Újra egy asztalnál volt az ellenzék: a korábbi összefogás hat pártjának képviselői és a Kutyapárt elnöke beszélgettek, illetve vitatkoztak az ellenzék előtt álló új kihívásokról.
A Republikon Intézet az ellenzéki választási stratégiákról szervezett konferenciát, amelyen a 2022-es országgyűlési választások eredménye és a megváltoztatott választási szabályok tükrében kérdezték az ellenzéki pártok képviselőit (mi hazánkos politikus nem volt a panelbeszélgetésen) az önkormányzati és az európai parlamenti választási kampányok üzeneteiről, illetve mozgósítási eszközeiről. A panelbeszélgetést Szöllősi Györgyi, az ATV műsorvezetője moderálta.
Először a választások óta eltelt egy évet értékelték a meghívott ellenzéki politikusok. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke azt mondta: rosszabb állapotban van az ellenzék, mint korábban volt, ugyanakkor „az MSZP tartja a saját frontvonalait”, de azt még meglátják, hogy ez mire lesz elég a 2024-es európai parlamenti választáson. Az MSZP minden egyes időközi választáson ott volt: motorja és szereplője volt, aktívan segítette a partnereit abban, hogy az ellenzék meg tudja verni a Fideszt.
Januárban küldtek egy levelet a többi demokratikus ellenzéki pártnak, hogy megkérjék őket, üljenek egy asztalhoz, és legalább az önkormányzati választásokat kapcsolják ki a köztük lévő versenyből.
Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta: óriási a tétje az önkormányzati választásoknak is, csak közös indulással lehet a 2019-ben megnyert településeket megtartani, vagy azoknál többet is elnyerni, „ha tetszik ez bizonyos pártoknak, ha nem”. A politikus kijelentette: 2024 nélkül nincs 2026 sem. Azt is kijelentette: az ellenzék csak a tortaszeleteléssel van elfoglalva, és nem azzal, hogy a tortát hogyan lehetne jobbra sütni.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese azt mondta, pártjuk három alapvető tanulságot vont le a 2022-es választási eredményből, és ezek alapján próbálnak politizálni az elmúlt egy évben. A három tanulság:
Arra hívta fel a figyelmet Arató Gergely, hogy a DK támogatottsága folyamatosan épül és nő, tehát úgy tűnik, hogy van fogadóképesség a párt politikájára.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke az elmúlt 13 évet elemezte: azt látja az ellenzéki kollégáin, hogy 13 év után még mindig nem értik, és „ugyanazokkal az eszközökkel próbálnak operálni”. A Momentum elnöke szerint a választók nem azért választották meg őket, hogy bent ücsörögjenek a parlamentben, és pátoszos szólamokat mondogassanak a semminek, hanem azért, hogy valóban képviseljék őket. Majd a pártelnök felsorolta, hogy pártja mit csinált az elmúlt egy évben, többek között elmondta, hogy már hatszor bontották le a kordonokat a Karmelita kolostornál.
Jelenleg ebben az ország két olyan politikai párt van, amelyik valódi cselekvést végez: ez a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum
– jelentette ki Gelencsér Ferenc. Pártja politikai cselekvése mögött szerinte volt tartalom is: például létrehozták a Holnap Magyarországa Tervét.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke szerint az elmúlt egy év „turbulens volt”, a Jobbiknak több szempontból is: nekik kellett elvégezni az egyik legkomolyabb önreflexiót a választásokkal kapcsolatban. A Jobbikra is igaz, hogy a 2022-es választáson nem tudták megszólítani a saját szavazóikat. Maguknak is be kellett vallaniuk, hogy valami hibádzott az ellenzéki összefogásban. Rossz stratégia volt az, hogy kizárólag az összefogásra buzdítva azt hitték, hogy a politikában összeadódnak a pártokra külön-külön leadott szavazatok. A konklúziók levonása több hónapig tartott, azt is megemlítette, hogy vezetőváltás volt a párt élén.
