Május 12-e az ápolók nemzetközi napja. Ebből az alkalomból beszélt az Indexnek Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a reformok és a béremelések tükrében a hazai szakdolgozók helyzetéről, kilátásairól. A kamara vezetőjét arról is kérdeztük, hogy fogják megoldani az alapellátásban a háziorvosi teamek kialakításával járó létszámbővítést a humánerőforrás-hiánnyal küzdő ágazatban.
Az Ápolók Nemzetközi Tanácsa 1974-ben választotta május 12-ét az ápolók nemzetközi világnapjának, amelyet 1982-től Magyarországon is megtartanak. „A járvány első két hullámában, a 2020-as évben nagy megbecsültségük volt világszerte, így hazánkban is az ápolóknak, mindenki megrettent a korábbi évtizedekben nem tapasztalt kiszolgáltatott helyzettől. Realizálódott, hogy az egészségügy akkor működik jól, ha vannak megfelelő számban orvosok és képzett ápolási szakemberek. Ahogy a világ más fejlettebb országaiban is lehetett látni, az ápolóhiány alapvetően befolyásolja az ellátás minőségét. Az első riadalomban, az elzárások idején mindenki értékelte azt az áldozatos munkát, amit az egészségügyi szakdolgozók végeznek, saját családjukat háttérbe szorítva, gyakran akár 12 órát meghaladó műszakokban tömegével láttak el kritikus állapotú betegeket.
Ez a tett akkor a társadalom széles körében középpontba került, elismerésre talált, utána mindenki hozzászokott ehhez, majd visszaállt az élet valamilyen formában, később pedig az emberek figyelmét a gazdasági nehézségek, majd a háború kötötte le, miközben továbbra is zajlik nap mint nap fizikailag és sokszor lelkileg is megterhelő áldozatos munkájuk a kórházakban
– fejtette ki Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az Indexnek arra a kérdésre, hogyan változott az ápolók presztízse az országban ahhoz képest, amikor fókuszba kerültek a koronavírus kezdetén.
Ma már nem áll ez az ellátási forma, ez a foglalkozás olyan mértékben a figyelem középpontjában, mint ahogy megérdemelné
– fűzte hozzá.
Balogh Zoltán tájékoztatása szerint a szakdolgozók csoportos életbiztosítási adatai alapján a 18–65 év közötti korosztályban évente 30-50 kollégát veszítenek el, a 2021-es évben számuk 120-ra emelkedett. Ebből egyértelműen lehetett látni, hogy a koronavírus következtében sok munkaképes szakdolgozó idő előtti halálozása következett be. Mint fogalmazott, ez a következő, 2022-es évhez képest is drámai szám. Emlékeztetett: 2020 decemberétől álltak rendelkezésre Covid elleni oltások az egészségügyben tevékenykedők számára hazánkban.
Korábbi közlések szerint nagyjából 80 ezer kórházi szakdolgozó van Magyarországon, további 20 ezer pedig az alapellátásban tevékenykedik. A MESZK elnöke szerint a jelenlegi 20-25 ezres ápolóhiány továbbra is fennáll. Az Európai Unió, valamint az OECD adatai szerinti a tagországokban ezer lakosra 10-12 szakdolgozó jut, itthon ez 6,4. „Olyan mértékű a különbség, hogy akár duplájára lehetne emelni a létszámukat ahhoz, hogy az orvosok mellett legalább annyian legyenek, mint Nyugat-Európában, például Németországban vagy a skandináv országokban, de még az Egyesült Királyságban is, bár a brexit után ők is küzdenek az ápolói létszám megtartásában.” A kamara vezetője kiemelte, hogy az elmúlt 15 évben az infrastrukturális feltételek nagy mértékben fejlődtek itthon, amit a humánerőforrás-bővítés nem követett.
A Népjóléti Bizottság parlamenti meghallgatásán az egészségügyi államtitkár elmondta: az alapellátás megerősítését tervezik, angol mintára úgynevezett praxisteamet hoznának létre, ami azt jelenti, hogy egy háziorvos mellett legalább két ápoló tevékenykedik. Arra a kérdésünkre, hogy ilyen humánerőforrás-hiány tükrében hogyan lehet növelni a létszámukat a praxisokban, Balogh Zoltán úgy felelt, hogy praxisösszevonásokkal, a szakdolgozói munkaerő átcsoportosításával, másrészt azoknak a nyugdíjasoknak a visszatérésével, akik élnének az újrafoglalkoztatás lehetőségével, harmadrészt a fiatalok bevonzásával. Mint mondta, ez utóbbira csak részben jelenthet megoldást a béremelés harmadik fázisának júliustól esedékes 18 százalékos teljesítése. A tervek szerint 2024-től 50 százalékos béremelésre számíthat az ágazat. Takács Péter korábbi ígérete alapján a 20 éves munkaviszonnyal rendelkező ápolók fizetését jövő márciustól bruttó 390 ezer forintról bruttó 650 ezer forintra növelik.
A kamara információi alapján az ágazatban foglalkoztatottak 40 százaléka 50 év feletti.
