb, V. kategóriába sorolt elítélteket egy intenzív, fogva tartási kockázatukat csökkentő programba vonnának be.
2021 végén 18 623 személyt tartottak fogva Magyarországon, ami 11,2 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ez a szám a legmagasabb 1990-ig visszatekintve, azaz évtizedek óta nem volt ennyi fogvatartott hazánkban. Az összes fogvatartottból 12 867 volt az elítélt, 4380 a letartóztatott, 1125 az elzárásra, míg 251 a kényszergyógykezelésre beutalt. Ami a fogvatartottak nemét illeti, a 18 623 főből 17 193 férfi és 1430 nő volt.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)