„A sorok rendezése történt” a választás óta eltelt fél évben, emellett Gyöngyösi Márton eltökélte, hogy „ebben a lélebúvárkodási időszakban” végigviszi a néppártosodási politikát a Jobbikban, továbbá az ehhez szükséges név- és brandváltást, illetve ideológiai alapozást is. A jászberényi időközi választási győzelem tanulsága az volt számukra, hogy a politikai pártoknak hátra kell vonulni az önkormányzati választásoktól. Gyöngyösi Márton szerint az európai parlamenti választás tétje, hogy kivezeti-e Orbán Viktor Magyarországot az Európai Unióból.
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke megköszönte az ellenzéki összefogás pártjainak azt a munkát és energiát, amit abba tettek bele, hogy a Kutyapárt egyre népszerűbb legyen.
Szerinte tévedés, hogy a vidékiekkel kell foglalkozni, inkább egyedül csak az Amerikában élő magyarokkal kell. A Kutyapárt az erőforrásaik és energiáik 80-90 százalékát arra fordítja, hogy az Amerikában élő magyarok között népszerűek legyenek.
A következő választáson szeretnék azokat a mikroadományokat megkapni, amelyeket legutóbb nem ők kaptak meg. Érdemi változás, hogy végre lett annyi emberük, akik foglalkozni tudnak a Kutyapártba jelentkezőkkel.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint az ellenzék „egészen borzalmasan áll”. A 2022-es választás után hosszúra nyúlt a gyászmunka. Azt mondta, hogy a választási együttműködés egyébként nem alakult rosszul, de
a végén sikerült jól elbaltázni.
A politikus azt mondta: miután „egy hibrid rezsimben élünk”, nem változott a választási törvény, ezért a végén úgyis valamilyen együttműködési kényszerre van szükség. Egy újradefiniálás folyamata van most az ellenzékben, Szabó Tímea szerint helyesen teszi mindenki, hogy keresi a saját útját. Még van egy fél évük, évük, hogy kitalálják „lehet-e ezzel valamit csinálni”, vagy akár 2026-ban el kell jutni odáig, hogy az ellenzék nem indul a választáson.
Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy pártja is elvégezte a választás utáni értékelést. Az LMP azt mondja, hogy a szimbolikus ügyek helyett valós problémákra kell valós válaszokat adni, a jövőbe mutató problémákra kell felhívni a figyelmet (ilyen probléma pl. az akkumulátorstratégia és a státusztörvény ügye). Továbbá a politikus kijelentette: ki kell használni, hogy az ellenzék sokszínű, és ez nem egy negatív dolog, vannak viták, amelyeket le kell folytatni a nyilvánosság előtt. Ezek a viták vezetnek majd oda, hogy értelmezhető, valódi ajánlatot tegyenek a társadalomnak.
A második kérdéskörben szó esett a pártok támogatottságáról, és arról is, hogy szükség van-e annyi ellenzéki pártra, mint amennyi most van.
Kunhalmi Ágnes kifejtette, a támogatottság nem csak azon múlik, hogy egy párt mennyire kitartó, attól függetlenül, hogy ma kinek van 2, 4 vagy 17 százaléka, nem kérdőjelezi meg, hogy a NER-rel szemben áll. Ellenzéki stratégiák versenyeznek egymással, a verseny egy demokráciában értelmezhető, de a NER-ben nem. Az MSZP társelnöke szerint lehet azt mondani, hogy dőljön el, ki fog ott ülni a 2026-os tárgyalóasztalnál, de a NER-ben mindenkire szükség van, mert ha ezt így folytatják, ahogy most, akkor a Fidesz ripityára fogja verni az ellenzéket 2024-ben.
Az önkormányzati választásokon rettegek attól, hogy a szabad városokban nem tudunk újrázni. Félek attól, hogy MSZP-s, DK-s, momentumos, jobbikos polgármesterek nem fognak újrázni
– fogalmazott Kunhalmi Ágnes, aki hozzátette: nem véletlenül vonta össze a Fidesz az önkormányzati és az európai parlamenti választást egy napra.
