Index Vakbarát Hírportál

Egyre több magyar hibáztatja Ukrajnát és a Nyugatot a háborúért

2023. május 11., csütörtök 14:42

Az IDEA Intézet friss felmérése szerint az orosz–ukrán háború kirobbanása óta több szempontból is átalakult a magyarok véleménye a témában. Főként a háború felelőseinek megítélése változott. A kormánypárti és ellenzéki szavazók között jelentős véleménybeli különbség rajzolódott ki.

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban támadta meg Ukrajnát. A háborús konfliktus következtében energia- és megélhetési válság kezdett kialakulni Európában.

Fél évvel később, 2022 júliusában a magyar népesség egyharmada bizonytalan volt a felelősség kérdésének megítélésében. A választópolgárok egynegyede a háború kitöréséért Oroszországot okolta, de közel ennyien gondolták azt, hogy a NATO vagy az Egyesült Államok okolható a konfliktus eszkalálódásáért.

Az IDEA legújabb felmérése szerint a magyar felnőtt népesség relatív többsége (40 százaléka) Oroszországot hibáztatja a háború kitöréséért, de nem sokkal vannak kevesebben azok sem, akik a „nyugati felet”, az EU-t, Ukrajnát, a NATO-t vagy az USA-t hibáztatják (31 százalék).

Idén tavaszra sok minden változott

2023 márciusára érezhetően csökkent az emberek bizonytalansága a háború megítélését illetően, a vélemények sokkal jobban polarizálódtak, egyúttal jelentősen átalakultak.

A felmérés szerint a felnőtt népesség körében

jelentősen növekedett az Oroszországot hibáztatók aránya, de az Ukrajna felelősségét hangsúlyozók hányada is megduplázódott.

Az a tény, hogy a háború már évek óta tart, a békekötés pedig elmaradt, még inkább megosztja a magyar felnőtt társadalmat.

A választópolgárok közel négytizede (37 százalék) Oroszországot, ennél nagyobb hányada viszont a szemben álló, „nyugati” felet, azaz Ukrajnát, az EU-t, a NATO-t vagy az Egyesült Államokat okolja (42 százalék) azért, mert az orosz–ukrán háborút nem zárta le békekötés.

E szerint jelentősen emelkedett az Oroszországot hibáztatók aránya, de

háromszorosára nőtt az Európai Unió felelősségét hangsúlyozók hányada is.

Különbség a kormánypárt és az ellenzék között

A felmérés hangsúlyozza: mint a legtöbb közéleti témában, a háborús véleményeket is jelentős mértékben befolyásolják a pártpreferenciák. Az ellenzéki szavazók (a DK, a Momentum, a Jobbik, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd támogatói) nagy többsége, 90 százaléka szerint Oroszországot terheli a felelősség a háború kirobbanásáért,

Mindeközben a kormánypárti szavazóknak mindössze egytizede gondolja azt, hogy Oroszország felelős a konfliktusért. 

Ezzel párhuzamosan egyharmaduk azt mondta, hogy a háború kirobbantásának felelőse Ukrajna, egynegyedük pedig az Amerikai Egyesült Államokat hibáztatta. 

A pártpreferenciájukban bizonytalanok körében nagyon magas azok aránya, akik nem tudnak véleményt formálni ebben a kérdéskörben sem, ugyanakkor egyharmaduk Oroszország felelősségével ért egyet.

Az IDEA hangsúlyozza: miközben a kormánypárti szavazók között az elmúlt hónapokban több mint hatszorosára növekedett a béke elmaradásáért az EU-t okolók számaránya, az ellenzéki szavazók és a pártpreferenciájukban bizonytalanok között az orosz felelősséget érzékelők hányada nőtt meg jelentős mértékben.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

Rovatok