A Nők 40 programot kihasználva évről évre egyre több egészségügyi szakdolgozó megy nyugdíjba, sokan 58-60 évesen. A MESZK elnöke úgy véli, jelenleg kevés, tíz nyugdíjazott szakápolóból csupán egy érdeklődik, míg a Covid előtt tízből nyolc volt az arány. „Jelentős mértékben egyszerűsíteni és gyorsítani kellene a továbbfoglalkoztatást kérő dolgozók ismételt alkalmazásának folyamatát. Finanszírozási és végrehajtási rendeletek kellenek ennek megvalósulásához” – emelte ki.
A fizetések tekintetében a kamara azt szeretné, ha a diplomás ápolók, szakdolgozók bére megközelítené sávosan az orvosbérek 70-75 százalékát, mivel közel annyit tanulnak a szakképesítésük megszerzéséért, 4-6 éves alapképzés után további 2-3 év, majd ötévente kötelező továbbképzésen is részt kell venniük.
Ezzel 2–5 éven belül látványos frissítést lehetne elérni a rendszerben. A fiatal orvosok esetében már tapasztalhatók az elmúlt évek 350 százalékos béremelésének hatása, míg korábban 19 ezren voltak, ma már 24 ezerre nőtt a számuk itthon
– fogalmazott Balogh Zoltán. Hozzátette: hatalmas mértékű az elvándorlás a területen, mivel a magyar egészségügyi és orvosi képzésnek világszerte nagy presztízse van, sokan még az oklevél megszerzése előtt kapnak külföldről ajánlatot.
Ami a nyugati szakdolgozói fizetéseket illeti: mivel egész Európában humánerőforrás-hiánnyal küzd a terület, már a kezdő fizetések magasak, országonként eltérően kétezer eurótól kezdődnek, és a szakmában eltöltött időtől függően négyezer euró jelenti a plafont, az átlag 1500 eurós megélhetési költséget leszámítva is kényelmes életszínvonalat lehet ezzel biztosítani.
Az asszisztensek megbecsültsége a nyugati polgárok között magasabb, ami nem a bérezésből, hanem inkább abból adódik, hogy nem 5, hanem 25-30 perc jut a rendelőben egy betegre, jóval személyesebb kapcsolatot biztosítva ezzel, az orvosoknak pedig több idejük jut a komplexebb tudást igénylő esetekre.
„A praxisteam létrehozásának ilyen haszna is lehet, valamint alaposabban ismerve állapotukat, hamarabb kiszűrhetik a kóros elváltozásokat” – fejtette ki. Balogh Zoltán úgy véli, ha az uniós bérek 70 százalékát megkapnák már a pályakezdők is, az visszatartaná őket az elvándorlástól.
A kompetenciabővítéseket illetően a kamara elnöke azon az állásponton van, hogy a diplomás szakdolgozóknak lenne célszerű erre jogosultságot adni.
Ugyanakkor kiegészítő képzések elvégzése után, egyes feladatokra egy licencvizsga elvégzése után a technikumi képzettséggel rendelkezők is alkalmasok lehetnek.
„A népbetegségnek számító – mint a szív- és érrendszeri, az anyagcsere- és a légzőszervi – betegségek területén kiemelten fontos lenne a létszámuk megerősítése, a krónikus betegek szakszerű gondozásával pedig jelentősen tehermentesíteni lehetne az egészségügyi államkasszát, ugyanis a korai stádiumú kezelés vagy megelőzés mindig olcsóbb, mint a súlyosabb esetek összetettebb terápiája, az ellátottak életminősége is javulhat” – fogalmazott.
A MESZK elnöke szerint a most kidolgozás alatt lévő szakmai életpályamodell is ösztönzőleg fog hatni a fiatalokra. A szakdolgozók lélekszámának növelésével terhelésük is csökken, a most átlagban 210 munkaóra helyett 160 órás havi időkeretre csökkenhet szolgálati idejük. Balogh Zoltán azt is kiemelte, hogy mivel mind fizikailag, mind lelkileg megterhelő munkáról van szó, érdemes lenne – szintén nyugati mintára – évi plusz 2-4 nap ágazati pótszabadsággal vagy a helyi közlekedés ingyenessé tételével honorálni erőfeszítéseiket.
A Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója hasonló szavakkal hívta fel a figyelmet az ápolók áldozatos munkájára, nehéz életpályájukra a budapesti sajtóeseményen, ahol egy hazai étrend-kiegészítő vállalat 15 ezer doboz vitaminnal támogatta a sürgősségi betegellátásban dolgozók egészségének megőrzését. Velkey György megerősítette, hogy Magyarországon magas a területen a szakképzett szakdolgozók hiánya, ezért sokszor túlfeszített helyzetben vannak, „hiszen sokszor 20-40 ágyas osztályokra csupán egy-egy ápoló jut éjszakánként”.
Nemcsak erős szakmai igényességre és tudásra van szükségük, de humánumra és fizikumra, valamint ritka lelki-szellemi kompetenciákra is. Általában három műszakban kell hogy helytálljanak, ráadásul éjjel-nappal jelen kell lenniük, ezt nehéz összeegyeztetni a családi élettel
– hangsúlyozta a kórházszövetség elnöke. Hozzátette: munkájukból adódóan rengeteg feszültséget hordoznak, napi szinten élik meg a betegek élet-halál küzdelmét, amelyben döntő szerepük van.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)