„A Fidesznek az a célja, hogy kitakarítsa a szabad városok vezetőit” – jelentette ki a politikus. Azt is mondta az ellenzéki pártok versenyével kapcsolatban:
Ma, ha az egyik vagy másik párt meghal, meg fog halni az is, aki egyébként pillanatnyilag legyőzte.
A jelen választási rendszerben Szabó Tímea szerint elmondható, hogy egy ellenzéki pártra lenne szükség, de arra nem lát esélyt, hogy olyan rendszer alakuljon ki Magyarországon, mint az Egyesült Államokban (republikánusok és demokraták). A politikus kifejtette: az összes ellenzéki pártnak azért kell dolgoznia, hogy a saját vízióját megvalósítsa, de azért is, hogy kormányváltás legyen.
Gelencsér Ferenc az MSZP társelnökére reagálva azt mondta: evidens, hogy a 2024-es választásokon együtt kell működnie az ellenzéknek. A momentumos politikus azonban azt is mondta, hogy „a konferencia is pótcselekvés”, majd arról beszélt, nem tudja, hogy ellenzéki politikustársai minek vesződnek vitanapokkal, mert „senkit nem érdekel”. A kérdésre, hogy akkor miért ül ott a Momentum a parlamentben, Gelencsér Ferenc azt válaszolta: csakis azért ülnek a parlamentben, mert megjelenést, illetve forrást tudnak biztosítani az utcai politizálásukhoz.
Jelenleg egy ellenzéki pártnak az utcán és a köztereken van a helye. Attól nem lesz rendszerváltás, hogy lakossági fórumokat tartunk, attól nem lesz rendszerváltás, hogy sajtótájékoztatót tartunk
– fogalmazott. A Momentum elnöke szerint attól lesz rendszerváltás, ha folyamatosan kényelmetlenek a kormány számára.
Ez a rendszer elképesztően hiú. Állítom, hogy ha még húsz-harminc alkalommal azt a kordont elbontjuk, akkor azt a kordont ők fogják elbontani azért, hogy mi ne tudjuk elbontani
– mondta Gelencsér Ferenc, aki azt is hozzátette, hogy ezeket az apró politikai lábmunkákat nem lehet, nem szabad megspórolni.
Arató Gergely arról beszélt, hogy az ellenzéki pártok másképp látnak dolgokat, mint például a parlament szerepét. Hangsúlyozta: neki az a dolga, hogy képviselje a választóit, de a parlament ma sokkal kevesebbet ér, mint amilyen egy jól működő demokráciában a szerepe lenne.
„Lehet hétfőn a parlamentben a kőbányaiakért és kispestiekért küzdeni, kedden az utcán lenni szerdán meg aláírást gyűjteni” – jelentette ki a DK-s politikus. Azt is mondta, hogy a DK nem 4, hanem több európai parlamenti képviselőt szeretne, és a DK ezt az ambíciót szeretné felkelteni a többi pártban is: „akarjatok nagyobbak lenni”, mert akkor lehet sikeresebb az ellenzék. Azt is hangsúlyozta, hogy a szavazók megszólítására nem csak egyfajta stratégia létezik, a DK stratégiája működik, mert nő a párt támogatottsága.
Arató Gergely szerint
nem az a kérdés, hogy Karácsony Gergely lesz-e az ellenzék főpolgármester-jelöltje vagy más.
Az igazi kérdés az, hogy milyen programjuk lesz: mit gondolnak arról, hogy mit kell csinálni a közlekedéssel, mint gondolnak a köztisztaságról, mit gondolnak a közrendről, mit gondolnak a szociális problémákról. „Alapvetően erről kell szólnia egy ellenzéki megállapodásnak” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy ezeknek a problémáknak a jelentős részbe a Tarlós-érából származik. Arató Gergely szerint az önkormányzati választás nem hatalomtechnikai, hanem politikai kérdés.
