Lehűlés helyett az idén csapadékot hoznak a májusi fagyosszentek – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtöki agrometeorológiai elemzésében. Nagy szükség is van már az esőre, mert a hónap első harmada szárazabb volt az ilyenkor megszokottnál.
Mint írták, csak a Dunántúlon volt nagy területen 5–15 milliméter eső, így a talaj felszínközeli rétege a legtöbb helyen meglehetősen kiszáradt.
A hőmérséklet maximuma 15 és 20 fok között alakult, reggelente pedig 10 fok alá hűlt a levegő, de múlt kedd hajnalban többfelé volt 5 foknál is hidegebb.
Az őszi vetések jó állapotban vannak: az őszi búza a zászlóslevél megjelenése körüli fázisban jár, az árpa már kalászosodik, a repce pedig teljes virágzásban van. A talaj még elegendő nedvességet tartalmaz számukra, és a hőmérséklet is többé-kevésbé megfelelő. Ugyanakkor az utóbbi hetek tartós levélnedvessége miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak.
A nyári kapás növények vetése a hideg, majd a sok eső miatt sokat késett, de a napraforgó és a kukorica zöme már a talajban van, és egyre többfelé el is kezdtek kisorolni az apó növények.
A gyümölcsök zöme túl van a virágzáson, már a terméskezdemények fejlődnek. A legfrissebb – április végére és május elejére vonatkozó –, a felszín zöldességét mutató vegetációs index értéke folyamatosan nő, bár az előző időszakhoz képest alulmaradt.
A sokéves átlagnál azonban így is országszerte magasabb az index értéke – kivéve a középhegységek erdeit, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt lemaradásban van a vegetáció.
A folytatásban mediterrán ciklonok sorozata éri el az országot, így csapadékosra fordul az időjárás.
A következő egy hétben a Dunántúlon és a középső országrészben nagy területen valószínű 50 millimétert meghaladó csapadék, de a Tiszántúlon is sokfelé eshet 20-30 milliméter.
A hőmérséklet nem esik vissza számottevően, de továbbra is hűvösebb lesz az ilyenkor szokásosnál: a minimumok 10 fok körül, a maximumok pedig 15 és 20 fok között alakulnak. A tartósan borult, csapadékos tájakon ennél is hidegebb lehet.