Május 4-én folytatja a Fővárosi Törvényszék a Schadl–Völner-per előkészítő ülését, amelyen a bíróság tíz vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásáról dönt. Az előkészítő ülést azért halasztották el több mint két hónappal, mert azt a korábbi ülésen elhangzott észrevételek indokolták. Miután az ügy fővádlottjai – köztük Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nemrég lemondott elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi államtitkára – tagadták bűnösségüket, esetükben a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet, amelyet majd május 16-án kezdenek meg.
Május 4-én lesz jelenése a Fővárosi Törvényszék következő előkészítő ülésén annak a tíz vádlottnak, aki februárban beismerte a bűnösségét.
A tíz vádlottból hat bírósági végrehajtó is lemondott a tárgyaláshoz való jogáról,
elfogadva ezzel az ügyészség által indítványozott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, ötmillió forint pénzbüntetést, továbbá azt is, hogy öt évre eltiltják a jogi végzettséghez kötődő foglalkozástól.
A hat végrehajtó mellett bevallotta a bűnösségét a XXI. rendű vádlott, P. Béla István, a végrehajtói kar egykori hivatalvezetője is, akinek az esetében felfüggesztett szabadságvesztés, hárommillió forint pénzbüntetés és a közszolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatástól való eltiltás kiszabását kérték. Lemondott a tárgyaláshoz való jogáról a XVI. rendű vádlott, P. B. kormányhivatalnok is, akire másfél évi börtönt kértek három év próbaidőre felfüggesztve, valamint egymillió forint pénzbüntetést. Beismerte bűnösségét a XIX. rendű vádlott, B. László építési vállalkozó is, akit az elsőrendű vádlott bízott meg nyaralójának felújításával és átalakításával. Ő kétévi börtönt kaphat négy év próbaidőre felfüggesztve, és 15 millió forint pénzbüntetést. A XXII. rendű vádlott, P. Márton egy követeléskezeléssel foglalkozó cég vezetője, akire a vádhatóság 2 év, 4 évre felfüggesztett szabadságvesztést és 8 millió forint pénzbüntetést kért.
„Továbbra is a tárgyalóteremben szeretném elmondani az üggyel kapcsolatos álláspontomat, és nem a sajtóban” – nyilatkozta az Indexnek Papp Gábor, az ügy másodrendű vádlottjának, Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkárnak a védőügyvédje. „Azt ellenben szívesen elmondom: remélem, a sajtó számára az ártatlanság vélelme iránti igény legalább olyan erős lesz, mint a sajtószabadság fontossága” – tette hozzá. Az ügyvéd sérelmezte, hogy a vádemelés után 8 hónappal a bűnjelekhez például még egyáltalán nem fértek hozzá.
A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki a másodrendű vádlottal, Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárral. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Schadl hét társával megállapodott abban, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.
A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.
Vagyis csaknem két és fél hónap után dr. Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró előtt folytatódik az előkészítő ülés, amelyen a bíróság a VII., VIII., IX., X., XI., XII., XVI., XIX., XXI. és a XXII. rendű vádlottak beismerő nyilatkozatainak elfogadásáról dönt. Eredetileg február 27-ére tűzték ki a folytatást, ám a bíróság azt május 4-ére halasztotta, ugyanis
az előkészítő ülés harmadik napján számos olyan észrevétel hangzott el, amely alapján a döntés elhalasztása indokolttá vált.
Miután a bűnösségüket tagadó fővádlottak nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról, az ő ügyük bírósági tárgyaláson folytatódik. A Fővárosi Törvényszék a következő időpontokra tűzte ki a korrupciós per tárgyalásait: május 16., 18., 23., 25., 30., június 1., 5., 6., 13., 15., 20. és 22.
Az előkészítő ülést a 2017-es büntetőeljárási törvény tette kötelezővé minden büntetőügyben. Ezen az ügyészség ismerteti a vádat, majd a bíróság a vádlottakat egyenként hallgatja meg, akiknek lehetőségük van beismerő vallomás megtételére. A vádlottak és védőik kifejthetik a váddal kapcsolatos álláspontjukat, bizonyítási indítványokat tehetnek, közreműködhetnek a büntetőeljárás további menetének alakításában. Teljes körű beismerés esetén a bíróság ítéletet hoz. Vagyis az ügy az előkészítő ülésen befejezhető. Ha ugyanis a vádlott a vád tárgyává tett cselekményben beismeri a bűnösségét, a bíróság végzéssel határoz a nyilatkozat elfogadásáról.
(Borítókép: Németh Kata / Index)