Csárdi Antal szerint arról kellene beszélni, hogy hogyan lehet és mit kell tenni annak érdekében, hogy az országnak fenntartható fejlesztési és gazdaságpolitikája legyen. Minden más ehhez képest csak eszköz, Gelencsér Ferenc felé fordulva kijelentette, hogy a parlament és a lakossági fórum is eszköz. Ahhoz, hogy ne ugyanazt a tortát szeleteljék, részben egymástól kell tanulniuk az ellenzéki pártoknak.
Gyöngyösi Márton azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek a jelenlegi rezsimmel szemben kell a politikáját megfogalmaznia, illetve alternatív narratívát kell felépítenie. Az a kérdés, hogy az ellenzék tud-e egy olyan új nyilvánosságot, víziót építeni, amely szöges ellentétben áll „a félfeudális, korrupt, egypárti diktatúrára épülő rendszerrel”, amit a Fidesz már kiépített.
Az ellenzéknek abban kell jobbá válnia, hogy hogyan tudják egy új demokratikus Magyarországnak a vízióját megteremteni és vonzóvá tenni a magyar választópolgárok számára
– jelentette ki a Jobbik – Konzervatívok elnöke. Arra kérte a többi ellenzéki pártot, hogy ebben a narratívaépítésben működjenek együtt.
Gelencsér Ferenc egyetért Arató Gergellyel, hogy merjenek nagyobb lenni, azt is kijelentette, hogy az önkormányzati választáson a Momentum „el fogja hozni” Csepelt és a XXII. kerületet, de nem egyedül, hanem az ellenzéki pártokkal közösen, az ellenzéki választók 80 százaléka összefogáspárti.
„Aki a választókkal szemben akar politikát csinálni, az nagyon-nagyon rossz mozit néz” – jelentette ki a momentumost politikus. Azt is kifejtette: jelenleg a választók nem hiszik el, hogy az ellenzék vállal értük áldozatot, ezen kell változtatni.
Lássák azt, hogy igen, kimegyek, és ha kell, akkor lefújatom magam könnygázzal érted. Ha kell, megveretem magamat érted. Ha kell, elvitetem magam, érted. Ezt is bevállalom azért, hogy az életed könnyebb legyen és jobb legyen
– fogalmazott Gelencsér Ferenc.
Nem ért egyet a Jobbikkal, hogy a pártoknak ki kell vonulni az önkormányzati választásról, ugyanis az a párt, amelyik nem indul el Budapesten, az a párt nincs. Az a párt, amelyik egy civil szervezet mögé próbál bújni és úgy nyerni, az a párt nem őszinte. „Ez a taktika egy embernek az érdeke, úgy hívják, hogy Orbán Viktor, aki azt akarja, hogy a pártok kivonuljanak a pártpolitikai életből” – jegyezte meg Gelencsér Ferenc.
A kutyapártos Kovács Gergely szerint egyetlen jó ötlet hangzott el, hogy az ellenzéki összefogás ne induljon el a 2026-os választáson. „Ez szerintem jó ötlet, és abszolút támogatom” – jelentette ki. Az ellenzéki pártoknak üzenve azt is mondta: az evolúciónak egy fontos eleme a szelekció, vagyis a kiválasztás, ami azt jelenti, hogy amire nem igazán van szükség a fejlődéshez, az megszűnik.
„Most úgy látom, hogy körülbelül még ötven évig lesznek életben tartva azok a pártok Magyarországon, akik maguktól nem kerülnek ilyen helyzetbe” – mondta Kovács Gergely. A Kutyapárt külön indul az önkormányzati választáson, eddig egyedül Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester újraindulását támogatják.
Legyen előválasztás? Legyen együttműködés? Hogyan legyen? Külön lista legyen az EP-választáson? – ezekre a kérdésekre válaszoltak az utolsó negyedórában az ellenzéki politikusok.
Az LMP-s Csárdi Antal szerint nem ezen a panelbeszélgetésen kell kitalálni az együttműködés módjait, de mindegyik ellenzéki pártnak az a célja, hogy a végén egy olyan békés és hatékony megoldás szülessen, amely sikerre vezeti „ezt a csapatot”, és meg tudják mutatni, hogy „Magyarország az uniós értékrend irányába van”.
