Az Autós Nagykoalíció népszerű figyelemfelhívó-oktató sorozatában ezúttal a rakodás–parkolás–megállás összefüggéseit és szabályait járjuk körül. Egyre több panasz érkezik az áruszállítókra, azonban az ő dolguk sem egyszerű.
A nagyvárosi élet természetes velejárói a zsúfolt utak és a parkolási problémák. A sűrűn lakott övezetek, belvárosi területek üzleteinek áruellátása, a csomagszállítás, a szemétgyűjtés és megannyi, közúton elvégzett szállítási feladat terheit nehezen bírja a sokszor 100 évnél is régebben kialakított úthálózat.
Az Autós Nagykoalíció (ANK) saját tapasztalatai és beérkezett jelzések alapján az rajzolódik ki, hogy
a legnagyobb gondot a szabálytalanul, legtöbbször rakodás céljából megálló járművek jelentik.
Legyen az kifejezetten egy kereskedelmi egységet kiszolgáló jármű, vagy terítést végző csomagszállító, sokszor tapasztaljuk, hogy olyan helyen állnak meg, ahol tilos és ezzel feltartják a forgalmat, vagy elfoglalják az autóbusz forgalmi sávot.
További gyakran előforduló eset, amikor a szűkebb utcákban felelőtlenül úgy parkolnak le járművükkel, hogy azok az úttestre belógnak és akadályozzák a kötött-, vagy részben kötöttpályás közösségi járművek haladását.
Utóbbi szabálytalankodás jelentősége talán nem kíván külön magyarázatot, azonban az útszakaszok áteresztőképességét jelentősen csökkentő megállások adott esetben sokszor nagy dugó alakul ki a szűkület mögött.
A hivatalosan figyelmeztető jelzésnek nevezett, de a köznyelvbe sárga villogóként bevonult jelzés használatát a KRESZ 50. §-a szabályozza. Ennek értelmében
a sárga villogó útépítést, vagy -javítást végző járművön, hulladékgyűjtő járművön, közterületi munkákat a közúton végző járművön, túlméretes járműveken, vagy ezek kísérő járművein, járműszállítókon, –vontatókon és néhány egyéb járművön alkalmazható.
A jogszabály szerint a figyelmeztető jelzés kizárólag a tevékenység végzése közben használható, azon kívül sem a jelzés, sem a vele járó néhány engedmény nem alkalmazható! A figyelmeztető jelzés használatának jogosultságát a hatóság a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzi, ennek hiányában a sárga villogó – hiába kapható a kereskedelemben – használata tilos! – hívta fel a figyelmet az ANK.
Figyelmeztető jelzésüket szabályosan használó járművek számára többek között a megállás – időkorlát nélkül – olyan helyeken is megengedett, ahol az egyébként tilos. Amennyiben a jármű nem a fent felsorolt tevékenységeket végzi, úgy arra nem érdemes kérelmezni a figyelmeztető jelzés használati jogát, hiszen úgyis elutasítják.
„Tucatnyi címem van, mégis hogyan oldjam meg a rakodást a belvárosban?” – hangzik el a kérdés a városban szállítási munkákat végző sofőröktől és ismerjük el, nem indokolatlanul.
Egyre több esetben a parkolóhelyek úgy vannak kialakítva, hogy általában utcahosszonként legalább 1 parkolóhely kijelölt rakodóhelyként van fenntartva. Ezeken a helyeken kiegészítő táblákon feltüntethetik a korlátozás tér- és időbeli hosszát is, pl. 20 méter, 9 és 19 óra között. Mivel egy-egy ilyen rakodóhely közelében általában nincs túl sok üzlet, jó gyakorlat lehet a kereskedők egymás közti megállapodása, hogy ki, mikor veszi igénybe a rakodóhelyet, így az is biztosított lehet, hogy az áruszállító érkezésekor a rakodóhely szabadon áll.
Ezen kívül az üzletek tulajdonosainak a létesítéskor erre a jelenségre is érdemes figyelmet fordítaniuk. Amennyiben nincs kijelölt rakodóhely a közelben, akkor érdemes a közút fenntartóját megkeresni és megoldási javaslattal élni.
Sokszor látjuk trafikok, cukrászdák és egyéb „gyorsan” intézhető ügyek helyszínén, hogy a tilosban „csak 5 percre” hagyják ott az autójukat. Ez szabálytalan és adott esetben pillanatok alatt torlódást okozhat, vagy akadályt képez például ez garázskapu előtt.
A megállási és várakozási tilalmak megszegése alapesetben 10 ezer forintos helyszíni bírsággal, feljelentés esetén ennek duplájával sújtható. Vannak azonban kiemelt tételek.