A kormány csökkenteni kívánja a hiányt és az államadósságot – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a hiány a jövő évben 3 százalék alatt lesz, 3,5-4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. A miniszter szerint a fővárosi tüntetéseknél a rendőrségi fellépés profi és kifogástalan volt, ugyanakkor felvilágosítást kért a mentőszolgálattól Gálvölgyi János esetéről.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón újságírók előtt elmondta, hogy a kormány szerdán a jövő évi költségvetés tervezetéről tárgyalt. Mint mondta: számtalan nehézség közepette kell tervezniük, mert háborús idők vannak. A miniszter kifejtette: a kormány fenntartja azt a gyakorlatot, hogy a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elfogadja a költségvetést, ez kiszámíthatóságot teremt és rögzíti az elvárásokat, illetve a célkitűzéseket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy május 30-án fogják benyújtani a jövő évi költségvetést, így várhatóan július elején lehet a végszavazás. Szerinte háborús időben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja a biztonságot, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést.
De számolnunk kell a háború elhúzódásának lehetőségével is
– tette hozzá a miniszter.
A kormány csökkenteni kívánja a hiányt és az államadósságot. A tervezet szerint a hiány jövőre 3 százalék alatt lesz: 2,9 százalékkal számolnak. Gulyás Gergely hozzátette: 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés a reális, ezért a kormány 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol.
Mint mondta: a költségvetés a háborús idők forgatókönyve szerint jött létre, béke és a szankciók kivezetése esetén a mozgástér jelentősen nőne. A jövő évi költségvetésben elérik a GDP-arányos 2 százalékos honvédségi ráfordítást, sőt valószínűleg meg is haladják.
A szerdai kormányülésen a kamatstopokról is tárgyaltak. A miniszter szerint példátlan inflációs helyzet állt elő: gyorsan nőttek a kamatok, a lakosság és a vállalkozások terhei megnövekedtek. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy 2022 januárjában a kormány döntött a kamatstopról, amelyet később kiterjesztett a vállalkozásokra is. Ezt a kormány ismét meghosszabbítja, így 350 ezer magyar családot véd meg.
A kamatstop összesen 140 milliárd forintnyi szankciós felárat vesz le a családok válláról.
A kormány megállapította, hogy még nem lehet kivezetni a kamatstopot. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a jegybanki alapkamat 10 százalék alá csökken, addig fenntartják, illetve meghosszabbítják.
A Kormányinfón Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta az igazságügyi törvény módosítását. Ezzel a magyar kormány néhány héten belül mindenben meg fog felelni a brüsszeli kívánalmaknak. „Amiben megegyeztünk, azt teljesítettük, az Európai Bizottság elfogadta a módosítást” – mondta a miniszter, aki hozzátette: egy hónap múlva tudnak számlákat küldeni Brüsszelnek, reményeik szerint ki is fizetik azokat. A miniszter arra kérte a magyar baloldal képviselőit, hogy ne akadályozzák a folyamatot.
A miniszter szóba hozta a Déli Körvasút ügyét is. Mint mondotta: a kormány még nem tudott végleges döntést hozni, korábban ugyanis a Déli Körvasútról politikai konszenzus volt. Gulyás Gergely szerint ezért érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy „a baloldali városvezetés” a bíróságon a kulcsfontosságú körvasút ellen lépett fel. A miniszter azt is mondta, hogy a főváros ráadásul „a legdurvább környezetszennyezők pártjára állt”. Hozzátette: az elmúlt 32 évben még fővárosi vezetés nem vétett ekkorát a lakossági érdekek ellen, mint most a főpolgármester, aki megszegte a szavát. Mivel részben uniós pénzekből valósult volna meg a körvasút, meg kell vizsgálni, hogy a környezetvédelmi engedélyek beszerzésére van-e lehetőség a beruházás teljesítésének határidején belül.
Az oktatási ügyeket érintve a miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: több mint tíz alkalommal egyeztettek a pedagógus-szakszervezetekkel. „Valamiben egyetértünk, valamiben nem.” Hozzátette: a kormány az életpályatörvénnyel kapcsolatban sok területen engedett, konszenzusos és vitás kérdések is vannak. A miniszter látja a konfliktus növelését célzó szándékot, de ma a pedagógus-életpályával kapcsolatos problémák leginkább bérjellegűek.
Az, hogy valaki együtt tüntet azokkal az EP-képviselőkkel, akik személyesen lépnek fel azért, hogy ne legyen béremelés, ezt a tanároknak kell a szakszervezetek képviselőivel megbeszélniük
– jegyezte meg némi malíciával Gulyás Gergely.
Az Index kérdésére, miszerint jogszerűnek és arányosnak tartja-e a rendőrség intézkedését a tüntetőkkel szemben, elmondta: a rendőrség gyakorlata bizonyította, hogy Magyarországon a jogszabályi keretek között bárki bármilyen kormányellenes álláspontot kifejthet, bárki tiltakozhat a kormány ellen. „Az a kérésünk, hogy ezt jogszerűen tegyék. Betörni építési területre nem jogszerű, védett intézményeket megtámadni nem jogszerű, ezekben az esetekben a rendőrségnek kell fellépni, ami profi és kifogástalan volt” – fejtette ki a miniszter.
Újságírói kérdésre a miniszter beszélt Gálvölgyi János esetéről is. Gulyás Gergely először is jobbulást kívánt a művésznek, majd elmondta: felvilágosítást kért a mentőszolgálattól. Mint mondta: vizsgálat zajlik, amit később nyilvánosságra fognak hozni. A mentők Gálvölgyi esetét 2-es prioritási kategóriába sorolták, az 1-es jelenti a közvetlen életveszélyt. A bejelentő egy másik településről telefonált, ezért a beteg mellett tartózkodót felhívták pontosítás miatt. A miniszter szerint az a kérdés, hogy hibázott-e a mentősirányító, amikor nem az azonnali riasztási kategóriába sorolta Gálvölgyi János esetét.
(Borítókép: Szentkirályi Alexandra és Gulyás Gergely 2023. május 11-én. Fotó: Németh Kata / Index)