Szabó Tímea azt mondta, hogy versengő együttműködésre van szükség, megindul egy megtisztulási folyamat; az EP-választás, ha mindenki külön indul, akkor erre egy jó alkalom lehet, de a végén akkor is lesz egy együttműködési kényszer. A párbeszédes politikus szerint azt kell megmutatni, hogy képesek ügyeket képviselni. Ha van jó jelölt, akkor nem feltétlenül van szükség előválasztásra, ha nincs, akkor igen.
Kunhalmi Ágnes a kutyapártos Kovács Gergely kijelentésére utalva kijelentette, hogy a szelekció nem egy demokratikus folyamat, „amúgy a fajelmélet alapja, ezzel a mentalitással Orbán Viktor a társadalompolitikáját is megalapozza”. Az ellenzéki politikustársainak címezve azt mondta:
Ha ti azt hiszitek, hogy 24-ben annak kell eldőlnie, hogy a két pólus kialakuljon, és a Fidesszel szemben majd akkor eldől, hogy na ki lesz az ellenzék, én azt gondolom, hogy tévedtek.
Az MSZP társelnöke szerint az egyéni stratégiának a Mi Hazánk lehet a nyertese, és arra figyelmeztetett, hogy a Fidesz meg fogja csinálni a saját ellenzékét, és ha a demokratikus ellenzék így folytatja, ahogy most, akkor a Fidesz meg fogja csinálni saját magának a Nyugatnak felmutatható, kipipálható demokratikusnak nevezett ellenzékét is a szélsőjobboldal mellett.
Kunhalmi Ágnes veszélyesnek tartja a versengő együttműködést, „együtt is meg nem is”, majd úgy fogalmazott:
Gyerekek, ez öngyilkosság.
Azt is mondta azonban, hogy az ellenzék most még felmehetne a pályára, nem az összefogás, nem az előválasztás volt a 2022-es választása problémája, hanem hogy átengedték a béke és a biztonság kommunikációját az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A DK-s Arató Gergely úgy véli, pártjának az a feladata, hogy szavazókat találjon, erősödjön, és nem fognak elnézést kérni azért, hogy most már 1-1,2 millió szavazójuk van. Minden pártnak saját szavazókat kell toboroznia, akiket be tud hozni egy ellenzéki együttműködésbe. A lényeg az, hogyan tud összejönni egy ellenzéki többség, amely képes megverni a Fideszt. Továbbá megjegyezte: az ellenzék mindig akkor teszi magának a legrosszabbat, ha a technikai kérdésekről vitatkozik.
Gelencsér Ferenc kijelentette: 2024 az 2026-ról szól. A pártpolitika tisztulásával kapcsolatban azt mondta, hogy az nem szelekció, hanem teljesítményelvűség. A Momentum elnöke arra biztatja a többi pártot, hogy mozgósítsanak és növekedjenek, mert valójában egy mozgósítási verseny lesz. Az előválasztásról azt mondta, liberálisként a Momentumnak evidencia a verseny.
Gyöngyösi Márton úgy tekint az önkormányzati választásokra, mint egy olyan megmérettetésre, ahol olyan embereket kell találniuk a pártoknak, akik a pártpolitika felett állva tudják az embereket helyben képviselni. A Jobbik – Konzervatívok elnöke a többi párt polgármestereitől is azt hallja, hogy az önkormányzatokban nem a pártlogók vannak előtérben, „mert az rontja az esélyeket”. Az ellenzék akkor érhet el sikereket, ha Budapest mellett a vidékieket is meg tudják szólítani. A pártpolitikai versennyel egyetért, a verseny jó, a választók majd kiválasztják azt, aki a túlélésre érdemes.
„Nem irigyellek titeket, hogy ilyen beszélgetéseken töltitek az életeteket” – mondta zárszavában az ellenzéki politikusoknak a kutyapártos Kovács Gergely.
(Borítókép: Kovács Gergely, Gyöngyösi Márton, Gelencsér Ferenc, Arató Gergely, Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Csárdi Antal és Szöllősi Györgyi)