Minden harmadik magyar követ valamilyen speciális – azaz például vegetáriánus, tejmentes – étrendet, és egyre többen tisztában vannak azzal, hogy a glutén- vagy a laktózmentes táplálkozásnak egészségügyi indokai vannak. Egy friss kutatás rávilágított, hogy mi áll a mentes étkezés hátterében.
A magyarok túlnyomó többsége az étkezés terén egyértelműen a hagyományokat részesíti előnyben, hiszen tízből hét magyar nem követ semmilyen speciális étrendet – egyebek közt ez derült ki a mentes termékeket forgalmazó Violife országos kutatásból. Az eredmények alapján laktóz- vagy tejmentesen csupán a megkérdezettek 5, gluténmentesen pedig 3 százaléka étkezik, és ugyanennyien vallották magukat vegetáriánusnak vagy vegánnak.
A megkérdezettek tizede olyan diétát folytat, amellyel elkerülheti azokat az élelmiszereket, amelyekre allergiás vagy érzékeny, 6 százalék pedig igyekszik csökkenteni tejtermék-, illetve húsfogyasztását.
A felmérés érdekes konklúziója, hogy kétszer annyi nő étkezik laktóz- vagy tejmentesen, mint férfi.
Azok, akik speciális diétát követnek, változatos okokból teszik ezt. Tízből négyen azért, mert egészségesebben szeretnének élni, de hasonló nagyságú azok tábora is, akik allergia vagy érzékenység miatt váltottak étrendet. Utóbbinál is jelentős a nemek közötti differencia: másfélszer több nő érintett, mint férfi.
A megkérdezettek negyede fogyni (is) szeretne, minden ötödik a környezeti lábnyomát szeretné csökkenteni a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával, tizedük pedig az állatjóléti szempontokat tartja szem előtt.
A kutatás adatai azzal a tanulsággal szolgálnak, hogy a fogyasztók változatos okokból keresik azokat a termékeket, amelyek egyrészt növényi alapúak, másrészt az ételintoleranciával élők számára is biztonsággal fogyaszthatók
– mondta Vincze Renáta, az Upfield élelmiszeripari vállalat regionális marketingigazgatója.
A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, a hazai fogyasztók egyre kevesebb előítélettel és egyre nagyobb tudással rendelkeznek arról, hogy az érintettek miért választják a glutén- vagy laktózmentes ételeket. A megkérdezettek 80 százaléka vélekedett úgy, hogy főként vagy inkább egészségügyi okokból dönt így, és csak a fennmaradó 20 százalék szerint van szó pusztán divatról. Itt egyébként jelentősek a nemek közötti különbségek: kétszer annyi férfi szerint van szó divatozásról, mint ahány nő jelölte ezt a választ.
A speciális étrendet követők elfogadottsága mégis felemás képet mutat. A válaszolók kétharmada szerint a közeli családtagok vagy a partner számít a leginkább elfogadónak, a válaszadók közel fele pedig a barátokat sorolta ide. Az éttermi dolgozókat ugyanakkor a fogyasztók alig több mint negyede említette, és ennél is kevesebben „voksoltak” a kollégákra, illetve a távoli családtagokra.
A glutén-, tej- vagy laktózmentes, illetve vegán/növényi alapú ételek elérhetőségét nézve egyértelműen a boltok választékát találták a legjobbnak a megkérdezettek, míg az éttermek és étel-házhozszállítók kínálatával csak kevesen elégedettek.
A válaszadók az állati eredetű élelmiszerek közül a leggyakrabban a vajat helyettesítik növényi eredetű termékkel.
10-ből 8-an több-kevesebb rendszerességgel választják a margarint a vaj helyett. Mára a növényi tejalternatívák is igen népszerűek lettek, hiszen minden második fogyasztó él ezzel a lehetőséggel, bár a napi fogyasztók aránya így is csak 5 százalék.
Vincze Renáta szerint az itthon széles választékban elérhető növényi alapú sajthelyettesítőik újabb alternatívát jelentenek a tejtermékeket valamilyen okból mellőzni kívánók számára, emellett számos vegán-, tej-, glutén- és tartósítószermentes élelmiszerrel kedveznek a speciális étrendet követők számára.
(Borítókép: Simon Dawson / Bloomberg / Getty Images)