Az egész világot megrázta a hír, hogy egy 13 éves szerb iskolai tanuló május 3-án lelőtte nyolc diáktársát és egy biztonsági őrt. A fiú, aki elfogása után sem bánta meg tettét, életkora miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre. Az eset kapcsán fellángolt a vita, hány éves kornál kell meghúzni a büntethetőség határát. Szerbiában ma ez a 14., nálunk viszont a 12. betöltött életév. Mit tud tenni a társadalom egy gyermekkorú gyilkossal?
Kosta Kecmanovic, 13 éves belgrádi diák május 3-án reggel azt követően, hogy egyest kapott történelemből, hazament apja pisztolyaiért, majd visszatérve az iskolába lelőtte nyolc diáktársát és a biztonsági őrt, rálőtt a tanárnőjére, és még hat diákot is megsebesített. Elfogása után egy csepp megbánást sem tanúsított. Sőt kiderült, hogy legalább egy hónapja tervezte a támadást, az iskolába a 9 milliméteres fegyveren kívül egy kisebb pisztolyt, négy Molotov-koktélt és három feltöltött tárat is magával vitt.
A belgrádi főügyészség nem sokkal a támadás után közölte, hogy a hatályos szabályozás szerint nem vonható felelősségre Kosta Kecmanovic. A hetedikes fiú ugyanis csak július végén tölti be a 14. életévét, márpedig a szerbiai törvények szerint csak a 14 éven felüliek büntethetők. A fiú apját, aki váltig bizonygatta, hogy elzárt széfben tartja a lőfegyvereit, őrizetbe vették, az ügyészség a közbiztonság súlyos veszélyeztetésével gyanúsítja. Az anyát is előállították, míg az elkövetőt a belgrádi neuropszichiátriai klinika egy elkülönített részén helyezik el.
Aleksandar Vucsics szerb államfő aznap tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy
nemzetközi példák alapján 14-ről 12 évre javasolják csökkenteni a büntethetőség korhatárát.
A politikus megdöbbenésének adott hangot, hogyan járhatott lőtérre egy kiskorú, hogyan vihette el az apja, és hogyan történhetett meg, hogy senki nem tiltotta meg neki a belépést. Szerinte az sem zárható ki, hogy a fiú tudta, nem vonható büntetőjogi felelősségre.
A belgrádi iskolai vérengzés után egy nappal újabb lövöldözés történt Szerbiában. Ezúttal egy 21 éves férfi ölt meg nyolc embert. A szerb kormány elhatározta, hogy szigorítják a fegyvertartási és fegyverviselési törvényt, felülvizsgálják az eddig kiadott engedélyeket, szigorúbb pszichológiai vizsgálatra lesz szükség az engedélyek kiadásához, és két évig tartó moratóriumot vezetnek be az engedélyek kiadására.
Az eljáró hatóság kiskorú részére adminisztratív hiba folytán, nem jogszerűen állította ki a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viselésére jogosító engedélyt – írta Vadai Ágnes DK-képviselőnek küldött válaszában Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári Bence államtitkár. Tudatta azt is, hogy március 29-én az engedélyt visszavonták. A megdöbbentő hibára úgy derült fény, hogy egy 13 éves fiú elhatározta, hivatalos engedélyt szerez a gázriasztó fegyveréhez, amit az Ügyfélkapun keresztüli igénylés után meg is kapott, nem sokkal később azonban elvesztette a dokumentumot, amely a rendőrségnél kötött ki. Jelenleg az a különös helyzet, hogy gyerek is vásárolhat és birtokolhat gázpisztolyt Magyarországon. Otthonában az előírt módon tarthatja, de nem viheti magával, ha elmegy hazulról. Az ugyanis már – a 18. életév betöltéséhez kötött – fegyverviselésnek számít.
A bűnügyi szakemberek már régóta vitáznak azon, hol húzódjon a vétőképesség korhatára. Azaz hány éves kortól lehessen valakit a tettéért büntetőjogilag is felelősségre vonni. A 2013 júliusában hatályba lépett Büntető törvénykönyv meghagyta ugyan a büntethetőség alsó korhatárának a 14. életévet, ám azt is kimondta, hogy egyes súlyosabb bűncselekményekért
a 12. életévét betöltött gyermek is büntethető, ha az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Büntetésük négy évig tartó javítóintézeti nevelés is lehet.
