Az elmúlt hetekben folyamatos volt a csípőszúnyoglárvák gyérítése a nagyobb folyók mentén, valamint a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó térségében. Először a Tisza kisebb áradása hozott létre ideális élőhelyeket a szúnyogok számára, majd a Duna mentén is létrejöttek a tenyészőhelyek – tájékoztatott közleményben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az árvízi szúnyogfajok a folyók mentén, az ártéren helyezik el tojásaikat, amelyek akár évekig várják a kifejlődéshez megfelelő körülményeket.

A szúnyoglárvák ellen egy baktériumok által termelt szelektív készítményt használnak, amelynek más élőlényre nincs hatása, ezért élővízben is alkalmazható. A folyadék formájú biológiai készítményt nagyobb vízfelületek esetében légi úton juttatják ki, kisebb vizekbe autóra szerelt nagynyomású permetezővel, egyes helyeken csónakról.

A járművel nehezen megközelíthető helyeken háti permetezővel dolgoznak. A biológiai készítmény granulátum formában is rendelkezésre áll, ennek a hatóanyaga ugyanaz a természetes fehérje.

A granulátumot tavasz közepétől használják a növényzettel sűrűn borított területeken, amikor a fák és cserjék lombozata kifejlődött. A folyadékkal szemben az ártéri erdős területen repülőről kiszórt granulátum a növények levelein végigpereg, és bejut a vízbe.

Magyarországon csaknem ötven csípőszúnyogfaj fordul elő, ezeknek csak kisebb része okoz problémát az emberek számára. Az árvízi fajok mellett jelentős számban vannak jelen az emberközeli életmódot folytató szúnyogok is.

Az emberközeli életet folytató szúnyogok akár néhány deciliter vízben is ki tudnak fejlődni. Mivel a biológiai készítményt nem lehet eljuttatni a magántelkeken lévő vízzel teli vödrökbe és hordókba, érdemes felszámolni vagy lefedni ezeket.