Csütörtökön ítélethozatallal folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-per előkészítő ülése, amelyen a bíróság elfogadta tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – korábbi beismerő nyilatkozatát. A bíróság a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. A korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettőjük esetében vagyonelkobzást is elrendelt. Az ügy fővádlottjai – köztük Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nemrég lemondott elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi államtitkára – tárgyalását május 16-án kezdi a törvényszék.
Csütörtök reggel, több mint két hónap után folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-per. A negyedik előkészítő ülésen annak a tíz vádlottnak volt jelenése, aki februárban beismerte a bűnösségét. Ők azok, akik a huszonkét vádlottból lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. Ennek pedig azért van jelentősége, mert teljes körű beismerés esetén a bíróság már az előkészítő ülésen ítéletet hozhat. Eredetileg egyébként február 27-re tűzték ki a folytatást, ám a bíróság jó két hónappal elhalasztotta, ugyanis az előkészítő ülés harmadik napján számos olyan észrevétel hangzott el, amely alapján a döntés elhalasztása indokolttá vált.
Dr. Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, már az ülés kezdetén szellemes megjegyzéssel igyekezett oldani a feszültséget. Látva, hogy sok védőügyvéd foglal helyet a szűk tárgyalóteremben, közölte, hogy nem lenne jó, ha a védőknek a vádlottak padján kellene helyet foglalniuk. A bírónő továbbra sem adta fel azt az elvét, hogy senkitől sem tűri a rágógumizást: most az egyik vádlottat szólította fel, hogy köpje ki a rágót.
Ami az előkészítő ülés érdemi részét illeti,
a tíz vádlott a bíróság előtt egyenként, egymás után erősítette meg beismerő nyilatkozatát.
Mint ismeretes, a vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nemrégiben lemondott elnöke hét társával megállapodott abban, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe az irodájuk működéséből az őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében kérte tőlük. Schadl így több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert. A hét érintett bírósági végrehajtóból februárban egyedül a VI. rendű vádlott, Cs. Éva nem ismerte be a bűnösségét. Azt ugyan elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadlnak, de szavai szerint ő csupán „polgári jogviszonyban” visszafizette a korábban kapott pénzt.
Először a hat korábbi bírósági végrehajtó került sorra. Szinte valamennyiük esetében szóba került az egyik mellékbüntetés, a foglalkozástól eltiltás. A vádhatóság ugyanis azt javasolta, hogy a bűnösnek talált bírósági végrehajtókat öt évre tiltsák el a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól.
Az egyik védő azt kérte, hogy védencét csak a végrehajtói munkától tiltsák el, más jogi foglalkozástól ne.
A XII. rendű vádlott, V. Levente ügyvédje pedig azt fejtegette, hogy egy jogásznak tizenhét évet kell tanulnia, plusz három-négy év után jogi szakvizsgát tennie, majd utána folyamatosan képeznie magát.
Az ülésen kiderült, hogy véleménykülönbség alakult ki a vádhatóság és a VIII. rendű vádlott, M. Eszter között. Az ügyészség ugyanis telefont, táblagépet és laptopot foglalt le a terheltnél, aki azonban nem kívánta megadni az adathordozók jelszavát, mert nem bízik az ügyészségben.
Nem szeretném, ha az irodámmal kapcsolatos információk a sajtóban jelennének meg, olyan dokumentumok és adatok, amelyekhez az ügynek semmi köze
– jelentette ki M. Eszter az előkészítő ülésen.
A XXI. rendű vádlottat, a végrehajtói kar egykori hivatalvezetőjét ügyvédje az Igazságügyi Minisztérium egy kis fogaskerekének nevezte, ami bedarálta őt. P. Béla István, aki Schadl utasításának megfelelően értékelte a végrehajtójelölti pályázatokat, már februárban elismerte, hogy minden úgy történt, ahogy a vádiratban megfogalmazták. A XVI. rendű vádlott, P. Béla a vádirat szerint pénzt fogadott el az elsőrendű vádlottól, hogy siófoki nyaralójának túlépítése felett szemet hunyjon. A XIX. rendű vádlott, B. László építési vállalkozó és a XXII. rendű vádlott, P. Márton szintén beismerte a bűnösségét.
A tanácsvezető bírónő délután kihirdette a törvényszék ítéletét:
A Schadl–Völner-per fővádlottjai – köztük Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nemrég lemondott elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi államtitkára – a februári előszítő ülésen tagadták bűnösségüket, esetükben ezért a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet, amelyet majd május 16-án kezdenek meg. A Fővárosi Törvényszék a következő időpontokra tűzte ki a korrupciós per tárgyalásait: május 16., 18., 23., 25., 30., június 1., 5., 6., 13., 15., 20. és 22.
A várható folytatásról megkérdeztük Papp Gábort, az ügy másodrendű vádlottja, Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár védőügyvédjét, aki az Indexnek elmondta: „Továbbra is a tárgyalóteremben szeretném elmondani az üggyel kapcsolatos álláspontomat, és nem a sajtóban.” Hozzátette:
Azt ellenben szívesen elmondom: remélem, a sajtó számára az ártatlanság vélelme iránti igény legalább olyan erős lesz, mint a sajtószabadság fontossága.
Az ügyvéd ugyanakkor sérelmezte, hogy a vádemelés után nyolc hónappal a bűnjelekhez például még egyáltalán nem fértek hozzá.
(Borítókép: Németh Kata / Index)