Ezek a bűncselekmények a következők:
A szabályozás miniszteri indoklása kiemelte:
A tizenkettő–tizennégy év közötti gyerekek körében is egyre nagyobb mértékben elterjedt az erőszakos érdekérvényesítés, ezért szükséges a büntethetőségi korhatár módosítása, a kirívóan agresszív, élet ellen irányuló bűncselekményt megvalósító gyermekkorúak büntetőjogi felelősségre vonása és egyes súlyos bűncselekményeknél a büntethetőség korhatárának leszállítása tizenkét évre. Az ilyen bűncselekményt megvalósító gyermekkorú magatartásából ugyanis arra lehet következtetni, hogy megfelelő segítség hiányában nem lesz képes a későbbiekben a társadalomba való beilleszkedésre és a törvénytisztelő életmódra, ezért a speciális prevencióhoz mindenképpen szükséges a büntetőjog eszközeinek igénybevétele.
A büntethetőség 12. életévtől történő meghatározása nem új keletű hazánkban, egészen az első Büntető törvénykönyv hatálybalépésétől 1961-ig – vagyis csaknem nyolc évtizeden keresztül – ez volt a vétőképesség alsó határa, és minden esetben vizsgálni kellett az elkövetők értelmi és erkölcsi fejlettségét is.
A rendelkezés azóta már megjárta az Alkotmánybíróságot is, és kiállta a megmérettetést. Palásti Sándor, a Budapest Környéki Törvényszék tanácselnöke bírói kezdeményezésében ugyanis azt állította: nem következik abból, hogy ha a 12–14 év közötti gyermekek testileg és szellemileg fejlettebbek, akkor érzelmileg is azok lennének. Másrészt a gyermekkort az érzelmi kiszolgáltatottság, ahhoz a személyhez alkalmazkodás jellemzi, akihez kötődik, vagy kötődni vágyik. Mindezekre tekintettel a törvényszéki bíró úgy vélte, hogy a 12 és 14 év közötti személyek büntetőjogi felelősségre vonhatóságánál nem csupán azt kellene megvizsgálni, hogy beszámítási és belátási képessége birtokában valósította-e meg a bűncselekményt, hanem hogy magatartásában kimutatható-e más személy kényszert el nem érő ráhatása.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Czine Ágnes) 2022. október 4-én elutasította a bírói kezdeményezést. A határozat indoklásában azonban a testület rámutatott arra, hogy
a jogalkotó adós maradt a belátási képesség fogalmának meghatározásával.
A jogalkalmazók dolgát viszont nagyban megnehezíti, hogy a belátási képesség elsősorban polgári jogi kategória. Az alkotmánybírák ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a büntethetőség alsó korhatárának meghatározása az állami büntetőpolitika körébe eső, a jogalkotó döntési kompetenciájába tartozó kérdés. Vagyis alkotmányjogi szempontból nem kérdőjelezhető meg, hogy ezen életkori szabály alkalmas-e a kitűzött büntetőpolitikai célok elérésére.
Az ENSZ égisze alatt 1985-ben fogadták el a fiatalkorúakkal szemben alkalmazandó minimális követelményeket, az úgynevezett Pekingi szabályokat (The Beijing Rules), amelyeknek egyik pontja ajánlásként fogalmazza meg a büntetőjogi felelősség alsó korhatárának rögzítését, mégpedig nem túl alacsony szinten és a gyermek érzelmi, mentális és intellektuális érettségére is figyelemmel.
Az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Gyermekjogi Egyezmény pedig rögzíti:
a részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy előmozdítsák különleges törvények és eljárások elfogadását, hatóságok és intézmények létrehozását a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekek számára, és különösen olyan legalacsonyabb életkort állapítsanak meg, amelyen alul a gyermekkel szemben bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt.
Bármennyire meglepő, különösen a hazai statisztikai adatok vagy a belgrádi iskolai vérengzés ismeretében, de az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága három évvel ezelőtt, 2020 márciusában figyelmeztette hazánkat arra, hogy állítsa vissza valamennyi bűncselekmény tekintetében a büntethetőség alsó korhatárát 12-ről 14 évre!
A Belügyminisztérium Bűnügyi Statisztikai Rendszere szerint az elmúlt öt évben 8699 olyan bűncselekményt regisztráltak, amelyben gyermekkorú volt az elkövető. 2018 óta 8 emberölést, 134 rablást, 1213 garázdaságot és 3640 lopást követett el gyermekkorú személy. A statisztika szerint az elkövetések és az elkövetők száma is évről évre nő. Míg 2020-ban 1733, 2021-ben 1763, 2022-ben már 2352 ilyen bűncselekményt regisztráltak. 2023 első négy hónapjában is már 724 olyan bűntény történt, ami gyermekkorú elkövetőhöz köthető. Különösen érdekes a bűnesetek területi eloszlása: a tavalyi 2352-ből 344 Borsod-Abaúj Zemplén, míg 323 Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében történt.
(Borítókép: Mentők a belgrádi lövöldözés helyszínén 2023. május 3-án. Fotó: Oliver Bunic / AFP)