A tavaly késő őszi mélyponthoz képest emelkedett a Fidesz táborának nagysága. A többi pártnál jelentősebb változás nem tapasztalható. Egyetlen kivételt a Demokratikus Koalíció képez, a legutóbbi mérések alapján enyhén növekvő tendencia figyelhető meg a pártnál – derült ki a ZRI Závecz Research Intézet május elején, az ország felnőtt lakossága körében, személyes adatfelvételi módszerrel végzett közvélemény-kutatásából.
Az elmúlt két hónapban a Fidesz táborának nagysága stabilizálódott, most már kijelenthető, hogy a párt a tavaly késő őszi mélypontjáról elemelkedett. A kormánypártot jelenleg a magyar választókorú lakosság 32 százaléka támogatja. A többi politikai erő táborának mérete március óta csak minimálisan, 1-1 százalékponttal módosult, de ezek a változások nem illeszkednek emelkedő vagy csökkenő trendekbe.
Egyetlen kivétel a Demokratikus Koalíció, amelynél a legutóbbi három mérés alapján enyhén növekvő tendenciát figyelhetünk meg – jelenleg 13 százalékon állnak. A pártrangsor harmadik helyéért a Mi Hazánk és a Momentum verseng, ezt a pozíciót a választások óta mindvégig az előbbi szerezte meg. A Mi Hazánkat ebben a hónapban a választókorúak 6 százaléka támogatja, a Momentumot 5 százalék. A Néppárt ezúttal is elérte az 1 százalékot.
A részvételüket ígérő, biztos pártválasztók csoportjának fele a Fideszre adja a voksát. Ebben az aktív szavazói körben a Demokratikus Koalíció 19, a Mi Hazánk 7, a Momentum 6 százalékos. Az MSZP és a Jobbik a részvételüket biztosra ígérő, pártot választók 4-4 százalékára számíthatnak. A Kétfarkú Kutyapártot az eltökélt választók 3 százaléka, az LMP-t és a Párbeszédet 2-2 százaléka támogatja.
Egy évvel az önkormányzati és európai parlamenti választások előtt nem igazán aktívak a választópolgárok: 48 százalékuk menne el biztosan egy most vasárnapi választásra. A Fidesz és a Demokratikus Koalíció támogatói körében az átlagosnál erőteljesebb a részvételi hajlandóság: az előbbiek kétharmada, utóbbiak 61 százaléka menne el biztosan szavazni. A többi párt híveinek nagyjából a fele mondható aktívnak. A párt nélkülieknek csupán egynegyede jelezte, hogy biztosan elmenne voksolni.
A tavalyi évben folyamatosan romlott a közhangulat, az év végén volt mélyponton, azóta onnan elindult felfelé. A választások után, májusban az emberek 52 százaléka érzékelte úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, szeptemberben jóval többen, 62 százalék. A kedvezőtlen vélemények aránya novemberre tovább nőtt, akkor már a lakosság 71 százaléka egyértelműen negatív folyamatokat érzékelt. Idén márciusban az emberek 70 százaléka volt pesszimista, mostanra ez arány 64 százalékra csökkent.
Az ország működéséről pozitívan nyilatkozók aránya 2022-ben egyre kisebb lett: a tavaszi 41 százalékról szeptemberig 31 százalékra, majd novemberre 23 százalékra esett. Az idén nőtt az optimisták aránya, márciusban 25 százalék látta kedvezőnek az ország történéseit, most 29 százalék. Amíg tehát a múlt év végén tapasztalható közhangulati mélypontnál háromszor többen látták a hazánkban zajló folyamatokat negatívan, mint pozitívan, addig most valamivel több mint kétszeres ez az arány.
A közhangulatot érintő pozitív irányú változások nagyrészt a Fidesz táborának és valamelyest a pártnélkülieknek köszönhető. A kormánypárti szavazóknak tavaly év végén 61 százaléka volt optimista, egyharmada pesszimista, jelenleg 76, illetve 20 százalékos a két véleménycsoport.
Fél év alatt a negatív értékelést adó pártnélküliek aránya 84-ről 75 százalékra csökkent, az ország helyzetét pozitívan minősítők aránya 3-ról 10 százalékra emelkedett. Az ellenzéki szavazók rossz hangulata viszont lényegében állandósult: múlt év végén 94, most 92 százalék érzékel kedvezőtlen folyamatokat és akkor is, ezúttal is csak 4 százalék lát kedvező jeleket.