A kormány törvénytervezete szerint a nagy építési beruházások finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik. Ezért a Polgári törvénykönyv módosításával bevezetnék az építményi jogot, amely olyan gigaberuházásokat tudna segíteni, mint például a naperőművek, autópályák, alagutak, hidak és mélygarázsok. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint az építményi jog az ország gazdasági versenyképességét erősítő, jelentős gazdaságélénkítő hatású jogi eszközzé válhat.
Máig lehetett bárkinek véleményezni a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján azt a törvénytervezetet, amely a Polgári törvénykönyv módosításával egy régi-új jogintézményt, az építményi jogot tervezi visszavezetni a hazai jogrendszerbe.
Persze nincs új a nap alatt. Az építményi jog távolról sem ismeretlen jogintézmény Magyarországon, hiszen a klasszikus magyar magánjog részét képezte a XX. század első felében.
A szabályozást az 1920-as években valós gazdasági igények hívták életre osztrák és német minta alapján.
Aztán az úgynevezett szocialista jog szakított az építményi joggal, mert az akkori korifeusok úgy vélték, hogy az intézmény már a szocialista átalakulást megelőző időszakban is meghaladottá vált. Ennek megfelelően az erre vonatkozó rendelkezések ki is maradtak az 1959-ben született Polgári törvénykönyvből.
A 2023-as törvénytervezet indoklása a gazdasági növekedés gátjának nevezi, hogy a különféle épületek, építmények, műtárgyak, műszaki berendezések létesítésére irányuló beruházások finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik. A problémát pedig az okozza, hogy a létesítendő épület, építmény, műtárgy nem terhelhető jelzálogjoggal, illetve azt ilyen joggal terhelhető építményt hitelfedezetként nem fogadják el. Ennek tipikusan két oka van:
Az elképzelések szerint az építményi jog határozott időre alapítható írásba foglalt szerződéssel. Létrejöttéhez arra is szükség lesz, hogy azt a jogosult javára bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba, azaz szerepeljen az ingatlan tulajdoni lapján. Építményi jogot az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat. Állami vagyonra viszont csak határozott időre, de legfeljebb 35 évre alapítható, kizárólag visszterhesen, az építményi jog forgalmi értékének megfizetésével.
Az előterjesztő minisztérium példaként említi a naperőművi beruházásokat, amelyek esetében a befektetés értékét még csak nem is a beépítésre vagy telepítésre kerülő eszköz adja majd, hanem az adott földterülethez kötött erőművi engedély és hosszú távú átvételi garancia. A Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített hatezer megawatt kapacitású, mintegy 1500 milliárd forintnyi naperőművi beruházás hitelintézeti forrásbiztosítása megvalósulhatna például az ingatlanhoz kapcsolódó olyan forgalomképes és ezáltal megterhelhető joggal, amely az ingatlannyilvántartásba is bejegyezhető jelzálogjog alapjául szolgálhat.
A törvénytervezet indoklása szerint a naperőművi beruházásokhoz hasonlóan a jelzálogjoggal megterhelhető építményi jog hitelbiztosítékként jelentős nemzetgazdasági igényt tudna kielégíteni a közterületeken megvalósuló, azok alatt, illetve felett tervezett építési beruházások (például az autópályák, alagutak, hidak, mélygarázsok stb.) finanszírozásakor is. Az építményi jog újbóli bevezetése ezekhez a beruházásokhoz kötődik ugyan, de a minisztérium szerint ennél szélesebb körű, az egész ingatlanpiacot befolyásoló hatása lesz.
Megállapítható tehát, hogy az építményi jognak a magyar jogrendszerben történő szabályozása nemcsak társadalmi igényt elégít ki, de az ország gazdasági versenyképességét erősítő, jelentős gazdaságélénkítő hatású jogi eszközévé is válhat.
Gortva Martin, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint az építményi jog jogosultja épületet létesíthet vagy hasznosíthat az ingatlanon vagy annak felszíne alatt, ami azt jelenti, hogy jogosult épület építésére, illetve ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, a felépült vagy fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére. Ráadásul
az építményi jog forgalomképes jogosultság, átruházható, és jogutódlás tárgyát is képezheti, a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alkalmazásával egyidejűleg és együttesen több jogosultat is megillethet.
A szakértő szerint a jogintézmény a haszonélvezeti joggal állítható párhuzamba, azonban annál erősebb alapot és jogot biztosít a jogosultnak azzal, hogy a haszonélvezeti joghoz képest a szabad használati és hasznosítási jogon túlmenően a szabad rendelkezés jogát is biztosítja mindazokra az építményekre és alkotórészeire, amelyeket a jog alapján létrehoznak.
Az ügyvéd hozzátette: a jogintézmény bevezetésének további aktualitása, hogy ezzel párhuzamosan folyamatban van az ingatlan-nyilvántartási jog teljes körű megújítása is, amely megfelelő alapot ad az építményi jog újbóli beépítésére jogrendszerünkbe.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)