Azzal a kérdéssel kezdte Szijjártó Péter a beszédét, „túl azon, hogy itt vagyunk, sikeresek is vagyunk, mégis hogyan lehetséges ez?”.

Ez úgy lehetséges, hogy mi itt Magyarországon minden nyomásgyakorlás ellenére megőriztük a szuverenitásunkat. Minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogyan belementünk

– válaszolta meg saját kérdését a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: ez úgy sikerült, hogy soha nem vették figyelembe „a nemzetközi liberális mainstream diktátumát”, soha nem ezen elvárások alapján állították össze válaszaikat a válságokra, minden esetben ragaszkodtak a szuverenitásukhoz, minden nehéz kérdésre magyar választ adtak, a magyar érdekek alapján.

Szijjártó Péter ezután felsorolta, hogy a globális pénzügyi válság idején, a migrációs válságban, valamint a koronavírus-járvány kezelésében is ragaszkodtak a saját szuverén válaszaikhoz.

Most, a háború idején ez úgy van, hogy a transzatlanti világ háborús pszichózisban szenved, a háborús retorika sokkal hangosabb, mint a béke hangja. Aki a béke mellett szólal meg, az a nemzetközi liberális mainstream megbélyegzései közül háromból választhat: orosz kém, Putyin barátja vagy a Kreml propagandistája.

A külügyminiszter azzal folytatta, hogy közben Brüsszel a háborúra adott válaszaival tönkreteszi Európát, ezzel párhuzamosan Amerikában elfogadták az infláció csökkentéséről szóló törvényt, ami jó minden amerikai vállalatnak, az európai szankciós csomagok viszont rosszak az európai vállalatoknak. „Brüsszelben nem úgy gondolkodnak, mint a normális emberek, ha valamit tízszer elrontottak, nekifutnak tizenegyedik alkalommal is.”

Progresszív külpolitika

Szijjártó Péter kifejtette: miközben a szomszédunkban háború dúl, Európában megindult a progresszív nyomulás a külpolitikában, „a progresszív külpolitika azt jelenti, hogy megsemmisítik a szuverén nemzeti külpolitikákat”. Ezt a veszélyt arra hivatkozva is akutnak nevezte, hogy tegnap létrejött „a progresszív külpolitikai nyomulás első struktúrája”, kilenc ország hozta létre azt a csoportot, amelynek célja, hogy kivezessék az egyhangúságot az európai külpolitikai döntéshozatalból, „jöjjön a többség dönt elve, ami nem mást jelent, mint hogy a nemzeti érdekeknek annyi”.

A tárcavezető rámutatott, hogy ezt a progresszív külpolitikai harcot Németország indította, „az a német külpolitika, amely teljes mértékben elvesztette stabilitását”, kiszámíthatatlanná, átláthatatlanná vált.

Szijjártó Péter többek között azt említette példaként, hogy a németek az orosz–ukrán háború kitörését követően világossá tették, nem lesz fegyverszállítás, ehhez képest nemcsak hogy szorgalmazzák a legmodernebb nehézfegyverzet szállítását, hanem tevékenyen részt is vesznek benne.

Senki ne várja, senki nem is várhatja, hogy alávetjük magunkat a kiszámíthatatlan, progresszív, németek által vezetett külpolitikának

– rögzítette Szijjártó Péter, azt üzenve, hogy a magyar külpolitika szuverén, magyar külpolitika marad, a döntéseket Budapesten fogják meghozni, és ezek kizárólag a nemzeti érdekeket fogják szolgálni.

Csütörtök délelőtt kezdődött az Alapjogokért Központ szervezésében a 2023-as CPAC Hungary konferencia, Orbán Viktor miniszterelnök beszédéről itt számoltunk be, azóta felszólalt mások mellett Varga Judit igazságügyi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Nagy István agrárminiszter, valamint videóüzenetet küldött Donald Trump korábbi amerikai elnök.

(Borítókép: Szijjártó Péter a CPAC Hungary konferencián tartott beszéde közben Budapesten 2023. május 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)