1907, 1929–33, 2008. Az elmúlt több mint száz esztendő legnagyobb pénzügyi válságainak évszámai, amelyek mind-mind az Egyesült Államokban pattantak ki, majd terítették le a világgazdaság nagy részét. Van most is készülőben egy globális pénzügyi válság? Mit tanulhatunk a korábbi válságokból? Erre kerestük a választ a Kibeszélőben Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető kutatójával.
Azt azért mindenképpen tisztázzuk, hogy nem az összes pénzügyi-gazdasági válságért okolható az USA, de a legnagyobbak esetében azért megvan az alap. Pásztor Szabolcs ezt megerősítette és azzal indokolta, hogy a tengerentúlon magas és igen fejlett a pénzügyi rendszer beágyazottsága. Ha egy rendszer kiterjedtebb, többrétegű, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy anomáliák, válságok keletkezzenek. Ugyanakkor indultak válságok fejlődő, feltörekvő államokból is.
Érintettük természetesen az elmúlt hetek amerikai bankcsődjeit, amelyek sorában az első a Silicon Valley Bank (SVB) volt, amelyet aztán több regionális, kisebb bank megingott helyzete követett. Az Oeconomus vezető kutatója szerint az SVB egy konzervatív befektetői portfóliót követett és állampapírokat vásárolt. Ezzel egészen odáig nem is volt baj, amíg az amerikai központi bank, a FED el nem kezdte emelni az alapkamatot a meglóduló infláció nyomán. Ez és még néhány kockázati elem arra késztette befektetők egy csoportját, hogy úgy vélje: sérülékeny a bank portfóliója, ezért elkezdték kivenni a pénzüket. Mindezzel együtt kiderült, hogy a bank hitelezési politikája sem épp megfelelő, és ez csak gyorsított azon a folyamaton, amikor megindult a betétek kiáramlása a pénzintézetből.
Bár ez a 16. legnagyobb bank az Egyesült Államokban, nem tartozott azok közé a nagybankok közé, amelyeknek a tevékenységét komolyan megszigorították a 2008-as válság nyomán.
2008 után az is egyértelművé vált, hogy jobb, ha egy bajba került pénzintézetet egy másik kivásárol, mert még így is sokkal olcsóbb, mint a bankcsőd. Az SVB-vel egy időben ment tönkre a jóval kisebb Signature Bank, majd nem sokkal később egyértelmű lett, hogy a First Republic Bank csődje sem lesz elkerülhető. Ezt úgy oldották meg, hogy közbelépett a JPMorgan Chase óriásbank, és megvette, így elkerülték a csődöt. Mindkét esetben nagy szerepe volt a bizalomvesztésnek – tette hozzá Pásztor Szabolcs.
A svájci óriás, a Credit Suisse Bank esetében az volt a probléma, hogy évtizedes gyakorlat után végül megingott a tulajdonosok és a részvényesek bizalma, mert olyan tisztázatlan eredetű pénzek érkeztek és parkoltak a banknál, amelyek hátteréről nem túl bizalomerősítő pletykák keringtek. Vagyis afrikai diktátorok, latin-amerikai drogkartellek és orosz oligarchák tartották ott a pénzüket.
A felvetésre, hogy miért éppen most lettek olyan finnyásak a svájci bank tulajdonosai, miközben évtizedek óta köztudott volt, hogy piszkos pénzek is pihennek náluk, a szakértő azt válaszolta, hogy a tulajdonosi-részvényesi bizalom most ért a végére. Elsősorban azok kezdték el kivenni pénzüket a svájci bankból, akik úgy érezték, bezzeg ők becsületesen szerzett vagyonukat nem akarják ilyen helyen tárolni.
És ez volt az az időszak is, amikor spekulánsok arra kezdtek el játszani, hogy a sorban a következő megroppantható intézmény a legnagyobb német bank lesz, a Deutsche Bank. A félelem, az alaptalan pletyka pedig olyan szintre vitte a dolgot, hogy magának a német kancellárnak, Olaf Scholznak kellett megszólalnia és hűtenie a kedélyeket.
A gazdasági válsághoz vezető okokat is részletesen elmagyarázta Pásztor Szabolcs, aki utalt arra, hogy a válság jelei már 2007-ben jelen voltak, hiszen egy sor kisebb amerikai bank már akkor csődöt jelentett. A sorban az egyik utolsó volt a Lehman, aminek viszont már nem nyúltak utána. Az eltelt 15 évben folyamatos vita volt arról egyébként, hogy a Lehman csődje indította el a globális válságot, vagy egy buborékszerűen növekvő válsághelyzet utolsó, látványos pontja volt.
A beszélgetés során szó volt még arról, hogy
A Kibeszélő korábbi adásait ide kattintva tekinthetik meg.
(Borítókép: Pásztor Szabolcs. Fotó: Kaszás Tamás / Index)