Kedd este egy Facebook-csoportban jelent meg egy május 10-ei dátummal ellátott feladatlap, amely alapján azt lehetett sejteni, hogy kiszivárogtak a középszintű vizsga esszétémái. Szerda délelőtt kiderült: a képernyőkép hamis volt.
Mint arról korábban beszámoltunk, szerdán történelemmel folytatódott a 2022/2023-as tanév érettségi időszakának kötelező része.
Nem sokkal 9 óra után megérkeztek az infók arról, hogy milyen feladatokat kaptak a középszinten vizsgázók.
Az első részben előkerült Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadságharc és az első ipari forradalom, de az Eduline megjegyezte azt is, hogy Oroszországgal is sokat kell foglalkozniuk az érettségizőknek: kaptak egy feladatot a sztálini Szovjetunióval kapcsolatban, de az 56-os forradalom is feltűnik, emellett az Európai Unió intézményrendszerét sem árt ismerni a tanulóknak.
Egy, az oktatási szakportálnak nyilatkozó pedagógus a feladatsort úgy értékelte: „átlagos".
A rövid feladatoknál sokat segítenek az ábrák, források, aki pedig rendelkezik egy kis szövegértési képességgel, logikus gondolkodással, tudja a forrásokat elemezni, tud információkat leolvasni ábrákról, az nem kerülhet bajba
– fogalmazott a szaktanár.
Az írásbeli második részében a középszinten érettségizők a 100–130 szavas rövid esszében az ókori Róma egy jelentős uralkodójáról vagy a második világháború egy jelentős helyszínéről írhatnak, míg a 210–260 szavas hosszú esszé témaköre a reformkor egy jelentős alakja vagy az 1989-es események lehetnek.
Mindez azt jelenti, hogy hamis volt az az esszétémákat bemutató, május 10-re dátumozott feladatlap, amely kedd este egy Facebook-csoportban jelent meg. Úgy tűnik tehát, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is átverték a diákokat.
Az esszéfeladatok nehézségi fokát egy szaktanár úgy értékelte az Eduline-nak, hogy a hosszabb szövegalkotásnál a reformkor lehetett a népszerű választás, a pedagógusok arra ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek, míg az 1989-es eseményeket sokan már csak vázlatosan adják le. Ami a rövid esszéket illeti: álláspontja szerint mindkét téma jól kidolgozható, „tipikusan jó feladat", hiszen a világháború és Róma is központi helyet foglal el a tananyagban.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten 68 131-en vizsgáznak, esetükben a feladatsor két részből áll. Az elsőben 12 rövidebb feladattal találkozhatnak a diákok, majd a szövegalkotás következik, ahol négy megadott témakörből kettőt kell kiválasztani, az egyik egy egyetemes történelemre épülő rövid esszé, míg a másik egy magyar történelemre épülő hosszabb. A tanulók összesen 180 percet kapnak a feladatok megoldására.
Az emelt szintű vizsgára 7025-en jelentkeztek, a megmérettetés náluk is két részből áll, melyek megoldására 240 perc áll rendelkezésre. Először itt is rövid kérdésekre kell válaszolni, majd a szöveges feladatok következnek, az emelt szinten érettségizőknek összesen három esszét kell megfogalmazniuk.
A hét második felében idegen nyelvi vizsgákkal folytatódik a sor, csütörtökön az angolosok, pénteken a németesek bizonyíthatnak.